A határozat elvi tartalma: Amennyiben a bíróság a felperes nyilatkozatainak okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes szabadalmi oltalom alatt álló találmányai hasznosítására engedélyt adott az alperesnek, az 1952. évi III. tv. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nem állapítható meg. 1995. XXXIII. Tv. 35. §
(1)Pfv.IV.21.428/2011/10.szám A Kúria a dr. Tábori Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tálas K. József ügyvéd által képviselt alperes ellen szabadalombitorlás megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 3.P.20.015/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.933/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 275.000 (kétszázhetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra 1.200.000 (egymillió-kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az elsőfokú perköltség összegét 500.000 forintra mérsékelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 900.000 forint fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes a jogosultja a .. lajstromszámú
- május 18-i elsőbbségű, a .. lajstromszámú
- május 16-i elsőbbségű, a .. lajstromszámú
- május 16-i elsőbbségű, a .. lajstromszámú
- május 27-i elsőbbségű, a .. lajstromszámú
- november 28-i elsőbbségű, a .. lajstromszámú
- május 18-i elsőbbségű, a .. lajstromszámú
- március 28-i elsőbbségű és a .. lajstromszámú
- május 19-i elsőbbségű szabadalmaknak. A felperes találmányai alapján készült megoldásokat tranzisztoros kialakítással a .. kezdte gyártani, majd az .. gyártotta az integrált áramkörös változatot, illetve az .. jelű diszpécser berendezést, amely az
- évi BNV-n vásári díjat kapott. 1983-tól az alperes folyamatosan az ..-től és a ..tól rendelte meg az .. berendezés részegységeit és változatait: a .. és .. berendezéseket. Az alperes 1.250.000 forint előleget fizetett a felperesnek a 167 501 lajstromszámú szabadalom széleskörű hasznosítása ellenében. A felperes kereseti kérelmében a perbeli nyolc szabadalomnak a .. és .. távbeszélő rendszer berendezésekben történt hasznosítása alapján - az 1983-tól 2002-ig terjedő időszakra számítottan 20.000.000 forint hasznosítási díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Majd keresetét akként pontosította, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
- évi XXXIII. tv. (Szt.)
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján szabadalombitorlás megállapítását kérte, és ennek alapján kérte kötelezni az alperest 20.000.000 forint és kamatai megfizetésére.
- május 1-jén tett nyilatkozatával a felperes keresetétől elállt, az alperes azonban az elálláshoz nem járult hozzá. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a korábban előterjesztett hasznosítási díjigény hasznosítási jogviszonyon alapul, míg a keresetváltoztatásban meghatározott szabadalombitorlási igény pedig éppen ennek hiányán. Előadta, hogy a felperes soha nem tiltotta meg a hasznosítást az alperesnek. Előadta azt is, hogy a berendezéseket a ..-től vásárolta meg és a vételárban a licenciadíjat megfizette. A másodfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes perbeli nyilatkozatai szerint fejlesztési munkáinak eredményeit folyamatosan az alperes rendelkezésére bocsátotta, a rendszer lényeges részeit ismertette. Mindezt a fellebbezési tárgyaláson is fenntartotta. Így éppen saját előadása támasztotta alá, hogy jogosulatlan hasznosítás hiányában a szabadalombitorlás nem állapítható meg, sem az
- évi II. törvény (Szt. R.)
- §
(1)bekezdése, sem pedig az Szt. 35. §
(1)bekezdése alapján. Jogsértés hiányában pedig az alperes nem kötelezhető a felperes által követelt 20.000.000 forint szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítésére sem. A szabadalombitorlás megállapítása körében az igény elévülése nem merülhet fel, míg a gazdagodás visszatérítésére irányuló követelés kötelmi igényként csak korlátozott ideig érvényesíthető. Azonban a szabadalombitorlás megállapításának hiányában a jogerős ítélet nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalkozott az elévülés kérdésével. Megalapozottnak találta felperes fellebbezését a perköltség összegszerűsége vonatkozásában, és azt húsz órás időráfordítás figyelembe vételével, 500.000 forintban állapította meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak - az első fokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy sem szóban, sem írásban nem adott engedélyt az alperesnek a hasznosításra. Folyamatosan felszólította a ..-t a bitorlás abbahagyására, az alperes elleni keresetét pedig csupán a gyártóval történt ügyek lezárását követően terjeszthette elő. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak nem volt módja az előzmények részletes megvizsgálására. A felperes ..-vel szemben lezárt pereit, a szabadalmakat, az alperes jogosultságát nem tudta a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően megvizsgálni, így az elsőfokú ítélet tény- és iratellenes. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálhatta felül. A felperes a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozással támadta a jogerős ítéletet. E rendelkezés szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes szabadalombitorlás megállapítása és jogalap nélküli gazdagodás visszafizetése iránt előterjesztett keresetét. Az Sztr. 26. §
(1)bekezdése, illetve az Szt. 35. §
(1)bekezdése egyezően rendelkezik, amikor kimondja, hogy szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A jogerős ítélet a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat, különös tekintettel a felperes nyilatkozatait helytállóan, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően értékelte. A felperes mind az elsőfokú eljárásban, mind a fellebbezési eljárásban olyan nyilatkozatokat tett, amely szerint minden szabadalmát hasznosítás céljából felajánlotta az alperesnek, aki ezt elfogadta. Előadása szerint azon igyekezett, hogy az alperes távközlési rendszerét korszerűsítse. Állította: nem szólította fel az alperest, hogy a berendezés használatával hagyjon fel, mert bitorlást követ el. Az alperes 20 éven át hasznosította szabadalmait, amit felajánlott részére, mindent megadott az alperesnek ezzel kapcsolatban, nem ellenezte a .. és .. rendszerek gyártását. Mindezek alapján a bizonyítékok mérlegelése okszerű, nem iratellenes, ezért annak felülmérlegelésére nincs lehetőség a felülvizsgálati eljárásban. A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy a felperes a hasznosítási engedélyt megadta az alperes részére, ezért a szabadalombitorlás megállapításának törvényi feltételei nem állnak fenn. Szabadalombitorlás hiányában pedig a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére sem kötelezhető az alperes. Mindezeknek megfelelően a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő