Győri Ítélőtábla Pf.V.20.455/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr. Soltész Beatrix ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Bősze Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése iránti perében a Zala Megyei Bíróság
- október 21.napján kelt 5.P.21.366/2010/4.számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 30.000,- (Harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 60.000,- (Hatvanezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Zala Megyei Bíróság támadott ítéletében a felperes személyiségi jog megsértése iránt indított kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam javára adóhatósági felhívásra 60.000,- forint feljegyzett eljárási illetéket. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül alperes részére 65.000,- forint perköltséget fizessen meg. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy felperes
- október
- és 2008.április 27.napja között "A" község polgármestere volt. Az alpolgármester által összehívott
- július 10.napján megtartott falugyűlésen napirendi pontként szerepelt az önkormányzat
- évi gazdálkodása is. Ezen az önkormányzati képviselő alperes, és az időközi polgármesteri választáson induló felperes is jelen volt. A falugyűlésen felszólaló alperes - a felperes polgármesteri megbízatása időtartama alatt felhasznált 1.860.000,- forint összegű pályázati pénzforrással kapcsolatosan - azt a kijelentést tette, hogy a képviselő-testületi ülésen is „megmondtam, hogy ez hűtlen kezelés, állami pénzt elköltött másra minden hozzájárulás nélkül". A "B" Hírlap
- július 12-i számában a falugyűlésről tudósított akként, hogy ott az alperes hűtlen kezeléssel vádolta a felperest, mivel nem tisztázott, hogy a polgármester által az állami forrásból lehívott 1,8 millió forintot mire fordította. A felperes helyreigazítást kért. A "B" Hírlap
- július 17-i számában felperes úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat községrendezési tervének elkészítéséhez biztosított állami támogatásról van szó, amelynek összege helyesen 1,5 millió forint. Ennek felét a terv készítője számára utalták, a fennmaradó 700.000,- forint azonban az önkormányzat számláján maradt. Felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes
- július 10-én megtartott falugyűlésen azon kijelentésével, mely szerint „meg is mondtam, hogy ez hűtlen kezelés" a felperes személyhez fűződő jogát megsértette. Alperest saját költségén kérte kötelezni, hogy a "B" Hírlap című napilapban 8 napon belül az alábbi nyilatkozatot tegye közzé: „alperes neve alperes elismerem, hogy "A" községben
- július 10-én a falugyűlésen tett azon kijelentésemmel - miszerint meg is mondtam, hogy ez hűtlen kezelés megsértettem felperes neve felperes személyhez fűződő jogait, kijelentésemért bocsánatot kérek". Kérte kötelezni alperest nem vagyoni kártérítés címén 1.000.000,- forint összegnek és ennek
- július
- napjától járó késedelmi kamatainak, valamint perköltségnek megfizetésére. Kifejtette, hogy a falugyűlésen, nagy nyilvánosság előtt tett fenti kijelentésével alperes a felperes becsületét és emberi méltóságát sértette, mivel tevékenységét hűtlen kezelésnek minősítette. Ez a nyilatkozat alkalmas volt a felperes személyével kapcsolatos kedvezőtlen értékítélet kialakítására, amely a válaszpolgárok előtti tekintélyvesztést eredményezett. Alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes ellen - más ügyben - büntető eljárás is indult, így tevékenysége mögött pénzügyi visszaélés sejlett. A hűtlen kezelés kifejezés a falugyűlésen jogi relevanciával nem bírt. Az elsőfokú bíróság a Ptk.75.§.
(1)., 76.§., 84.§. és A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 90.§.
(1)bekezdése alapján a kereseti kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy az alperes, mint a képviselőtestület tagja, aki a gazdálkodás biztonságáért felel, joggal kérhette számon a felperest, mint polgármestert a gazdálkodás szabályszerűségének megtartása érdekében és joggal érdeklődött a lehívott pályázati pénz felhasználásáról. A falugyűlésen felperes a pénz felhasználására vonatkozóan kielégítő választ nem adott. A vélemény, bírálat, értékítélet akkor sérti az emberi méltóságot és becsületet, ha alaptalan és rendkívüli mértékben, indokolatlanul sértő vagy lealázó. Figyelemmel arra, hogy felperes sem vitatta, hogy a községrendezésre elnyert pályázati pénzt működési célra fordította, így az alperes kijelentése nem tekinthető alaptalannak. Figyelemmel arra, hogy a peres felek mindegyike közszereplő, így viszonylatukban a kijelentés nem tekinthető indokolatlanul és rendkívüli mértékben sértőnek, lealázónak. A közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröz. A felperes tevékenységével kapcsolatosan a hűtlen kezelés megjelölés önmagában alkalmas a felperes emberi méltóságának, becsületének megsértésére, figyelemmel azonban arra, hogy mindketten közszereplők, a felperesnek a fenti kijelentésben megnyilvánuló, túlzó negatív véleményt és kritikát is tűrnie kell. Az ítélettel szemben felperes élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az alperes a 2008. július 10. napján megtartott falugyűlésen tett kijelentésével, miszerint „meg is mondtam, hogy ez hűtlen kezelés" a felperes személyhez fűződő jogát megsértette és nem vagyoni kár címén kötelezze a - módosított kereseti kérelem szerint - 600.000,- forint összeg és törvényes mértékű kamata megfizetésére. Kérte alperes perköltségben marasztalását. Hangsúlyozta, hogy alperes valótlanul állította az akkor már magánszemély felperesről a hűtlen kezelést, amely kifejezés a büntetőjogi fogalomhoz képest a köznapi értelemben pejoratív többlettartalmat is hordoz. Álláspontja szerint azon időszakban, amikor a sérelmezett kijelentés elhangzott, a felperes már nem volt közszereplő, ezért az alperes által állított valótlan, és indokolatlanul sértő, a felperes személyével szemben bizalmatlanságot ébresztő kijelentést nem köteles tűrni. A kár összegszerűségének megállapítása körében utalt a Pp.206.§.
(3)bekezdésére és kérte, hogy annak összegét az elsőfokú eljárás során tett előadásokat figyelembe véve a bíróság mérlegeléssel állapítsa meg. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel és azok indokaival is - az ítélőtábla teljes körűen egyetért. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki abból a tényből, hogy a felek mindegyike közszereplőnek tekinthető. A felperes a kijelentést megelőzően tíz évig töltötte be a község polgármesteri tisztségét, és annak megszűnését követően néhány hónappal köztudottan a polgármesteri választásokon kívánt indulni, így közszereplői minősége nem lehet vitatott. Alperes kijelentése nem tekinthető tényállításnak, hanem a felperes eljárásának - bár nem szakszerű - jellemzése, minősítése, a felperes magatartásával szemben megfogalmazott bírálat, amelyet a közszereplőnek tekintendő felperes akkor is tűrni köteles, hogyha a kijelentésben megnyilvánuló kedvezőtlen vélemény-nyilvánítás túlzónak, de nem rendkívüli mértékben indokolatlannak, lealázónak tekintendő. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.254.§.
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, így az ítélőtábla a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte a feljegyzett fellebbezési illeték állam javára, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperes részére történő megfizetésére. Győr,
- évi november hó
- napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Menyhárdné dr.Sarmon Hedvig sk. Dr.Maurer Ádám sk. előadó bíró bíró