← Magyarország

Bf.2/2011/2 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat

  1. Bf. 2/2011/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, a
  3. év május hó
  4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A közokirat hamisítás vétsége miatt ... vádlott ellen indított büntetőügyben a Balassagyarmati Városi Bíróság 3.B.427/2010/
  5. számú végzését helybenhagyja. E végzéssel szemben további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Balassagyarmati Városi Bíróság a
  6. év december hó
  7. napján - tárgyalás előkészítése során - hozott fenti számú végzésével a ... ellen közokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntető eljárást megszüntette. A végzés ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője jelentett be fellebbezést a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. A pótmagánvádló jogi képviselője a fellebbezésében kifejtette azt az álláspontját, miszerint az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg az elévülés kezdetének időpontját. Álláspontja szerint a közokirat-hamisítás állapot bűncselekmény, tehát az elévülés a jogellenes állapot megszűnésekor kezdődik, vagyis jelen estben mindaddig fennállt, amíg az ingatlan-nyilvántartásban szerepelt a hamis adat. Így a közokirathamisítás vonatkozásában az elévülés kezdő időpontja
  8. december
  9. napja, így az elévülés még nem következett be. A csalás bűncselekménye szempontjából pedig a jogi képviselő arra hivatkozott, hogy az elévülés kezdő időpontja nem a vételár kifizetése, hanem a kár bekövetkezése. A kár bekövetkezésének időpontja pedig álláspontja szerint az volt, amikor a Nógrád Megyei Bíróság 2.Pf.20705/2008/
  10. számú,
  11. március 19-én kelt ítéletében elutasította az elővásárlási jog megsértése miatti kereseti kérelmet és kötelezte a pótmagánvádlót, hogy ...nak a tulajdonközösség megszüntetése folytán 31.612.- Ft érték kiegyenlítést fizessen ki. A vádlott és védője az elsőfokú bíróság határozatát tudomásul vette. A védő a pótmagánvádló fellebbezésében foglaltakra írásban tett észrevételében és a nyilvános ülésen tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a csalás valamennyi törvényi tényállási elemének megvalósulásával, így a kár bekövetkezésével válik befejezetté, és ez az elévülés kezdő időpontja is. Az azonban már nem helytálló a pótmagánvádló fellebbezésében, hogy kára a polgári bíróság ítéletének jogerőre emelkedésével következett volna be. A pótmagánvádlót kár egyáltalán nem érte azáltal, hogy nem gyakorolhatta elővásárlási jogát, ha azonban valamilyen oknál fogva mégis kár érhette, az nyilván abban az időpontban lett volna, amikor az ő általa jogszerűnek tartott módon gyakorolni tudta volna az elővásárlási jogát a vádlottal szemben, ez pedig 2003-ban volt. Álláspontja szerint minden alapot nélkülöz a pótmagánvádló azon állítása, hogy a közokirat-hamisítás állapot bűncselekmény lenne, amely az állapot fennállása alatt nem évülhet el. A fellebbezések nem alaposak. A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott határozatot a Be.
  12. §

(1)bekezdése szerinti jogkörében eljárva a Be. 348. §
(1)bekezdése szerint az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 361. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyes értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a vádindítványban megjelölt bűncselekmények büntethetősége elévült, ezért az eljárást a Be. 267. §
(1)bekezdés c) pontjának II. fordulata alapján meg kell szüntetni. Helyesen ítélte meg az elsőfokú bíróság, hogy a csalás bűntette - valamennyi tényállási elem hiánytalan megvalósulása esetén is - legkésőbb
  1. március 24-én válhatott volna befejezetté az ingatlan vételárának kifizetésekor, ennélfogva az elévülés legkésőbb ekkor már elkezdődött. Az elévülési idő a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de minimum három év volt jelen esetben. Alapos a védői észrevételben tett azon jogi álláspont is, mely szerint a Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás elkövetési magatartása közreműködés, amely aktív magatartást jelent, és nem állapot bűncselekmény. Ennek elévülése az aktív magatartás tanúsításával szintén megkezdődött, minthogy valamennyi törvényi tényállási elem megvalósulása a bűncselekmény befejezettségét eredményezheti és egyben az elévülés kezdő időpontját is jelenti. Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy az elévülést annak három év elteltével való tényleges bekövetkezéséig semmilyen eljárási cselekmény nem szakította félbe, az ügyben nyomozás elrendelésére - mint első ilyen okot adó cselekményre -
  1. március hó
  2. napján került sor. Ezen időpontig azonban az elévülési idő többszöröse is eltelt. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzésében kifejtett indokokkal egyetértve a fellebbezéseket alaptalannak ítélte, ezért a fellebbezéssel megtámadott határozatot a Be.
  3. § /1/ bekezdése alapján - helyes indokainál fogva - helybenhagyta, a részletesebb indokolást pedig a /4/ bekezdés alapján mellőzte. A Be.
  4. §-ában meghatározott feltétel hiánya miatt a megyei bíróság végzésével szemben további fellebbezésnek nincs helye. Balassagyarmat,
  5. év május hó
  6. napján. Dr. Lente István sk. a tanács elnöke Molnár Ferencné dr. sk. a tanács tagja, előadó Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács tagja Záradék: A megyei bíróság végzése és ezzel a Balassagyarmati 3.B.427/2009/
  7. számú végzése
  8. május
  9. napján jogerős. Balassagyarmat,
  10. év május hó
  11. napján. Dr. Lente István sk. a tanács elnöke Városi Bíróság

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.