FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.154/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Birkás Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- december
- napján kelt 13.K.32.776/2007/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A … Zrt. ajánlatkérő a
- január 24-én feladott, majd
- március 13-án módosított hirdetményével a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított a társaság munkatársainak szállítására taxi-személygépkocsikkal. Az ajánlati felhívás VI.3.h) pontjában előírta, hogy az ajánlatokat cégszerűen aláírva, roncsolásmentesen, nem bontható kötésben, folyamatos oldalszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva, zárt csomagolásban kell benyújtani. A módosított ajánlati dokumentáció
- oldalán az ajánlatkérő a csatolandó okiratok között tüntette fel egyebek mellett, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a részletes tartalomjegyzéket az oldalszámok meghatározásával. Az ajánlatokkal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények között megjelölte, hogy az ajánlat összes oldalát a cégjegyzésre jogosult személynek alá kell írni az aláírási címpéldánynak megfelelően. A dokumentáció
- oldala tartalmi elemek címszó, a pályázati dokumentáció alcím alatt az ajánlati biztosíték, felolvasólap, nyilatkozatok, igazolások, ezen belül hatósági igazolások és céges okiratok, valamint a cég vagy a konzorcium bemutatás felsorolást tartalmazta. Az ajánlattételi határidőre három társaság, köztük a felperes és a … Kft. nyújtotta be ajánlatát. A … Kft. ajánlatában a fedlapot közvetlenül követte az aláíratlan és sorszámmal el nem látott tartalomjegyzék, az ajánlat számozását a felolvasólappal kezdte, ajánlata 1-
- számozott oldalt tartalmazott, és a felolvasólaptól kezdődően az ajánlat minden oldalát a társaság cégjegyzésre jogosult képviselője aláírta. A felperes ajánlatának számozását a felolvasólappal kezdte, ajánlata minden oldalát - beleértve a felolvasólapot megelőző tartalomjegyzéket is - cégszerűen aláírta. Kötetbe fűzött ajánlata 1-
- számozott oldalt tartalmazott, a társaság cégkivonata és az aláírási címpéldány
- és
- sorszám alatt az ajánlatba be volt téve. Az ajánlat második kötete folyamatos sorszámozást nem tartalmazott. Az ajánlatkérő a
- május 18-án megtartott eredményhirdetésen az eljárás nyertesének a … Kft.-t hirdette ki, a felperes ajánlatát a Kbt.
- §
(1)bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította egyebek mellett azért, mert az egy oldalas cégkivonat a bekötött ajánlat mellé, „kivehetős" formában volt betéve, a második kötet pedig nem volt cégszerűen aláírva és sorszámozva. A felperes
- május 24-én előterjesztett alap jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és a szerződés megkötésének ideiglenes intézkedéssel történő megtiltását kérte. Állította, hogy a nyertes ajánlata nem felelt meg a dokumentáció
- oldalán meghatározott formai követelménynek, az ajánlat valamennyi oldalán nem szerepelt cégszerű aláírás. Alap jogorvoslati kérelmén kívül két kiegészítő jogorvoslati kérelmet is előterjesztett. Az alperes D.260/20/
- számú határozatával a felperes alap jogorvoslati kérelmét alaptalanság miatt elutasította, a két kiegészítő kérelem vonatkozásában a jogorvoslati eljárást elkésettség miatt megszüntette. Az elutasításra vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy kifejezett, egyértelmű előírás hiányában a dokumentáció
- oldalán az aláírással kapcsolatban meghatározott formai követelményt a tartalomjegyzékre nem kellett vonatkoztatni, így a nyertes ajánlat érvényességét az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg. A felperes keresetében elsődlegesen az alap jogorvoslati kérelmet alaptalanság miatt elutasító alperesi döntés megváltoztatását, jogorvoslati kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint perköltséget kért. Állította, hogy az alperes jogsértő döntést hozott, mert a nyertes ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentáció
- oldala szerinti előírásnak, ezért az érvénytelen volt. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatának az alap jogorvoslati kérelmet elutasító részét hatályon kívül helyezte és kizárólag ebben a körben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokai szerint az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő előírta, hogy a cégjegyzésre jogosult képviselőnek az ajánlat összes oldalát alá kell írnia. A vitát a felperes és az alperes között az képezte, hogy része-e az ajánlatnak a tartalomjegyzék, és ha igen, akkor az összes oldal kifejezést úgy kell-e érteni, hogy abba a tartalomjegyzék nem értendő bele, vagyis azt nem kell aláírni. A jogvitában úgy foglalt állást, mivel a dokumentáció 26.oldala az ajánlathoz részletes, oldalszámot tartalmazó tartalomjegyzék megnevezésű okirat csatolását írta elő, így az ajánlatnak részletes tartalomjegyzéket kellett tartalmaznia. Ebből következően a tartalomjegyzék az ajánlat részét képezte. A dokumentációban az ajánlatkérő kifejezetten, világosan és egyértelműen előírta, hogy az ajánlat minden oldalát alá kell írni. A minden oldal kifejezést csak úgy lehet érteni, hogy az a benyújtott ajánlat valamennyi oldalára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott lap mit tartalmaz és mi a funkciója. Ennek a követelménynek nem vitásan a nyertes ajánlata nem felelt meg, a tartalomjegyzéket nem írta alá, ezért az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlatát a Kbt.
- §
(1)bekezdésének f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. Mind az ajánlatkérő, mind az alperes jogszerűtlenül fogadta el az ajánlatot érvényesnek, ezért az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetnek, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal az iránymutatással, hogy a jogsértést az ítélet szerint kell az alperesnek megállapítania. Az alperes határozatát azért helyezte hatályon kívül, mert a Kbt. 348. §
(5)bekezdése alkalmazásának nem volt helye, mert e jogszabályhely nem ad jogi lehetőséget a bíróságnak a felülvizsgálni kért határozat megváltoztatására és a jogsértés megállapítására. Ilyen jogosultsága csak a Közbeszerzési Döntőbizottságnak van. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, a felperes keresetének elutasítása és perköltség iránt az alperes élt fellebbezéssel, amelyben azzal érvelt, hogy a dokumentáció
- oldalán felsorolt tartalmi elemek között az ajánlatkérő a tartalomjegyzéket nem tüntette fel, ezért azt nem minősítette a dokumentáció kötelező tartalmi részévé, annak csatolását csak a funkciójának megfelelően követelte meg, formai követelményként pedig csak az ajánlati oldalak aláírását határozta meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ténybelileg és jogilag egyaránt megalapozott ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért. A fellebbezés nem alapos. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyértelmű rendelkezést tartalmazott arra nézve, hogy az ajánlatokat cégszerűen aláírva, folyamatos oldalszámozással és tartalomjegyzékkel ellátva, zárt csomagolásban kell elkészíteni. Az ajánlati dokumentáció
- oldala azt tartalmazta, hogy az ajánlatnak más okiratok mellett a részletes, oldalszámok meghatározásával ellátott tartalomjegyzéket is tartalmaznia kell. Ezzel az előírással az ajánlatkérő kétséget nem hagyott afelől, hogy az ajánlat része a tartalomjegyzék, ekként erre az okiratra is irányadó volt az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményre vonatkozó azon előírás, hogy az ajánlat összes oldalát a cégjegyzésre jogosult személynek alá kell írnia az aláírási címpéldánynak megfelelően. Ezt az előírást a másodfokú bíróság álláspontja szerint sem lehetett másként értelmezni, mint hogy a zárt egészet alkotó ajánlat része volt a tartalomjegyzék, amelyre ugyanazon formai követelmények vonatkoztak, mint az ajánlat többi részére. Nem osztotta a másodfokú bíróság az alperes álláspontját abban, hogy a dokumentáció feltételei nem voltak egyértelműek. Az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatnak mit kell tartalmaznia, tartalomjegyzék csatolását írta elő, és megfogalmazta az ajánlattal kapcsolatos formai követelményeket között azt, hogy az ajánlat összes oldalát cégszerűen alá kell írni. Rendelkezett arról, hogy az ajánlatot nem bontható kötésben kell benyújtani, ezért nemcsak tartalmilag, hanem fizikailag is az ajánlat részét képezte a tartalomjegyzék. Az alperes tévedett, amikor ettől eltérően értelmezte az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásait. Érdektelen a formai követelmény megtartottsága szempontjából, hogy az ajánlatkérő a tartalmi elemek között mit sorolt fel. Nem volt ugyanis olyan különbségtétel a felhívásban és dokumentációban, hogy csak az ajánlat tartalmi elemének minősülő részeket kellett aláírással ellátni. Ilyen különbségtétel hiányában pedig az ajánlat összes oldalára vonatkozott az oldalszámozási és aláírási kötelezettség. Az az ajánlat, amely az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglalt követelményeknek nem felelt meg, érvénytelen ajánlat, ezért az alperes akkor járt volna el helyesen, ha az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogszerűtlenségét megállapítja, mivel érvénytelen ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyertesének. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló döntését a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a sikertelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- július
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő