Pfv.IV.20.952/2011/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Baltay Levente ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hajdú Krisztina ügyvéd által képviselt Magyar Villamos Művek Zrt. alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 38.P.20.505/
- számon megindított és Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.729/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 (Tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárás költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó és az alperest az igényelt közérdekű adatok kiadására kötelező ítéletét - a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes a közérdekű adat kiadása iránt előterjesztett keresetében kérte az alperes kötelezését az MVM Csoport által
- és
- között szponzorált társaságok, események részletes listájának és a támogatási összeg nagyságának közlésére, továbbá tájékoztatás nyújtására arról, hogy a társaság
- évi pénzügyi jelentésében szereplő 3,1 milliárd forintos céltartalékot, amit „hosszú távú alapítványi támogatásokra" különítettek el, mikor és milyen célra használták fel. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében egyrészről arra hivatkozott, hogy a kért adatok tekintetében nem minősül adatkezelőnek, másrészt a szponzoráció jogi terminológiája szerinti szerződéseket nem kötött. Érvelt azzal is, hogy közfeladatot nem lát el. A jogerős ítélet indokolása szerint az igényelt adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.)
- §
- pontja értelmében közérdekű adatoknak minősülnek. Az alperes az állami vagyonról szóló
- évi CIV. törvény
- §
(2)bekezdése alapján állami vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, amely az Avtv. 19. §
(1)bekezdése alapján köteles az általa kezelt adatok nyilvánosságát biztosítani. A felperes azonban nem csupán az alperes, hanem az MVM vállalatcsoporthoz tartozó más gazdasági társaságok adatait is az alperestől igényelte. Az alperes egy, a társasági jogban befolyásszerzéssel összefüggésben szabályozott társasági forma, az elismert vállalatcsoport uralkodó tagja. Ennek keretében meghatározó a szerepe abban, hogy a vállalatcsoport milyen értékek mentén és milyen társadalmi célokat támogat. A felperes által csatolt „MVM Csoport Környezeti, szociális és társadalmi jelentés 2009." című dokumentumból (a továbbiakban: Jelentés) nem lehet arra következtetni, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó ellenőrzött társaságok a megjelölt fő irányvonalakon belül az alperes közvetlen felügyelete alatt hoztak anyagi áldozatot meghatározott célokra és összegben. Miután az alperes hivatkozásának megfelelően - az elismert vállalatcsoporton belüli adatkezelés is elkülönül, az uralkodó társaságnak nincs teljes rálátása az ellenőrzött társaságok operatív működésére. A felperes nem bizonyította, hogy az igényelt adatokat az alperes - amely csak összevont éves beszámoló készítésére kötelezett - kezeli. Az alperes az elismert vállalatcsoporthoz tartozó valamennyi vállalat 2007-2009. közötti évekre vonatkozó szponzorálási tevékenységére vonatkozó adatigénynek csak akkor tudna eleget tenni, ha erre vonatkozóan új adatbázist hozna létre, amelynek elvégzésére a közérdekű adatok közlésére vonatkozó kötelezettség körében nem kötelezhető. A felperes ugyanakkor nincs elzárva attól, hogy adatigénylését a vállalatcsoporthoz tartozó egyes szervezetektől, a tényleges adatkezelőktől igényelje. A jogerős ítélet a további adatigény tekintetében megállapította, hogy az alperes a dokumentum adatait az Avtv. 19. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján fennálló kötelezettségének megfelelően nyilvánosságra hozta, ezért a felperes a már nyilvánosságra hozott adatok kiadását nem igényelheti. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint jelentőséggel bír az a körülmény, hogy az alperes a pert megelőzően még úgy nyilatkozott, hogy nem közfeladatot ellátó szerv, és csak a perben védekezett azzal, hogy a kért adatok tekintetében nem minősül adatkezelőnek. A rendelkezésre álló adatok téves mérlegelésével jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre, hogy az alperes nem adatkezelő. A Jelentésből és a cégcsoport összevont éves pénzügyi beszámolójából levonható az a következtetés, hogy az alperes a cégcsoport támogatási tevékenységének adataival szükségképpen rendelkezik. Amennyiben az alperes mégsem rendelkezik a cégcsoport összes adatával, tévesen utasította el a jogerős ítélet az alperes saját támogatásával kapcsolatos adatok kiadására vonatkozó igényét. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A Jelentéssel összefüggésben arra hivatkozott, hogy annak összeállításában csak, mint kiadói szerkesztői funkciót töltött be, a dokumentum tartalmát a cégcsoport egyes tagvállalatai állították össze. Adatkezelői tevékenysége tehát kizárólag a jelentésben megjelent adatok tekintetében állapítható meg. A számvitelről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése során sem kezeli a cégcsoport tagjai által készített éves pénzügyi beszámoló alapjául szolgáló szerződéseket, tételes pénzügyi adatokat. Ezért megalapozottan jutott a jogerős ítélet arra az álláspontra, hogy a kért adatok tekintetében az adatkezelői minősége nem állapítható meg. A hivatkozott dokumentumokban foglaltakhoz képest a tagvállalatoktól az adatok bekérése útján, többletadat létrehozására pedig kötelezni nem lehet. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. Az önálló jogi személy alperes, mint az elismert vállalatcsoport (MVM Csoport) uralkodó tagja nem vitásan az Avtv. 19. §-ának hatálya alá tartozó, állami feladatot ellátó szerv, amely a kezelésében lévő közérdekű adatot köteles bárki számára megismerhetővé tenni. A felperes adatigénye az MVM Cégcsoport támogatási tevékenységével összefüggő közérdekű adatok kiadására irányult. Az Avtv. 2. § 4. pontjából és a 19. §
(3)bekezdéséből egyértelműen következik, hogy az adatkezelő (az Avtv. kizáró rendelkezése hiányában) csak a bármilyen módon - rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő információt, ismeretet, azaz adatot köteles kiadni. Ha a kért adatot nem állították elő, az adatkezelő az adatkérést nem tudja teljesíteni, mert nyilvánvaló, hogy csak a létező és általa kezelt adat közlésére köteles. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes a vállalatcsoporthoz, illetve az ahhoz tartozó ellenőrzött társaságok konkrét támogatási tevékenységével összefüggő adatokat nem kezeli. A Pp. 164. §
(1)bekezdésének megfelelően a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a kiadni kért közérdekű adatokkal az alperes rendelkezik. Ennek igazolására a felperes által hivatkozott Jelentés és összevont éves pénzügyi beszámoló nem elegendő. Az igényelt közérdekű adatok tekintetében az adatkezelői minőség megállapítása nem alapulhat okszerűnek vélt feltételezésen, következtetésen vagy mérlegelésen. Bizonyítottság hiányában ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogerős ítélet, hogy az igényelt közérdekű adatok kiadására, azok kezelésének hiányában az alperes nem kötelezhető. Annak pedig az ügy érdemi elbírálása szempontjából nem volt jelentősége, hogy az alperes az adat kiadására irányuló igényt más indokkal utasította el, mint amire utóbb a perben hivatkozott. Az adatkezelő ugyanis a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem elutasítása esetén, annak jogszerűsége alátámasztására a perben olyan indokokra is hivatkozhat, amely az eredeti elutasításban nem szerepelt (EBH 2008/1872.). Nem osztotta a Legfelsőbb Bíróság azt a felülvizsgálati álláspontot, hogy az alperes az igényelt adatkörön belül, mint többen a kevesebb, a saját támogatási tevékenységével kapcsolatos közérdekű adatok kiadására is köteles lett volna. Az Avtv. 20. §
(5)bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság számos hasonló ügyben hozott határozatában kifejtette, a közérdekű adat megismerése iránti kérelemnek egyértelműnek és határozottnak kell lennie, mert csak ebben az esetben tud az adat kezelője az adatigénylésnek közérthető formában eleget tenni (Pfv.IV.22.096/2007/5.sz., Pfv.IV.20.755/2009/3.sz., Pfv.IV.20.962/2009/4.sz., Pfv.IV.21.941/2010/5.sz.). A felperes a pert megelőzően az MVM Csoport adott tevékenységével összefüggő, alpereshez intézett adatigényében nem jelölte meg egyértelműen, hogy a vállalatcsoporton belül az alperes saját támogatási tevékenységével kapcsolatos adatok kiadását is kéri. Az alperes az igényre vonatkozóan válaszolt és védekezett a perben azzal, hogy a cégcsoport támogatási tevékenységének vonatkozásában adatkezelést nem végez. Még ha beleérthető is az alperes saját támogatási tevékenysége a cégcsoport tagjai útján megvalósuló támogatási tevékenységébe, a konkrét adatigény nem erre irányult. A túl tágan és pontatlanul megfogalmazott adatigény esetén nem várható el az adatkezelőtől, hogy azt értelmezze és ennek alapján az adatkérést saját belátása szerint teljesítse. Tartalmilag tehát jogszerűen zárkózott el az alperes a saját támogatási tevékenységére vonatkozó adatok kiadásától és erre a pert megelőzően a határozott és egyértelmű adatigény hiányában a perben sem volt kötelezhető. Ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet az MVM Csoport támogatási tevékenységével kapcsolatos adatok kiadására irányuló keresetet. A felülvizsgálati kérelem a további elutasított adatigény - a 3,1 milliárd forintos céltartalék felhasználása tekintetében értékelhető előadást nem tartalmazott. Erre tekintettel a hiányos kérelem alapján a jogerős ítélet jogszabálysértő jellege nem volt megállapítható. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdés alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- szeptember
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő