← Magyarország

Gf.30551/2011/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.551/2011/

  1. sorszám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kovács M. László Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve. (felperes címe) felperesnek - dr. Szabó Ügyvédi Iroda (által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - ingók kiadása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
  2. október hó
  3. napján kelt 15.G.20.519/2011/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 125.000.(egyszázhuszonötezer) forint elsőfokú és 62.500.- (hatvankettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 120.000.- (egyszázhúszezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adja ki a felperesnek a
  6. július
  7. napján kelt vállalkozási szerződés alapján birtokában lévő Nestro típusú 500 KW-os automata fatüzelésű kazánberendezést. Megállapította, hogy a felperes atipikus adásvétellel, szállítási szerződéssel vegyes vállalkozási szerződés alapján telepítette, szállította és üzemeltette be a kazánberendezést, tulajdonjogát azonban a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta. Álláspontja szerint, mivel az alperes a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, a tulajdonjog fenntartására vonatkozó kikötés alapján a felperes tulajdonjoga folytán a Ptk.
  8. §

(1)és
(3)bekezdése, Ptk. 193. §
(1)bekezdése szerint igényelheti a perbeli ingóság kiadását. Kifejtette továbbá, hogy a felperes
  1. március
  2. napján a szerződés 6./ pontja alapján - az alperes fizetési késedelme miatt - jogszerűen gyakorolta elállási jogát, így a szerződés felbontása folytán a Ptk.
  3. §
(3)bekezdése értelmében is alapos az ingóság kiadása iránti igény. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a kazán nem került a felszámolási vagyon körébe, ezért természetbeni kiadására nincs lehetőség. Utalt arra is, hogy az adós vagyonán, a részére átadott készleteken a R.B.zálogjoga áll fenn. Álláspontja szerint a felszámolás elrendelését követően előterjesztett perbeli igény elbírálása a felszámolást lefolytató bíróság hatáskörébe tartozik. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés megalapozott. Tévesen hivatkozott az alperes arra, hogy a perbeli igény elbírálása a felszámolást lefolytató bíróság hatáskörébe tartozik. A Cstv. 38. §
(3)bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, felvéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is hitelező volt. A törvény idézett rendelkezése alapján a felszámolás kezdő időpontja után kizárólag a felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés nem érvényesíthető peres eljárásban, minden más igény, köztük a tulajdoni igény elbírálása is az általános polgári bíróság hatáskörébe tartozik (BDT2005/1233., 2005/1183. számú közzétett eseti döntések). Felperes tulajdonjoga alapján a felszámolás kezdő időpontját követően benyújtott keresetében tulajdoni igényt érvényesített, pénzkövetelést nem terjesztett elő, ezért követelése elbírálása nem a felszámolást lefolytató bíróság, hanem az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatáskörébe tartozik. Az alperes fellebbezésében nem vitatta, hogy a Nestro típusú 500 KW-os kazánberendezés a felperes tulajdona, állította, azonban, hogy az nincs a birtokában. A Ptk. 115. §
(3)bekezdésére alapított, ingók kiadására vonatkozó igénnyel összefüggésben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett volna azt bizonyítania, hogy az ingóság az alperes birtokában van. Alperes az elsőfokú eljárásban is állította, hogy a kazán az alperesnél nem lelhető fel, természetben nem tudja kiadni a felperes részére. Felperes az alperes nyilatkozatával szemben bizonyítást nem ajánlott fel, nem igazolta, hogy a kazán az alperes birtokában van, ezért a kiadás iránti igénye alaptalan. A kiszolgáltatásra irányuló igény - ha ennek természetbeni feltételei fennállnak - pénzköveteléssé alakulhat át, azonban a felperes ezt az igényt a már idézett Cstv. 38. §
(3)bekezdése szerint kizárólag a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti hitelezői igény bejelentés útján. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság döntése folytán a felperes teljes egészében pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes első- és másodfokú eljárásban felmerült költségét, valamint a feljegyzett másodfokú eljárási illetéket is köteles viselni, az alperes perköltségfizetésre kötelezését ezért mellőzni kellett. Pécs, 2012. január 30. Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.