BKv.98 – Kúria

(7)bekezdése nem új hatásköri szabály, hanem átmeneti rendelkezés; a

1. január 1-jén folyamatban lévő büntetőügyeket az a bíróság tárgyalja le, amely előtt ezen időpontban az eljárás folyamatban van. I. A Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról rendelkező
3. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a költségvetést sértő bűncselekményeket [adócsalás (Btk.
4. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), visszaélés jövedékkel (Btk.
5. §), a jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), a csempészet (Btk.
6. §), továbbá a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk.
7. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk.
8. §), illetve ÁFA-ra elkövetett csalás (Btk.
9. §)] újrakodifikálta. Ennek során - a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk.
10. §) törvényi tényállását, az ahhoz kapcsolódó értelmező rendelkezést (Btk. 288/A. §), - a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), - a visszaélés jövedékkel (Btk.
11. §), - a jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), - a csempészet (Btk.
12. §) és - az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk.
13. §) önálló törvényi tényállását
14. január
15. napjával hatályon kívül helyezte, - a Btk.
16. §-ába visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással elnevezéssel, - az adócsalás (
17. §) helyébe költségvetési csalás elnevezéssel, - a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §) helyébe a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása néven új törvényi tényállást iktatott be (Módtv. 1-
18. §). Ezen változásokhoz hozzáigazította a Btk. 313/E. §-a szerinti értelmező rendelkezéseket (Módtv.
19. §), módosította továbbá a Btk.
20. §-a szerinti orgazdaság törvényi tényállását (Módtv.
21. §), valamint a Be.
22. §

(1)bekezdésének h) pontját és 36. §

(2)bekezdésének c) pontját. Ez utóbbi - az eljárási törvényben - a törvényszék elsőfokú hatáskörét, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekményeket megállapító rendelkezését hozzáigazította a

1. január
2. napjától hatályos anyagi jogi szabályokhoz. II. Az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló
3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Novella)
4. §-ának

(2)bekezdése a Be. 603. §-át a következő

(7)bekezdéssel egészítette ki: „

(7)A különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó visszaélés jövedékkel, a különösen nagy, illetve a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság és a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet miatt

1. december
2. napját követően induló vagy
3. január
4. napján folyamatban lévő büntetőeljárás a megyei bíróság hatáskörébe tartozik." A törvényhelyhez fűzött rendelkezést tartalmaz". indokolás szerint a szabály „átmeneti A törvényhozó tehát az I. pontban bemutatott anyagi jogi változásokra figyelemmel szükségesnek tartott egy olyan átmeneti rendelkezést - bár nem a Módtv.-be, hanem a Novellával a Be. „átmeneti rendelkezések" alcímet viselő 602-
5. §-aiba beiktatni, amely a Btk. szerinti bűncselekmények elnevezésének megváltozására figyelemmel ad eligazítást a bíróság hatáskörére vonatkozóan. III. A Be.
6. §

(3)bekezdésének első mondata szerint az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek. A töretlen bírói gyakorlat szerint a Be. hatálybalépésre vonatkozó szabályai abban az esetben is irányadók, ha a hatálybalépést követően bármikor sor kerül a Be. újabb módosítására, és a jogalkotó a módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptető rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek (BH 2009/238.). Ez a rendelkezés arra az esetre alkalmazható, ha a Be.-nek a bírósági hatáskörre és illetékességre vonatkozó rendelkezései változnak. A Módtv. azonban a hatásköri és az illetékességi szabályokat nem érintette, csupán átvezette az anyagi jogi változásokat a Be. 16. §-a szerinti, a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó bűncselekmények listájában. A Be. 603. §-ának új

(7)bekezdése tehát nem a Be. (Be.- módosítás) hatályba lépésével, hanem azzal összefüggő szabály, hogy

1. december 31-ig az eljárási törvény megyei bírósági elsőfokú hatáskört megalapozó rendelkezései a Btk. korábbi törvényi tényállásainak megnevezését tartalmazták, míg
2. január 1-jétől szükségképpen már az új törvényi tényállásokat kell szerepeltetni a törvényszék elsőfokú hatáskörét meghatározó
3. §ban (minthogy a Btk.-ban már nem szereplő törvényi tényállásokra hivatkozni a hatásköri szabályok között nem lehet). A Be.
4. §

(1)bekezdésének

1. december
2. napjáig hatályos h) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartozott - többek között a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk.
3. §

(4)bek.], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. §

(4)bek.], és visszaélés jövedékkel [Btk. 311. §

(4)bek. a) pont és 311. §

(5)bek.], a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság [Btk. 311/A. §

(3)bek. a) pont és 311/A. §

(4)bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. §

(4)bek. a) pont]. Erre figyelemmel a Be. 603. §

(7)bekezdése akként rendelkezik, hogy a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó visszaélés jövedékkel, a különösen nagy, illetve a különösen jelentős értékű jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság és a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet mely bűncselekmények e megnevezése

1. december 31-én megszűnt - miatt a
2. december
3. napját követően induló vagy
4. január
5. napján folyamatban lévő büntetőeljárás a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
6. december 31-ig elkövetett, a költségvetést károsító fenti cselekmények miatt a Btk. akkor hatályos szabályai szerint, mint adócsalás (munkáltatással összefüggő adócsalás), jövedékkel visszaélés, jövedéki orgazdaság vagy csempészet miatt lehet büntetőeljárást indítani, illetve folytatni. A
7. január
8. napja előtt megindult, és így az ezen időpontban folyamatban lévő büntetőeljárás ezért még a Btk. régebbi rendelkezései szerinti bűncselekmény miatt van folyamatban. A törvény azonban arról is rendelkezik, hogy a
9. december
10. napját követően a felsorolt cselekmények miatt induló büntetőeljárás is a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből az következik, hogy - a törvény helyes értelmezése szerint - a
11. december
12. napja előtt elkövetett, ám az ezen időpontot követően meginduló büntetőeljárások is a Btk.
13. december
14. napjáig hatályos minősítéseinek megfelelő bűncselekmények miatt indulnak meg. A Be.
15. §

(1)bekezdésének h) pontja

1. január 1-jén lépett hatályba. Az azóta az e törvényhelyet érintő módosulások lényegében csak a Btk. szerinti bűncselekmények megnevezésével, törvényhelyeinek változásával függtek össze. Az e bűncselekmények miatti hatáskört tehát
2. január
3. napjától a megyei bíróságra telepíti a törvény. A Be.
4. § új

(7)bekezdése ezen nem változtatott, tehát nem új hatásköri szabály jelent meg, csupán a kérdéses bűncselekmények szabályozásában a Btk.-ban bekövetkezett változásokra kívánt átmeneti rendelkezést alkotni. Ennek értelmében a

1. december 31-ig a megyei bíróságokra benyújtott vádiratok alapján január 1-től az adott megyei bíróság jogutódjaként [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
2. évi CLXI. törvény
3. §

(2)bek.] a törvényszéknek kell eljárnia. Mivel a Be. 603. §

(7)bekezdése nem hatásköri rendelkezés, ha a

1. január
2. előtt a helyi bíróságra érkezett ügy még
3. január 1-jét követően is első fokon folyamatban van, a Be.
4. §

(3)bekezdése alapján az ügyet a helyi bíróság fejezi be. Budapest,

1. január
2. Dr. Kónya István kollégiumvezető Dr. Márki Zoltán a kollégium jegyzője