← Magyarország

Pf.20420/2011/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.420/2011/4.szám Az ítélőtábla dr. Polgár Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Glöckner Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., II.r., III.r., a személyesen eljárt IV.r., dr. Szőllősi József ügyvéd által képviselt V.r., a személyesen eljárt VI.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság

  1. szeptember 13-án kelt 5.P.21.553/2010/
  2. számú ítéletével szemben az I-III.r. alperesek által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a felperes által az I-II-III. r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak fizetendő elsőfokú perköltség összegét 80.000,- (Nyolcvanezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II-III. r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15.000,- (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II-III. r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 22.500,- forint, továbbá az V. r. alperes részére szintén 22.500,forint perköltséget. A perköltségviseléssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés körében utalt arra, hogy a személyiségi jog megsértésének megállapítására, az alperesek további jogsértéstől való eltiltására, valamint az alperesek elégtétel adásra kötelezésére (a korábbiakban pedig 2.000.000,- forint általános kártérítés megfizetésére) irányuló felperesi kereset megalapozatlan, így a Pp.78.§.

(1)bekezdésére figyelemmel a felperes köteles megfizetni a jogi képviselővel eljáró alperesek részére a 32/2003.(VIII.22.) 3.§.
(2)bekezdés a./ pontja alkalmazásával megállapított áfa-mentes ügyvédi munkadíjat. Utalt az Illetéktörvény 41.§.
(2)bekezdésére, melynek értelmében a felperes viselni köteles a 2.000.000,- forint kártérítés iránti igényét is magába foglaló korábbi kereseti kérelem kapcsán felmerült és általa lerótt 120.000,- forint eljárási illetéket. Az I-III. r. alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítéletnek részbeni megváltoztatását, a felperes által az I-II-III. r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak fizetendő elsőfokú perköltség 80.000,- forintra való felemelését kérték. Hivatkozásuk szerint az alperesek teljes egészében pernyertesek lettek, a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(3)bekezdése értelmében, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5.000,- forint, de legalább 10.000,- forint. A fellebbezés szerint az alperesi jogi képviselőnek a pervitel folyamatos előkészítése 4 órát, az előkészítő irat szerkesztése 2 órát, az iratok, jegyzőkönyvek tanulmányozása és a tárgyalásra való felkészülés 4 órát, a tárgyalásokon való részvétel 6 órát vett igénybe, ehhez képest az elsőfokú bíróság által megítélt 22.500,- forint perköltség alacsonynak minősül. A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Megítélése szerint a fellebbezésben az alperesek a perbeli jegyzőkönyvek által tanúsított óraszámhoz képest magasabb óraszám alapján érvényesítenek igényt és a peren kívüli tevékenység tekintetében állított munkaidő-ráfordítás is eltúlzott és nem is nyert igazolást. Az elsőfokú bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj arányban áll az elvégzett munkával. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§.
(1)bekezdés b./ pontja alapján elbírálva megállapította, hogy az I-III. r. alperesek fellebbezése az alábbiak szerint alapos. Az ítélőtábla mindenekelőtt rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel csupán a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta és vizsgálhatta felül, hiszen a felperes keresetét elutasító, továbbá a felperest az V. r. alperes javára 22.500,- forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az I-III. r. alperesek javára megítélt perköltség összegének meghatározásakor nem a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet megfelelő alkalmazásával járt el. Az ügyvédi munkadíj összegének megállapítása körében a rendelet 3.§.
(2)bekezdés a./ pontjára utalt, amely rendelkezés a - 10.000.000,- forintot meg nem haladó összegben - meghatározható pertárgyérték esetén irányadó. Ugyanakkor - mint ahogy az alkalmazott számításból kitűnik - az ügyvédi munkadíj számításának alapjául szolgáló pertárgy értékét mégis az Itv.39.§.
(3)bekezdés b./ pontjában meghatározott 450.000,forintban vette figyelembe. Ugyanakkor amennyiben a pertárgyérték meg nem határozhatónak minősül, úgy az irányadó rendelet 3. §.
(3)bekezdésének alkalmazásával, tehát a jogi képviselettel összefüggésben kifejtett tevékenység által megkívánt munkaidő ráfordítás és az óradíj összege figyelembevételével kellett volna meghatározni az ügyvédi munkadíj mértékét. A felperes módosított keresete a személyiségi jogsértés megállapítására, az alperesek jogsértéstől való eltiltására és elégtétel adásra való kötelezésére irányult. Ezen kereseti kérelem valóban a felperes igényét a meg nem határozható pertárgyértékű igényérvényesítés körébe sorolja. A felperes az eredeti kereseti kérelmében a fentieken túl azonban 2.000.000,forint kártérítés megfizetésére is kérte az alperesek kötelezését. Ezen követelésétől később elállt, azonban nyilatkozatát az elsőfokú bíróság kereset leszállításnak tekintve, az elállással érintett kereseti követelés tárgyában a per megszüntetéséről és az ebben a körben felmerült költségek Pp.160.§.
(1)bekezdése szerinti viseléséről nem rendelkezett. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla megítélése szerint - csakúgy, mint az eljárási illeték tekintetében - az elsőfokú ügyvédi munkadíj tekintetében a kereset leszállítás figyelmen kívül hagyásával kell határozni a perköltségviselés tárgyában. Erre figyelemmel az I-III. r. alperesek pernyertessége mind a Ptk.84.§.
(1)bekezdés a./, b./ és c./ pontjában meghatározott igények, mind pedig az
(1)bekezdés e./ pontja alapján előterjesztett kártérítési igény tekintetében megállapítható. Ennek és az irányadó IM. rendelet 3.§.
(2)bekezdés a./ pontjának figyelembevételével az I-III. r. alperesek 80.000,- forint elsőfokú ügyvédi munkadíjból álló perköltség iránt érvényesített igénye nem eltúlzott. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. Az eredménnyel fellebbező I-III. r. alperesek javára a Pp.78.§-a alapján a felperes köteles megfizetni a lerótt fellebbezési illetékből (10.000,- forint) és a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(2)bekezdés a./ pontja és
(5)bekezdése alapján 5.000,forintban megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Győr,
  1. évi január hó
  2. napján Dr.Lezsák József sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.