Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.526/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kulcsár & Sztankó Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek, a dr. Várhelyi Tamás ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperes ellen vételártartozás megfizetése iránt indított perében a ... Bíróság
- június
- napján kelt 15.G.40.160/2010/
- számú ítélete ellen az alperesek részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését azzal hagyja helyben, hogy az alpereseket 12.764.675 (tizenkétmillió-hétszázhatvannégyezer-hatszázhetvenöt) forint után
- augusztus 5-től terheli az első fokú ítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség. A Fővárosi Ítélőtábla egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget, és a Magyar Államnak külön felhívásra 765.880 (hétszázhatvanötezernyolcszáznyolcvan) forint feljegyzett jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... Kft. a ... Részvénytársaság megrendelésére
- január 20-án kelt szerződésben vállalta a ... kivitelezési munkáin belül az útépítés teljes körű megvalósítását. A fenti szerződés teljesítéséhez a ... Kft.
- április 29-én - két okiratban - beton szállítására kötött szerződést a felperessel
- évre, melyben - többek között rögzítették betonfajtánként az árat, a szállítási címet, a fizetési feltételt; az alperesek a szerződés aláírásával kötelezettséget vállaltak arra, hogy amennyiben a szállított beton ellenértékét a vásárló határidőben nem egyenlíti ki, úgy az eladó jogosult azt közvetlenül tőlük, a készfizető kezestől is igényelni. A fenti szerződés alapján történő betonszállításról a felperes
- június 6-i esedékességgel 306.250 forint,
- július 3-i esedékességgel 11.980.100 forint, valamint
- augusztus 4-i esedékességgel 2.828.235 vételárról állított ki számlát; a mindösszesen 15.114.675 forint tartozásból a ... Kft. mindösszesen 2.350.000 forintot teljesített. A felperes
- szeptember 20-án kelt levelében a ... Kft.-t, valamint külön az I. rendű alperest készfizető kezesként szólította fel 12.764.675 forint vételártartozás megfizetésére, eredménytelenül. A szerződő felek
- október 12-én egyeztetést tartottak, melyről felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a ... Kft.-nek 12.764.675 forint lejárt tartozása áll fenn a felperes felé, mely követelésnek likviditási nehézségei miatt nem tud eleget tenni; felajánlotta a ... Zrt.-vel kötött vállalkozási szerződésben szereplő, bankgaranciával kiváltható garanciális visszatartás engedményezését, melyet a felperes nem fogadott el. A felperes
- decembert
- napján beérkezett keresetében egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 12.764.675 forint vételártartozás és annak
- augusztus 4-től esedékes, a Ptk. 301/A. §-a szerinti törvényes kamata megfizetésére, hivatkozva arra, hogy
- április 29-én kötött szállítási szerződésben készfizető kezességet vállaltak, így a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján tartoznak a lejárt követelést teljesíteni, a Ptk.
- §- szerint egyetemlegesen. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, hivatkozva arra, hogy a követelés alapjául szolgáló okirat szállítási szerződésként nem értékelhető, annak lényeges tartalmi elemeit ugyanis nem rögzíti, így a szállított áru mennyiségét, ellenértékét, a mennyiség, minőség ellenőrzésének módját, helyét, azt hogy a megrendelő milyen módon közli konkrét igényét és a szállítónak milyen határidő mellett kell azt leszállítania, mindezek hiányában sem a megrendelő, sem a kezes nincs abban a helyzetben, hogy az esetleges hibás teljesítést kifogásolja. Tekintettel arra, hogy az okirat nem tartalmazza a szerződő felek Ptk.
- §
(2)bekezdése szerinti kölcsönös, egybehangzó akaratnyilvánítását sem, a szerződés érvényesen nem jött létre. Szerződést biztosító mellékkötelezettség érvénytelen szerződéshez nem kapcsolódhat, emellett a kezességvállalás az okból is érvénytelen, hogy nem ismert a kötelezettség mértéke, így a megállapodás a Ptk. 217. §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Ptk. 218. §
(1)bekezdésében foglaltakra, ezen okból is semmis, ez áll ugyanis összhangban a Ptk. 273. §
(2)bekezdésében foglaltakkal. Kifogásolták azt is, hogy az okiratok a kezesek személyén kívül, egyéb eltéréseket is tartalmaznak, így a II. rendű alperes nem volt a ... Kft. képviselője, azt ebben a minőségében nem írhatta alá, továbbá az ügyleti tanúk személye és a hitelkeret összege is eltérő, utóbbi körében a felek ügyleti szándéka sem értelmezhető. Kifogásolták, hogy a felperes a keresetében nem nyilatkozott, melyik okiratot és mely okból tartja érvényesnek, illetve hatályosnak, álláspontjuk szerint az okiratban foglaltak legfeljebb adásvételi előszerződésként értékelhetők, melynek alapján későbbi konkrét megállapodásban kellett volna a lényeges tartalmi elemeket rögzíteniük, ennek során az alpereseknek írásban kezességet kellett volna vállalniuk a megrendelő tartozásáért, mindezek hiányában azonban a kezességvállalás a Ptk. 272. §
(2)bekezdése alapján érvényesen nem jött létre. Nem tették vitássá, hogy a felperes szállított a ... Kft.-nek, ezen ráutaló magatartással közöttük adásvételi szerződés jött létre, a vételárat a ... Kft. és nem az alperesek tartoznak megfizetni. Vitatták, hogy a ... Zrt.-vel kötött szerződésben szereplő 5 %-os garanciális visszatartás ne lenne bankgaranciával kiváltható. Utaltak arra, hogy a ... Kft. felszámolását a ... Bíróság
- március
- napján elrendelte, a felperes hitelezői igényének nyilvántartásba vételéig indítványozták a per tárgyalásának felfüggesztését. A felperes a per során igazolta, hogy ... Kft. elleni felszámolási eljárásában bejelentett 12.764.675 forint hitelezői igényét a felszámoló nyilvántartásba vette. Az elsőfokú bíróság
- június
- napján kelt 15.G.40.160/2010/
- számú ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 12.764.675 forintot, valamint 306.250 forint után
- június 7től, 9.980.100 forint után
- július 4-től, 2.478.325 forint
- augusztus 5-től féléves időszakonként a naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, továbbá az I. rendű alperest kötelezte a fenti határidőn belül 1.141.000 forint perköltség megfizetésére, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és a ... Kft. között a Ptk.
- §-a szerinti érvényes szállítási keretmegállapodás jött létre, melyben a felperes vállalta, hogy 2010.évben a megrendelő későbbi egyedi igénye szerint a szerződésben rögzített betontípusok szerinti árut köbméterenként a megadott áron értékesíti; egyértelműen meghatározták az árufajtákat, azok árait, a szállítási címet és a fizetési feltételeket. A perben nem volt vitás, hogy a megrendelések és az azoknak megfelelő szállítások megtörténtek; az alperesek hibás teljesítéssel összefüggésben igényt nem támasztottak. A szállítási szerződés, a számlák és a felek nyilatkozatai alapján az elsőfokú bíróság arra vont következtetést, hogy a ... Kft. szerződéses kötelezettsége a hátralékos vételár megfizetése. Nem osztotta az elsőfokú bíróság a készfizető kezesi szerződés hiányosságára alapított védekezést, a kezességvállalás tartalma ugyanis egyértelműen megállapítható volt, az alperesek a Ptk.
- §-a és
- §
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő készfizető kezességet vállaltak arra az esetre, ha a vásárló a szállítási szerződés szerint átvett áru ellenértékét a számlák szerinti határidőben nem fizeti meg. Ebből következően a későbbi egyedi megrendelések alapján összesíthető követelésre állt fenn a helytállási kötelezettségük; nincs törvényi akadálya annak, hogy kezességgel jövőbeni követelést biztosítsanak, emellett az I. rendű alperes személyes előadása szerint a kezességre vonatkozó rendelkezés mindkettőjük számára egyértelmű volt. Azon indokolással, hogy a készfizető kezes az adóstól függetlenül, önállóan is perelhető, így nem bírt jelentőséggel az, hogy a felperes a ... Kft. ellen indult felszámolási eljárásban hitelezőként bejelentkezett-e, az elsőfokú bíróság mellőzte a tárgyalás felfüggesztését. Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperessel szembeni perköltség iránti követelést elutasította, tekintve, hogy a felperes nem bizonyította, a perindítás előtt a Ptk. 273. §
(2)bekezdése szerint a teljesítésre felszólította volna. Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. A fellebbezésükben változatlanul fenntartották és megismételték a szállítási szerződés Ptk. 205. §
(1),
(2)bekezdése szerinti érvényes létrejötte hiányára, valamint a kezességvállalás Ptk. 217. §
(1)bekezdése, 218. §
(1)bekezdése, 273. §
(2)bekezdése szerinti okokbóli semmisségére alapított védekezésüket. Változatlan álláspontjuk szerint csak érvényesen létrejött szerződés biztosítható kezességvállalással, továbbá a kezesnek a szerződés aláírásakor tisztában kell lennie a kötelezettsége terjedelmével, tehát jövőbeni követelés kezességgel biztosítható, azonban csak a kezesség elvállalásának időpontjában ismert mértékű, meghatározott követelés lehet annak tárgya. A kezességvállalás szerint helytállás csak akkor következik be, ha a szállított áru ellenértékét a vásárló határidőben nem egyenlíti ki, tehát a kötelezettségvállalás a ténylegesen leszállított és nem az egyedi megrendelés szerint leszállított áru ellenértékéhez kötődik. A perbeli kezességvállalás érvényessége esetén a felperes bármilyen értékű árut, bármikor szállított volna a szerződés érvényességi idején belül - akár konkrét megrendelés nélkül - ennek ellenértékét is követelhetné az alperesektől. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte, hivatkozva arra, hogy az alperesek fellebbezésében fenntartott védekezését az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan bírálta el; nem tévedett annak megállapításakor, hogy a ... Kft. és a felperes között szállítási keretszerződés jött létre, mely a Ptk. 379. §
(1)bekezdése szerinti lényeges tartalmi elemeket rögzítette. Ugyancsak helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság I. rendű alperes
- március 30-i tárgyaláson tett személyes előadását a kezességvállalás egyértelmű rendelkezéseire vonatkozóan. A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati eljárás során a kereset részbeni elutasítására irányuló ítéleti rendelkezést nem érintette, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság határozata e körben - fellebbezés hiányában - a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint jogerőre emelkedett. Az alperesek fellebbezése döntően nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és érdemben helytálló az abból levont jogi következtetése is. A
- április 29-én kiállított okiratokban foglaltak helytálló értelmezésével vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes és a ... Kft. között a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint minősülő szállítási keretszerződés jött létre, és nem tévedett, amikor nem osztotta az alperesek Ptk. 205. §
(1),
(2)bekezdésében foglaltak teljesülésének a hiányára alapított védekezését. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szállítási szerződés lényeges tartalmi elemeiben a felek kölcsönösen megegyeztek, az okiratokban rögzítették a szerződő feleket, a szerződés időbeli hatályát, a megrendelés tárgyát, a szállításra kerülő beton típusonkénti ellenértékét, a teljesítés helyét, a fizetés módját; a megállapodásban - annak keretjellegéből következően - nem kellett a leszállítandó konkrét árumennyiséget előre meghatározniuk. Az eseti megrendelések alapjáni szállítások szerződésszerű megtörténte, a felperesi szolgáltatás mértéke és az azért járó vételár összege nem volt vitás, így a felek kölcsönös megelégedésével teljesedésbe ment szerződés vonatkozásában súlytalan az alperesek azt kifogásoló védekezése, hogy előre nem szabályozták a konkrét megrendelői igény közlésének módját, a szállítási határidőt, a minőségellenőrzést. A fentiekből következően nem foghat helyt alperesek azon fellebbezési érvelése sem, hogy a létre nem jött szállítási szerződés kezességvállalással nem volt biztosítható; kétségtelen, hogy mellékkötelezettséggel csak létrejött és érvényes szerződés teljesítése biztosítható, a perbeli szállítási szerződés érvényes létrejötte okán azonban ahhoz a Ptk. 272. §
(1)bekezdésében szabályozott kezesség kapcsolódhatott. Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját a kezességi szerződés érvényes létrejötte vonatkozásában is; az okiratok kétségmentesen azt igazolták, hogy azok - Ptk. 272. §
(2)bekezdésében előírt - aláírásával az alperesek a Ptk. 274. §
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő készfizető kezességet vállaltak arra az esetre, ha a szállított beton ellenértékét a ... Kft. határidőben nem egyenlíti ki. Ebből következően a kezességgel biztosított követelés a leszállított beton típusához, mennyiségéhez igazodó vételártartozás, ennek egyértelmű rögzítése okán az alperesek - a fellebbezésben foglaltaktól eltérően - a kezesség elvállalásakor tisztában voltak annak terjedelmével, azzal hogy a jövőbeni eseti megrendelésektől függő körben áll be a vevő vételárfizetési kötelezettsége, illetőleg - a vevő teljesítésének elmaradása esetén - a kezesek helytállása. A szállítási szerződés keretjellegéből adódik az eseti megrendelések szükségessége, abból hogy utóbbiakra a kezességvállalást követően kerülhetett sor, nem következik, hogy a kezességi szerződés létrejöttekor ne lett volna ismert a biztosítandó követelés, ugyanis nem annak konkrét összegét, hanem a nyújtandó szolgáltatást kellett egyértelműen meghatározni, mely - a korábban részletezettek szerint - megtörtént, így az alperesek érvénytelenségi kifogása nem fog helyt. A perbeli kezességi szerződés fenti értelmezése nem ütközik a Ptk. 273. §
(2)bekezdésében foglaltakba sem; attól nem vált az alperesek kötelezettsége utólag terhesebbé, hogy az eseti megrendelések alapján történt tényleges betonszállítás pénzbeli ellenértékéért kell helytállniuk, továbbá nem merült fel a perben arra adat, hogy a felperes kezességvállalással nem biztosított körben is nyújtott volna szolgáltatást a ... Kft. részére, és azért az alperesek helytállását kérné. Mindezért helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy az érvényes kezességi szerződéssel biztosított, érvényesen létrejött szállítási keretszerződésből eredő - összegszerűen nem vitatott - vételártartozást a teljesítést elmulasztó ... Kft. helyett az alperesek tartoznak megfizetni a Ptk. 272. §
(1),
(2)bekezdése, 274. §
(2)bekezdés a) pontja alapján. A
- december 6-án kelt keresetlevélből kitűnően a felperes az egy összegben meghatározott vételártartozás után
- augusztus 4-től - az utolsó számla esedékességétől - támasztott késedelmi kamatigényt, ezen járulékos követelését az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig nem módosította, így a Pp.
- §-ában foglaltakból következően - mely szerint a döntés a főkövetelés járulékai tekintetében sem terjedhet túl a kereseti kérelmen - az egyes számlaösszegek után
- június 7-től, valamint
- július 4-től rendelt késedelmi kamatfizetési kötelezettség alaptalan, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság főkövetelés tekintetében helytálló ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alpereseket a 12.764.675 forint vételártartozás után
- augusztus 5-től terheli késedelmi kamatfizetési kötelezettség. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alpereseket a felperes másodfokú perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel bruttó 127.000 forintban megállapított jogi képviseleti munkadíjból áll, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt 765.880 forint jogorvoslati illetéket a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- március
- . Felker László s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Csányi Terézia Katalin s. k., bíró