Kfv.III.37.269/2011/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kollár Pál ügyvéd által képviselt V. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felperesnek a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Pest Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 9.K.27.467/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 9.K.27.467/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 20.000./azaz perköltséget. 15 napon húszezer/ belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes tulajdonában álló 1251/2 és 1251/2/A hrsz-ú ingatlanra egy perben nem álló személy javára vételi jog és jelzálogjog került bejegyzésre
- július
- hatállyal az ingatlan-nyilvántartásba. E személy gyakorolta vételi jogát, ennélfogva tulajdonjoga
- április
- napján kelt kérelme alapján bejegyzésre került. Bejegyzésre került ugyanakkor az ingatlanra a felperes visszavásárlási és elővásárlási joga is. A felperes és az ekként tulajdonos személy a köztük kötött szerződés alapján
- május
- napján közösen bejelentették, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést felbontották. Erre a bejelentésre tekintettel az elsőfokú hatóság az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapotot visszajegyezte, ami azt jelentette, hogy ismét a felperes tulajdonjoga szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban azzal, hogy a vételi jog és a jelzálogjog is visszajegyzésre, mindemellett a visszavásárlás és az elővásárlási jog törlésre került. Az alperes
- augusztus
- napján kelt 31.889/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a vételi jog gyakorlásáról szóló szerződést felbontó szerződés alapján az azon alapuló kérelem teljesítése kötelezettsége volt. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve a perben nem álló személynek a tulajdonjog, a jelzálogjoga, a vételi jog bejegyzésére, valamint az elővásárlási jog, visszavásárlási jog törlésére vonatkozó kérelme elutasítását. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes helyes döntést hozott, amikor a hozzá érkezett utolsó olyan ingatlan-nyilvántartási kérelem felöl döntött, amelynek teljesítését akadály nem gátolta, és nem vizsgálta a megelőző bejegyzések jogszerűségét. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő döntés hozatalát. Előadta, hogy a vételi jogot a perben nem álló személy már gyakorolta, az ezt követő időszakban köztük megkötött szerződésfelbontás alapján az alperes a vételi jogot nem jegyezheti még egyszer fel. A vételi jog visszajegyzésére azért sem kerülhetett volna sor álláspontja szerint, mert azt csak öt évre lehet kikötni, ami idő az eredeti szerződéskötéstől számítva már eltelt. Jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
- §-ára,
- §-ának /4/ bekezdésére és az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
- §-ának /1/ bekezdésére hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a szerződést kötő felek által beadott, egy szerződésen alapuló közös kérelmük az alperes részéről teljesíthető volt-e, illetőleg az alperes egy elállást tartalmazó szerződés esetében jogosult volt-e az eredeti állapot visszaállítása során más egyéb körülmények vizsgálatára. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróságnak figyelembe kellett venni az Inytv.
- §-ának /1/ bekezdését, mely szerint a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. Figyelembe kell venni továbbá az ügy megítélésénél az Inytv.
- § /1/ bekezdésének azt az előírását is, hogy el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyezés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. A Ptk.
- §-ának /3/ bekezdése alapján a szerződés felbontása esetén a szerződés a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a teljesített szolgáltatások visszajárnak. A felperes és a vele szerződést kötő perben nem álló társa együtt terjesztettek elő az alperesnél olyan szerződés felbontására alapuló eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszajegyzésére irányuló kérelmet, amelyből a szerződés érvénytelensége megállapítható nem volt. A kérelemhez kötöttség elvéből az következik, hogy az alperes az ilyen szerződéssel alátámasztott kérelemnek köteles eleget tenni. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy ha a felek elállnak egy bejegyzés alapjául szolgáló szerződésüktől, és ezzel kapcsolatban az ingatlanügyi hatósághoz kérelmet terjesztenek elő, akkor az elállás miatt az ingatlanügyi hatóságnak az e bejegyzést megelőző állapot visszaállítása a kötelessége. Az ingatlanügyi hatóság eljárásában bizonyítást nem folytathat le, mert nyilvántartást vezet. Amennyiben a feleknek a jogviszonyukkal kapcsolatban vitájuk merül fel, annak eldöntése nem tartozhat az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe. A vitás kérdések eldöntése a polgári bíróság feladataihoz tartozik. Helyes döntést hozott ezért a megyei bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperes felülvizsgálattal kapcsolatban a Pp.
- §-a szerint felszámítható költségei megtérítésére. A pervesztes felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésébe és a 39-
- §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- §-ának /2/ bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- december
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró