A határozat elvi tartalma: A biztosítót terheli annak bizonyítása, hogy az érvényesen létrejött biztosítási szerződés alapján fizetési kötelezettség nem terheli. Pfv.VIII.21.595/2011/
- A Kúria a dr. Kollár Pál ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperesnek (I.rendű felperes címe) és II.rendű felperesnek (II.rendű felperes címe) a dr. Horváth István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen szerződés teljesítése iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 10.P.22.285/
- számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla
- április 13-án 6.Pf.21.984/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül fizessen meg 60.000 (Hatvenezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, az államnak külön felhívásra 366.100 (Háromszázhatvanhatezer-egyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperesek a tulajdonukban álló, ... alatti lakóházra ... típusú családi otthon biztosítási szerződést kötöttek az alperessel
- október
- napjával kezdődő kockázatviseléssel. Az épületben
- február 17-én tűzeset történt, melyet a felperesek
- február 19-én bejelentettek az alperesnek. Az ingatlant
- március 4-én viharkár érte. Az alperes a biztosítási szolgáltatás teljesítésétől mindkét káreseménnyel kapcsolatban elzárkózott. A felperesek keresetükben az alperessel létrejött vagyonbiztosítási szerződés alapján - 6.101.060 forint biztosítási összeg és járulékai megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperesek a hivatkozott káresemények idején nem laktak életvitelszerűen a perbeli ingatlanban, mely körülményt az ajánlattétel alkalmával sem jelentették be az alperesnek. Álláspontja szerint ez a Biztosítási Szabályzat B) pontja értelmében a biztosítási fedezetet kizárja. Hivatkozott arra is, hogy a felperesek nem tettek eleget a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüknek, amikor a két káresemény között nem bontották le az épület oromfalát, ami ennek következtében a viharkár során összedőlt. Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest 6.101.060 forint és járulékai megfizetésére. Az elsőfokú ítélet indokai szerint az alperes nem csatolta be azt az általa hivatkozott biztosítási ajánlatot, amely alapján a bíróság megállapíthatná a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását és az abból származó jogkövetkezményeket. Figyelemmel a bekövetkezett biztosítási eseményekre, az alperes köteles megfizetni a felperesek ingatlanának helyreállítási költségeit, melynek összegét a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján állapította meg. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel hangsúlyozta: Az alperesnek a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján - a teljesítési kötelezettsége alóli mentesülése érdekében - azt kellett volna bizonyítania, hogy a felperesek az általuk tett biztosítási ajánlaton nem tüntették fel a lakottság hiányát. Mivel az alperes az ajánlatot a per során becsatolni nem tudta, bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az eljárás során kétséget kizáróan bizonyításra került, hogy az ingatlan nem volt lakott. Ennek megfelelően az alperes kockázatviselése a szabályzat B. pontjának értelmében nem állt be. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős hatályában való fenntartását kérték. ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A peres felek között nem volt vitatott a káresemény bekövetkezésének a ténye. A Kúriának ezért a felülvizsgálati kérelem alapján - figyelemmel a Pp. 275. §
(2)bekezdésére - csak azt kellett vizsgálnia, hogy milyen tartalommal jött létre a peres felek között a vagyonbiztosítási szerződés. A biztosítási szabályzat B) pontja a biztosításból kizárt vagyontárgyak között rendelkezik arról, hogy a nem állandóan lakott épület csak abban az esetben biztosított, ha a biztosítási ajánlaton ezt a tényt rögzítették. A perben az alperes a biztosítási ajánlatot nem csatolta be, ezért annak pontos tartalmát megállapítani nem lehetett. Ennek hiányában - a Pp. 164. §
(1)bekezdésében rögzített bizonyítási teher szabályára is tekintettel - az sem állapítható meg, hogy az alperes mentesülne a szerződésben vállalt fizetési kötelezettsége alól. Az elsőfokú bíróság a jogvita megalapozott elbírálásához szükséges mértékben folytatta le a bizonyítást. Az így nyert adatoknak okszerű, logikai ellentmondásoktól mentes és a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglalt elveknek megfelelő mérlegelésével állapította meg a kereseti követelés összegszerűségét. A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt jogszabálysértést. Ezért a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperest pervesztessége folytán kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a felperesek felülvizsgálati eljárási költsége és a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- február
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Farkas Attila bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző