← Magyarország

Kf.27453/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 2.Kf.27.453/2011/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a Szepesi és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szepesi István ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky u. 5., hivatkozási szám: ...) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
  2. évi július hó
  3. napján kelt 24.K.30.052/2011/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 55.200 (azaz ötvenötezerkétszáz) forint kereseti és 55.200 (azaz ötvenötezer-kétszáz) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) ... számú határozatával televíziós vásárlásnak minősítette az interaktív nyereményjátékokat az Európai Bíróság
  6. október 18-án meghozott C-195/
  7. számú ítéletében foglaltak alapján, ami a határokon átívelő televíziózást szabályozó 89/552/EGK Irányelvnek a távértékesítésre (televíziós vásárlás) és a reklámra vonatkozó előírásait értelmezte. Az alperes felhívta a műsorszolgáltatókat, így a felperest is, hogy
  8. január
  9. napjától a 1712/2009.(IX.2.) számú döntése szerint a televíziós vásárlásnak minősülő interaktív nyereményjátékoknál a rádiózásról és televíziózásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.)15.§-ának

(1)bekezdése szerinti közzétételi előírásokat kell alkalmazni. Az alperes a megváltozott gyakorlata szerinti kötelezettség teljesülését ellenőrizte a felperes műsormagazinjába beépített ... című interaktív telefonos nyereményjátékot érintően. E vizsgálata eredményeként a ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes 2010. január és február hónapokban mindösszesen 162 alkalommal a ... című műsorszám sugárzásával megsértette az Rttv. 15.§-ának
(1)bekezdésében foglaltakat, emiatt a sérelmezett magatartás megszüntetésére hívta fel. A felperes e határozat felülvizsgálatára irányuló keresetét az elsőfokú bíróság a
  1. április
  2. napján kelt ... számú ítéletével elutasította. Megállapította, hogy a műsorszám megfelel az alperes 1712/
  3. (IX.2.) számú határozatában megfogalmazott három feltételnek: a játék elsődleges célja nem szórakoztatás volt, hanem abban a szolgáltatásnyújtás dominált, mivel a néző a nyeremény reményében hívta fel az emeltdíjas telefonszámot; a műsormagazinba beépített interaktív telefonos nyereményjáték nem illeszkedik a műsorblokk közszolgálati jellegéhez; és az emeltdíjas telefonszám (06-91-33-55-77) megegyezik a délutáni, televíziós vásárlásnak minősített interaktív nyereményjátékban hívható telefonszámmal. Ilyen előzményeket követően - ismételt hatósági ellenőrzés eredményeként - hozta meg az alperes a
  4. november
  5. napján kelt ... számú határozatát. E döntés II. pontjában azt állapította meg, hogy a felperes
  6. augusztus 12-én a ... című műsorszám bemutatásakor nem alkalmazta az Rttv. 15.§-ának
(1)bekezdés a) pontja szerinti televíziós vásárlás főcímet. Ezért az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.
  1. pontja alapján 919.619 forint kötbér megfizetésére kötelezte a felperest. Felsorolta, hogy ugyanezen műsorszámmal összefüggésben, ugyanezen jogszabályhely megsértése miatt a
  2. évben - e döntés meghozataláig - mely határozataival marasztalta a felperest. Ezért a jogkövető magatartásra szorítása érdekében szükségesnek tartotta az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés perbeli esetben alkalmazandó rendelkezéseinek figyelembevételével meghatározott összegű kötbér kiszabását. A felperes az alperes határozatának e II. pontját vitató keresetében elsődlegesen a döntés ekörben való megváltoztatását kérte. Állította, hogy jogsértést nem követett el, mert a ... az Rttv. 2.§-ának 22. pontjára figyelemmel nem televíziós vásárlás, hanem rövid ideig tartó logikai játék, ahol gazdasági érdek nem állapítható meg, mert a betelefonálók készpénzt nyerhetnek. Másodlagosan az alperesi határozat támadott részének hatályon kívül helyezése iránt terjesztett elő kereseti kérelmet eljárási jogszabálysértésekre hivatkozva, mert az alperes nem tisztázta kellő módon a tényállást, lényegében csak a hátrányára értékelhető körülményeket tárta fel. Ezt meghaladóan az alperes nem tett eleget részletes indokolási kötelezettségének sem a szankció, sem annak mértéke vonatkozásában, továbbá a mérlegelését meghatározó szempontokra és tényekre sem tért ki. Harmadlagosan a kötbér mellőzésével enyhébb szankció alkalmazását kérte. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi határozat II. pontját megváltoztatta azzal, hogy a felperes nem sértette meg az Rttv. 15.§-ának
(1)bekezdésében foglalt rendelkezést. Indokolása szerint az alperes tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének eleget tett, azonban tévedett, amikor a ... televíziós vásárlásnak minősítette. Ezzel szemben az Rttv. 2.§-ának
  1. pontja szerinti fogalom meghatározás alapulvételével azt állapította meg, hogy önmagában az, hogy a játékban résztvevőknek emelt díjas telefonszámot kell tárcsázni, nem elegendő a televíziós vásárlás megvalósulásához, mert a megnyerhető nyeremény nem áru vagy szolgáltatás, hanem készpénz volt. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperesi kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntésében megfogalmazott elvek mentén eljárva vizsgálta a korábbiakhoz hasonlóan a perbeli műsorszámot. A 1712/
  2. (IX.2.) számú határozatában megjelölt feltételek teljesülésével állapította meg azt, hogy a perbeli műsorszám mint interaktív nyereményjáték az Rttv.-ben rögzített fogalom meghatározása szerint is a reklám egyik alfajaként, televíziós vásárlásnak minősül. Ezért azt az Rttv. 15.§ának
(1)bekezdése szerinti formai követelményeknek megfelelően kellett volna sugározni. A felperes e törvényi kötelezettségének nem tett eleget annak ellenére, hogy ugyanezen műsorszámot érintően, ugyanezen tényállás alapján korábban már marasztalta. Hivatkozott arra is, hogy a ... számú határozatának a felülvizsgálatára irányuló felperesi keresetet a Fővárosi Bíróság ... számú ítéletével elutasította. Kérte figyelembe venni, hogy e döntésében a bíróság jogszerűnek ítélte álláspontját a ... című műsorszámmal összefüggésben. A felperes perbeli nyilatkozatainak fenntartása mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a terhére rótt jogsértést a ... című műsorszám közreadásával nem követte el. Az alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340.§-ának
(5)és
(6)bekezdései alapján tárgyaláson kívül, a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdése szerint az alperesi fellebbezés és a felperesi ellenkérelem korlátai között bírálta felül az elsőfokú ítéletet, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen rögzítette, azonban téves következtetésre jutott, amikor jogsértés hiánya miatt az alperesi határozatot a felperesi keresettel érintett körben megváltoztatta. A másodfokú bíróság a műsorszám megtekintése alapján nem értett egyet az elsőfokú bíróság ítéleti okfejtésével és következtetésével. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú eljárásban is kifejtettek mellett hivatkozott a Fővárosi Bíróság ... számú ítéletére. Azt hangsúlyozva, hogy ugyanezen műsorszámmal összefüggésben ugyanezen jogi álláspontját tartalmazó ... számú határozatát a bíróság jogszerűnek ítélte, és az annak felülvizsgálatára irányuló felperesi keresetet elutasította. Ebben az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla a
  1. október
  2. napján kelt ... számú döntésével az alperes jogi érveit elfogadva helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a felperesi keresetet elutasító ítéletét. Egyértelműen állást foglalt a tekintetben, hogy a ... a néző a képernyőn megjelenő különleges (emelt díjas) telefonszám tárcsázásával a játék finanszírozásához járul hozzá, azaz a szolgáltató bevételeihez, így a felajánlott szolgáltatáshoz ellenérték fejében jut. Köztudomású tény, hogy az emelt díjas telefonszám tárcsázásakor fizetendő ár egy részét a telefonos szolgáltató a játékot sugárzó televíziós műsorszolgáltatónak fizeti vissza. Ebből következően ellenérték fejében kerül felajánlásra a néző számára az a szolgáltatás, amely által lehetővé válik a nyereményjátékban való részvétele. A Fővárosi Ítélőtábla ezen tanácsa is az alperes jogi érvelésével értett egyet, mely szerint a hatóság a döntése jogalapjaként megjelölt anyagi jogszabályt helyesen alkalmazta. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a fentebb ismertetett, a Fővárosi Ítélőtábla ... számú ítéletében is kiemelt és a jogsértés megítélése szempontjából releváns elemeket a jelen ügyben mellőzte, nem értékelte. Tévedett, amikor csak a felperes állítását elfogadva, az Rttv. 2.§-ának
  3. pontja szerinti fogalom meghatározás alapján arról döntött, hogy a perbeli műsorszámmal összefüggésben az Rttv. 15.§ának
(1)bekezdésének megsértése nem áll fenn, annak ellenére, hogy az alperes a ... című műsorszámnál megjelölte azokat a feltételeket, amelyek a közszolgálati magazinműsor egészét is tekintve megkövetelik, hogy az Rttv. 2.§-ának 22. pontja szerinti televíziós vásárlásnál az Rttv. 15.§-ának
(1)bekezdésében írtak szerint kell eljárni. Azt a felperes sem vitatta, hogy a játékban való részvétel feltételeként megjelenő emelt díjas hívás többlet költséggel jár, és ez piaci jelleget kölcsönöz a műsoregységnek; azaz a gazdasági haszonszerzés ezáltal megállapítható. A felperes olyan, a jogsértés alóli mentesülését eredményező, relevanciával bíró körülményeket, amelyek a jelen ügyben felülvizsgált határozat jogszerűségét cáfolnák nem sorakoztatott fel, az alperes ténymegállapításainak hiányosságát, a feltárt és a perbeli műsorszámmal kapcsolatban rögzített határozati elemek valótlanságát és jogsértő voltát nem bizonyította. Az elsőfokú bírósággal egyezően az ítélőtábla sem fogadta el a felperesnek az ügy érdemére kiható súlyos eljárási szabálysértésekkel kapcsolatos okfejtését, mert az alperes az anyagi és eljárási jogszabályi előírásokat betartva járt el, eleget téve a tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének is. A felperes az alperes megváltozott - az interaktív nyereményjátékokat televíziós vásárlásnak minősítő - gyakorlatáról, illetőleg az azzal kapcsolatos elvárásairól tudomással bírt, mégsem ennek megfelelően járt el. Bár műsorszolgáltatása tartalmát a felperes önállóan határozza meg, de amennyiben valamely műsora, avagy annak csak egy része az Rttv. rendelkezéseit megállapítható, és emiatt szankcióval is sújtható. sérti felelőssége Az alperes a szankció kiválasztása és mértékének megállapítása során mérlegelési jogkörében eljárva volt jogosult dönteni. A konkrét ügy összes körülményének a mérlegelésével (ezt megelőzően a felperesi műsorszolgáltatásban a jelen perbelivel azonos tárgyú jogsértés ismétlődő előfordulása miatt a hatóság az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés a) pontja szerinti legenyhébb szankciót szabta ki), valamint az elérni kívánt törvényi cél szem előtt tartása mellett az alkalmazni kívánt szankciót szabadon választhatta ki az alperes. Figyelemmel arra, hogy a perbeli jogsértés miatt a Műsorszolgáltatási Szerződésben vállalt fix összegű kötbér alkalmazásával a felperes szankcionálása jogszerű volt, a kötbér nem volt sem mellőzhető, sem mérsékelhető. Mindezek folytán a másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes együttes első- és másodfokú perköltségének a megfizetésére. A perindítás idejére (
  1. január. 6) figyelemmel alkalmazandó,
  2. január
  3. napjától hatályos Itv. 43.§-ának
(3)bekezdése egyértelműen akként rendelkezik, hogy a műsorszolgáltatási ügyek már nem tartoznak a tételes illeték alá (a panaszügyek kivételével). Ezért a Pp. XX. fejezete alá tartozó jelen közigazgatási perben az illetéket a per tárgyának az értéke alapján kell megállapítani. A felperes keresetében az alperesi határozat II. pontjának jogalapját vitatta és az alkalmazott szankció mellőzését kérte. Ezért a perben a perérték a vitatott követelés, a kiszabott kötbér összege: 919.619 forint volt, melyre figyelemmel a kereseti illeték mértékét az Itv. 39.§-ának
(1)bekezdése alapján, az Itv. 42.§-ának
(1)bekezdés a) pontja szerint kellett megállapítani. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján kötelezte a fenti összegben meghatározott kereseti, valamint az Itv. 46.§-ának
(1)bekezdése szerinti mértékű fellebbezési illeték viselésére. Budapest,
  1. év február hó
  2. napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.