← Magyarország

Pf.20436/2011/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.436/2011/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kutas Péter ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Jogasics József testületi elnök által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen békéltető testületi határozat hatályon kívül helyezése iránt a Zala Megyei Bíróságon indított perében a
  2. április
  3. napján kelt 5.P.20.261/2011/
  4. számú ítélet ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes a
  6. január
  7. napján kelt BT-H/2011/
  8. számú ajánlásával felkérte a felperest, hogy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül 410.000 forint vételárelőleget fizessen vissza H.N. sz lakos (a továbbiakban fogyasztó) részére. Az alperesi békéltető testület előtti eljárásban feltárt tényállás szerint a fogyasztó
  9. december
  10. napján 1.410.000 forintért megvásárolt egy hat éves R típusú személygépkocsit. A vételárból 410.000 forintot készpénzben, míg 1.000.000 forintot bankkölcsön felhasználásával fizetett meg. A vételár teljes kiegyenlítését követően,
  11. december
  12. napján a személygépkocsit átvette, azonban egy óra elteltével az ABS kijelző hibát jelzett, és a személygépkocsi a négyes és ötös sebességi fokozatban nem megfelelően működött. A hibáról haladéktalanul értesítette a felperest, aki a legközelebbi szervizébe, a N Kft.-hez irányította. A szerviz megkezdte a hiba elhárítását, majd
  13. december 13-án felhívta a fogyasztót a gépjármű átvételre. Az újabb próbaút során azonban a korábban megállapított hibák ismét jelentkeztek, illetve a szerviz alkalmazottja által vezetett gépjármű szélvédője megsérült. Ezt követően a személygépkocsit javításra a n szervizbe visszavették, a fogyasztó azonban a továbbra is fennálló hibákra és a felperes szakmai hiányosságaira hivatkozva
  14. december
  15. napján írásban elállt a szerződéstől. A felperes az elállásra nem nyilatkozott,
  16. december
  17. napján felhívta a fogyasztót a személygépkocsi átvételére, aki ennek a mai napig nem tett eleget. Az alperes álláspontja szerint az eladónak használt állapotban is hibátlanul működő, rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjárművet kellett volna a fogyasztó részére biztosítania. Ennek hiányában a fogyasztónak jelentős kényelmetlensége keletkezett, amely az elállást megalapozza. Az elsőfokú bíróság az ajánlás hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes - általa sem vitatottan - az adásvétel tárgyát képező használt állapotú személygépkocsit másodszor is hibásan adta át a fogyasztónak. A hibás teljesítés miatt tehát a fogyasztónak nem csak jelentős kényelmetlensége támadt, hanem kétségessé vált számára a gépjármű közlekedésre való alkalmassága, bizalma megrendült, amelyre figyelemmel az elállás jogszerűnek tekinthető. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Fellebbezésében kifejtette, hogy a fogyasztónak a javítás kényelmetlenséget nem okozhatott, mert a javítás idejére csereautót kapott, amelyet másnap visszavitt a szervizbe. A szerződéstől való elállása jogszerűnek nem tekinthető, mert bizonyítottan jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A fogyasztó elállásának valódi okát az elsőfokú bíróságon megtartott tárgyaláson tárta fel, miszerint egy meg nem nevezett szakember arról tájékoztatta, hogy amennyiben a hidraulikatömb cserére szorul a sebességváltónál, úgy ez jelentős költséggel jár. Ez a feltételezés azonban nem függ össze a használtan vásárolt gépkocsi ABS visszajelzőjének hibájával, így az elállás jogalapja ezért is hiányzik. A fellebbezés nem alapos. A fogyasztóvédelemről szóló
  18. évi CLV. törvény (Fgytv.) 34.§-ának

(2)bekezdése értelmében a tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a
(3), illetve a
(4)bekezdésben meghatározottak szerint. A
(4)bekezdés értelmében a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a
(3)bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert az
(5)bekezdés szerint a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A felperes az elsőfokú eljárásban az alperesi határozat hatályon kívül helyezését arra hivatkozással kérte, hogy a fogyasztó elállása nem volt jogszerű. A fogyasztó ugyanis egy használt gépkocsit vásárolt, amelynek jelentéktelen hibája miatt a Ptk. 306.§-a
(1)bekezdésének b) pontja értelmében az elállással jogszerűen nem élhetett. A hibát ugyan csak a második alkalommal sikerült kijavítani, de a javítási időre a fogyasztónak kölcsönautót ajánlottak fel, amelyet nem vett igénybe. Az Fgytv. már idézett 33.§-ának
(5)bekezdéséből következően a fogyasztói jogvitában érdekelt másik fél, jelen esetben az elállás jogával élő fogyasztó az ajánlás hatályon kívül helyezése iránti eljárásban nem peres fél. Perben állásának hiányában viszont a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy az általa gyakorolt elállás jogszerűségéről döntsön. A jogszabályoknak való megfeleltetés szempontjából - hasonlóan az Fgytv. 30. §-ának
(1)bekezdése szerinti egyezség tanács általi jóváhagyásához - kizárólag az vizsgálható, hogy az ajánlásban foglaltak összhangban vannak-e a jogi szabályozással. Így például szavatossági igény esetén a vizsgálat kiterjedhet arra, hogy annak kielégítéséről a tanács a törvény által nevesített valamely formában rendelkezett-e. Mindez következik az Fgytv. 18.§-ának
(1)bekezdéséből, amely szerint a békéltető testületi eljárás alternatív, bíróságon kívüli vitarendezés, funkciója nem a kérelem megítélése, másrészt az Fgytv. 34.§-ának
(1)bekezdéséből, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó a tanács határozatától, illetve ajánlásától függetlenül igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Az alperes ajánlása e megközelítés szerint a jogszabályokkal nem ellentétes, ezért a hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet a másodfokú bíróság sem találta alaposnak. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§ának
(2)bekezdése alapján - az indokok részbeni módosítása mellett helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségeit viselni tartozik. Az alperesnek a Pp. 75.§-ának
(1)-
(3)bekezdése szerint megtérítendő költsége nem merült fel. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. december
  2. Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.