A határozat elvi tartalma: Alaptalan felülvizsgálati indítványra figyelemmel a határozat hatályában fenntartása. A KÚRIA Bfv.III.920/2011/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év február nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott v é g z é s t : Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt S.L. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 19.B.645/2008/
- számú, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.751/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s S.L. terheltet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a
- szeptember
- napján kelt 19.B.645/2008/
- számú ítéletével emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 8 évi börtönbüntetésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a Debreceni Városi Bíróság 59.B.1246/2004/
- számú ítéletével kiszabott 2 évi, 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. A kétirányú fellebbezések folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
- január 19-én kelt Bf.II.751/2010/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta és a kiszabott szabadságvesztés tartamát 10 évre súlyosította. Az elsőfokú ítéletben megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészített, a felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege a következő. S.L. terhelt
- tavaszán közelebbi kapcsolatba került Á.É. d.-i lakossal, majd egy idő után összeköltöztek és együtt laktak Á.É. lakásában. A lakás alatt volt a G. Presszó, ahol gyakorta megfordult Á.É. korábbi barátja, Ő.Sz.Z. sértett, aki nem tudta feldolgozni a korábbi szakítást, ezért emiatt - alkoholos állapotban - többször szemrehányást tett Á.É.-nak és a terhelt számára jól hallhatóan sérelmezte a terhelt és Á.É. kapcsolatát is, de ezért tettlegességre közöttük nem került sor.
- június 17-én az esti órákban a G. Presszóban tartózkodó sértett ismét hangosan beszélt, amiből a terhelt tudomást szerzett arról, hogy a sértett a lakás alatt lévő presszóban tartózkodik.
- június 18-án az erősen ittas állapotban lévő terhelt 16-17 óra tájban elhatározta, hogy számon kéri a sértetten a hangoskodását, de mivel nem találta a G. Presszóban, barátjával, I.I.-vel elment az L. Presszóba, ahol szeszes italt fogyasztottak, majd visszamentek a G. Presszóba. A terhelt a nap folyamán elfogyasztott szeszes italtól közepes fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt. 20.30 körüli időben megjelent a presszóban Ő.Sz.Z., aki ugyancsak ittas állapotban volt. Kezet fogott a terhelttel és I.I.-vel, majd leült mellettük a bárpultnál. A terhelt ekkor indulatos állapotba került és felelősségre vonta a sértettet, hogy miért zaklatja a családját, majd szóváltásra került sor, amikor is a terhelt a sértett felső ruházatát megragadta és a presszóból kilökte a bejárati ajtótól kb. 3-4 méterre, és felszólította, hogy „gyere ki az életeddel játszol". A sértett nem tartott a terhelttől és további támadástól sem, de a dulakodás tovább folytatódott közöttük. Majd a terhelt nadrágja zsebéből elővett egy összecsukható kést és azzal egy alkalommal közepes-nagy erővel a sértett bal mellkasát egy szúró-vágó mozdulattal megszúrta, majd egy újabb szúrással a bal oldalán is megsebesítette. A kés a sértettet bal oldalon a szegycsont-has tájékon érte, sértve a bordákat is. A terhelt a késsel a sértettet a bal lágyékhajlatban is megsebezte, metszett sérülést előidézve. A sértett előredőlt, amikor a terhelt egy újabb mozdulattal bal oldalon, a nyaktájékon közepes-nagy erővel megvágta. A terheltet cselekménye folytatásában az eseményeket a helyszínen figyelemmel kísérő I.I. akadályozta meg. A sértett megpróbált a helyszínről elmenekülni, és kb. 100 méter megtétele után megállított egy személygépkocsit, amelynek vezetője értesítette a mentőket. A terhelt magatartása következtében a sértett mindkét oldali mellkasfal áthatoló, metszett sebzését, a szegycsont és a bal oldali rekeszizom, és a belső emlő verő- és visszér átmetszését, a trapézizom és a tarkó metszett sebzését, a bal lágyékhajlat metszett sebzését szenvedte el, amelyek következtében kivérzéses sokk alakult ki. A sérüléseket legalább 4 rendbeli eszközös erőbehatás okozta. A sérülések gyógytartama a 8 napot meghaladta, súlyos egészségromlás vagy maradandó fogyatékosság nélkül meggyógyult, azonban a sértett életét csak az idejében alkalmazott szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. A jogerős ítéletek ellen a terhelt védője a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontját megjelölve nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a 15. számú irányelvre hivatkozva vitatta a cselekmény minősítését, és sérelmezte a büntetés súlyosságát. A védő jogi álláspontja szerint a terhelt szándéka nem a sértett életének kioltására, hanem kizárólag testi sérülés okozására irányult. Ezt erősíti meg, hogy maga a sértett sem vette komolyan a terhelt támadó magatartását. A cselekmény elkövetése után tanúsított magatartásból sem lehet a terhelt közömbösségére, eshetőleges szándékára következtetni. Ennek megfelelően nem az emberölés kísérletét, hanem életveszélyt okozó testi sértés bűntettét valósította meg, ilyen körülmények között viszont a kiszabott 10 évi szabadságvesztés törvénysértően súlyos büntetés. A terhelt cselekményének a Btk. 170.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítését és a kiszabott szabadságvesztés lényeges enyhítését kérte. A nyilvános ülésen a védő felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. Az ügyész felszólalásában a BF.2539/2011. számú átiratában írtakkal egyezően a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. A terhelt védőjéhez csatlakozva, a minősítés megváltoztatását és a büntetés enyhítését kérte. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Az irányadó tényállás alapján nem sértettek anyagi jogszabályt az alapügyben eljárt bíróságok, amikor a terhelt Ő.Sz.Z. sértett sérelmére elkövetett cselekményét a Btk. 166.§
(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntette kísérletének minősítették. A szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés elhatárolására - miként arra a felülvizsgálati indítványt előterjesztő védő is hivatkozik - a Legfelsőbb Bíróság
- számú irányelvében foglalt alanyi és tárgyi tényezők alapos, mindenre kiterjedő elemző értékelésével van lehetőség. Ezek szerint a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján határolható el. Az emberölés kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul, tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége. Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a külvilágban megjelenő és abból a külső szemlélő számára is megismerhető tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a bűncselekmény elkövetéséhez az emberi élet kioltása szempontjából rendkívül veszélyes eszközt használt, amelyre - az eszköz hiányában - az okozott sérülések jellegéből kellett egyértelmű következtetést vonni. Az elkövetés körülményeiből és módjából megállapítható, hogy a terhelt közepes, illetve nagy erőkifejtéssel okozta a sérüléseket, és minimálisan négy alkalommal támadt a sértettre. Kétségtelen, hogy a nem irányzott, ismétlés nélkül leadott, kapkodva, vaktában, hadonászva végrehajtott szúrás, vágás önmagában rendszerint a testi sértés okozására irányuló szándékra utal, jelen esetben azonban a szúrt-metszett sérüléseket okozó támadásra gyors egymás után, ismétlődő jelleggel került sor. A sértett sérülései rendkívül súlyosak voltak, részben az eszköz, részben a kifejtett erő nagysága miatt. Szinte valamennyi sérülés létfontosságú szervet sértett, hiszen a mellkast felnyitva, verőilletve visszér sérülés is bekövetkezett. Az ilyen jellegű sérülések általában a sértett azonnali vagy rövid idő alatt bekövetkező, esetleg csak műtéti úton elhárítható halálához vezethetnek. Az elkövetési magatartás eredménye, vagyis az, hogy a sértett ilyen súlyos sérülést szenvedett, megfelelő következtetési alap volt arra, hogy a terhelt szándéka nem csupán testi sérülés okozására irányult, ugyanis tudata átfogta a halál bekövetkezésének lehetőségét és ezt kívánva hajtotta végre cselekményét. A terhelt egyenes ölési szándékát támasztja alá, a tényállásban rögzített kijelentése, miszerint „gyere ki az életeddel játszol", amely nem pusztán verbális fenyegetésnek tekinthető, ugyanis a terhelt későbbi magatartása igazolta ennek komolyságát, hiszen a sértett élete valóban néhány percen múlott, a halál bekövetkeztét kizárólag a gyors, szakszerű és idejében alkalmazott orvosi beavatkozás akadályozta meg. E tényekkel szemben nincs jelentősége a felülvizsgálati indítvány azon hivatkozásának, hogy a sértett - aki egyébként is erősen ittas állapotban volt - nem vette komolyan a terhelt fenyegető kijelentéseit, illetve magatartását. Az a körülmény, hogy a sértett nem megfelelően méri fel az életét, testi épségét fenyegető helyzetet, az objektív tényeken alapuló történeti események jogi megítélését nem befolyásolja. Mindezek alapján az alapügyben eljárt bíróságok nem tévedtek, és a büntető anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával foglaltak állást abban a kérdésben, hogy a terhelt cselekménye nem a sértett testi épsége, hanem az élete ellen irányult. A Kúria a Be.
- §
(5)bekezdésében írt felülvizsgálati kötelezettségének teljesítése során megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem követtek el olyan abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem, amely a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálatot megalapozhatta volna. A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria a Be. 426.§ alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3. §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418. §-a
(3)bekezdésén és a 421. §-ának
(2)
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MM