Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.392/2011/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Milcsarek László ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - a permegszüntetéssel érintett I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Matisz István ügyvéd által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (ugyanottani lakos) III. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Baranya Megyei Bíróságon indított perében a
- május
- napján kelt 15.P.21.353/2010/
- számú ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II-III. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 100.000 (százezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A
- november
- napján kelt adásvételi szerződésekkel a II. rendű alperes 100.000 forint vételárért megvásárolta a felperesnek a T Kft-ben, míg 1.000.000 forint vételárért a G Kft-ben lévő üzletrészét. Az adásvételi szerződések aláírásával a felperes a vételár korábbi átvételét elismerte. A
- december
- napján kelt adásvételi szerződéssel a felperes és perben már nem álló volt házastársa, G.I-né 16.000.000 forint vételárért eladta két gyermekének, a II. és III. rendű alpereseknek a m
- helyrajzi szám alatt felvett lakóház, udvar és gazdasági épület megnevezésű, M, T utca
- szám alatti ingatlant. Az adásvételi szerződés
- pontjában rögzítették, hogy a vételárat
- december
- napján a II-III. rendű alperesek a felperesnek és G-I-nének megfizették, akik a vételár hiánytalan átvételét a szerződés aláírásával elismerték.
- január
- napján az adásvételi szerződést a II. és III. rendű alpereseket megillető tulajdoni hányadok tekintetében módosították, egyebekben a
- december
- napján megkötött adásvételi szerződést változatlan tartalommal hatályában fenntartották. Valamennyi adásvételi szerződést, illetve annak módosítását dr. O.Gy. m ügyvéd készítette és ellenjegyezte. Az elsőfokú bíróság a felperesnek 9.100.000 forint vételár és járulékai megfizetése iránti módosított keresetét elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes, illetve a II-III. rendű alperesek között az ingatlanra, illetve az üzletrészekre nézve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adásvételi szerződés jött létre. A felperes a perben sikerrel nem bizonyította, hogy a magánokiratokban foglalt azon nyilatkozata, mely szerint a vételár kifizetése részére megtörtént, nem felel meg a valóságnak. Az okiratokat szerkesztő dr. O.Gy. ügyvéd tanúvallomása az azokban foglaltakat mindenben megerősítette, F.Gy., T.B. és J.L. tanúk vallomása pedig nem volt arra alkalmas, hogy a vételár megfizetésére vonatkozó felperesi elismerést megcáfolja. Az elsőfokú bíróság a G.I-né tanúkénti kihallgatására, illetve a II. rendű alperes személyes meghallgatására irányuló felperesi indítvány teljesítését a perben rendelkezésre álló, aggálytalan tartalmú okiratokra, és az azokat szerkesztő ügyvéd tanúvallomására figyelemmel mellőzte. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és keresetének teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Fellebbezésében állította, hogy az adásvételi szerződés az őt terhelő tartozások fedezetének elvonását célozta, az ott meghatározott időpontokban vagyis az adásvételi szerződések megkötését megelőzően - pénzátadás nem történt. A II-III. rendű alperesek azonban olyan ígéretet tettek, hogy a vételár reá eső részét későbbi időpontban megfizetik részére. Sérelmezte, hogy a tényállás megállapítása során az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta F.Gy., T.B. és J.L. tanúk vallomását, míg a G.I-né tanúkénti kihallgatására, illetve a II. rendű alperes személyes meghallgatására irányuló indítványát nem teljesítette. A II-III. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetésekkel, valamint a keresetet elutasító érdemi döntésével is egyetértett a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat megdőltéig az abban foglaltakat bizonyított tényként kell elfogadni (Pp.196.§-ának
(1)bekezdése), a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben azonban helye van a bizonyításnak. A Pp.164.§-ának
(1)bekezdése alapján ezért a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az okiratokban foglaltakkal szemben a vételár átvétele elmaradt. A felperes fellebbezésében hivatkozott F.Gy., T.B., illetve J.L. tanúk vallomása a vételár átvételének elmaradását nem bizonyította. F.Gy., illetve T.B. ugyan elmondták, hogy a felperestől származó ismereteik szerint a felperesnek valamilyen ingatlannal összefüggésben a családjával szemben követelése állt fenn, és ennek rendezése érdekében egy alkalommal meg is jelentek dr. O.Gy. m ügyvéd irodájában, arról azonban nem volt tudomásuk, hogy milyen ingatlanról, illetve milyen jogügyletről volt szó. Dr. O.Gy. tanúvallomásában megerősítette a felperes két hitelezőjének megjelenését, állította azonban, hogy erre nem a felperes által előadottak miatt, hanem a felperest terhelő tartozás elismerése céljából került sor, amelynek okiratba foglalását - a kért vissza dátumozás miatt - megtagadta. A tanú akinek vallomása egyébként mindenben alátámasztotta a magánokiratban foglaltakat - arról is beszámolt, hogy az adásvételi szerződések megkötését követően egy ízben a felperes a segítségét kérte, hogy a II-III. rendű alperesektől pénzhez jusson. Ekkor sem tett említést arról, hogy a kikötött vételárat nem kapta meg, hanem szeretett volna még pénzt kapni. A II-III. rendű alperesek azonban úgy nyilatkoztak, hogy a szerződés szerinti vételárat kifizették, és a további fizetéstől elzárkóztak. J.L. tanú valamennyi ismerete a felperestől származott, így az általa elmondottak a perben lényeges tények bizonyítására nem volt alkalmasak. Egyetértett ugyanakkor a másodfokú bíróság a felperesnek azzal a fellebbezési hivatkozásával, hogy a bizonyítatlanság következménye a terhére csak akkor alkalmazható, ha a bíróság valamennyi felajánlott és szükséges bizonyítást lefolytatta. A felperes már az elsőfokú eljárásban kérte G.I-né tanúkénti kihallgatását, illetve a II. rendű alperes személyes meghallgatását, amely indítványok teljesítésétől a jogvita természetére figyelemmel nem lehetett volna eltekinteni. A másodfokú bíróság ezért a fellebbezési tárgyalásra személyes megjelenési kötelezettséggel idézte a II. rendű alperest, amelynek azonban jogi képviselője külön értesítése ellenére sem tett eleget. Mulasztásából azonban figyelemmel az egyéb bizonyítékok ellentmondásaira a kereset megalapozottságára következtetni nem lehetett {Pp.206.§-ának
(2)bekezdése}. G.Iné tanúkénti kihallgatásának a felperes indítványa ellenére nem volt helye, mert a csatolt orvosi igazolások szerint tőle szellemi állapota miatt helyes vallomás nem volt várható {Pp.169.§-ának
(1)bekezdése}. Valamennyi bizonyítékot mérlegelve a másodfokú bíróság helyesnek találta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglaltakkal szemben a vételár részére történt kifizetésének elmaradását nem bizonyította, így a vételár iránti követelését sikerrel nem érvényesíthette. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélet a Pp.253.§ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a II-III. rendű alpereseknek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Ennek összegét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-a
(2)bekezdésének a) pontja, valamint
(5)és
(6)bekezdése alapján állapította meg. A felperes teljes személyes költségmentességben részesült, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(1)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli. Pécs,
- február
- Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró