Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.68/2011/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- január
- napján megtartott fellebbviteli nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- április
- napján kihirdetett Kb.I.78/2008/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat az ellene garázdaság vétsége (Btk.
- §
(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti. Megállapítja, hogy 185.552,- (egyszáz-nyolcvanötezer-ötszázötvenkettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelyet az ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2011. április 20. napján kihirdetett KB.I.78/2008/46. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.170.§
(1),
(2)bekezdésébe ütköző súlyos testi bűntette kísérletében, a Btk.271.§
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségében és a Btk.170.§
(1)bekezdésébe ütköző könnyű testi sértés vétségében, ezért 2 évre próbára bocsátotta. A vádlottat a 268.187 Ft bűnügyi költségből 82.635 Ft megfizetésére kötelezte. Ellenben az ellene 2 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - a Btk.179.§
(1)bekezdésébe ütköző rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, 2 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - becsületsértés szabálysértése miatt folyamatban lévő eljárást pedig megszüntette. A katonai ügyész 3 napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, melyben indítványozta próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és lefokozás kiszabását a vádlottal szemben. A vádlott és védője az első fokú ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség Kf.II.80/2011. számú átiratában az ügyészi fellebbezést részben megváltoztatta, a továbbiakban pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben. Fenntartotta azonban azt az álláspontját, hogy a vádlottal szemben szükséges a lefokozás katonai mellékbüntetés, mivel a rendfokozat viselésére méltatlanná vált. Egyebekben az első fokú határozat helybenhagyását indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a lefokozás alkalmazása jelentősen túlmutatna a büntetési célokon. Utalt a méltatlansági eljárásra, amely védencével szemben megszüntetésre került, mivel azt nem találták összefüggésben a katonai életviszonyokkal. Álláspontja szerint az első fokú ítélet megalapozott és törvényes az abban alkalmazott joghátrány is. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§
(2)bekezdése alapján csak részben bírálta felül, mivel az ítélet felmentő és eljárást megszüntető rendelkezéseit jogorvoslat nem támadta. Az eljárási szabályok betartásával kapcsolatban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottal szemben először
- május
- napján nyújtottak be vádiratot, majd további két vádirat benyújtására is sor került, amely büntető ügyeket az elsőfokú bíróság egyesítette. A katonai ügyész a tárgyaláson módosította a vádlottal szemben a vádat, azonban ezt követően a katonai tanács nem hívta fel az érdekelteket a tárgyalás elnapolásának lehetőségére, amely eljárása nem felel meg a Be.310.§
(2)bekezdésében írtaknak. Ez az eljárási szabálysértés azonban nem jelentett olyan, a Be.375.§
(1)bekezdésében írt eljárási szabálysértést, amely az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetett volna. A másodfokú bíróság továbbá megjegyzi, hogy az első vádemeléshez képest indokolatlanul húzódott el a büntető ügy befejezése, figyelemmel arra, hogy a vádirat már 2008-ban benyújtásra került. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson a vádlottat és a tanúkat kihallgatta, új szakértőt rendelt ki és ítéletében a bizonyítékokat számba vette. A tényállást a bizonyítékokkal összhangban állapította meg, az megalapozott, mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, annak kiegészítését a másodfokú bíróság nem találta szükségesnek. Az elsőfokú bíróság ítéletének I. tényállása alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette azt a cselekményét, hogy a sértett karját megszorítva neki 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott, a Btk.170.§
(1)bekezdésében írt könnyű testi sértés vétségének, figyelemmel arra is, hogy a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő. A másodfokú bíróság egyetértett továbbá azzal, hogy az elsőfokú bíróság a II. tényállási pontban írtak alapján a vádlottat a Btk.170.§
(1),
(2)bekezdésében írt súlyos testi sértés bűntettének kísérletében is kimondta bűnösnek. A vádlott, aki jelentős erőfölényben volt a sértettel szemben, többször közepes erővel, ökölbe szorított kézzel ütötte meg a sértettet, tudata átfogta a súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérülés okozásának lehetőségét, amelybe belenyugodott. Az orvosszakértői vélemény szerint nem a vádlotton múlt, hogy a súlyosabb eredmény nem következett be, ezért a vádlott elkövette a súlyos testi sértés bűntettének kísérletét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a 2008. március 1-jén történt cselekményt egyúttal a Btk.271.§
(1)bekezdésében írt garázdaság vétségének is minősítette. A leírt tényállás alapján megállapítható, hogy a vádlott és a sértett között szóváltás alakult ki, a vádlott ennek során erőszakos magatartást tanúsított, hiszen megszorította a sértett karját. A Btk.271.§
(1)bekezdésében írt bűncselekményt az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen. A tényállási elemek együttes megállapítása szükséges a garázdaság vétségének megállapításához. A BH 1981/489., illetve a BHJ 1983/
- számon közzétett eseti döntésekben írt következetes bírói gyakorlat szerint nem elegendő a tényállási elem valamelyikének megvalósulása, a három együttes feltétel megállapítása szükséges. A másodfokú bíróság álláspontja szerint bár a vádlott magatartása erőszakos volt, és adott esetben alkalmas lehetett másokban megbotránkozás keltésére, hiányzott annak kihívóan közösségellenessége. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a kisebb rendzavarások, a kifejezetten személyek ellen irányuló jelentéktelen támadások nem értékelhetők garázdaságként. Szintén erre az álláspontra jutott a Legfelsőbb Bíróság a BH 1998/
- számon közzétett döntésében, amikor kihívó közösség ellenesség hiányában csak könnyű testi sértést rótta a terhelt terhére. Az előzőekre figyelemmel a másodfokú bíróság a vádlottat az ellene a Btk.271.§
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - a Be.6.§
(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel a Be.331.§
(1)bekezdése alapján felmentette . A vádlott büntetésének súlyosítása érdekében előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor lehetőséget látott a vádlottal szemben intézkedés alkalmazására. Helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket. További nyomatékos enyhítő körülmény a bekövetkezett időmúlás. A cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint is próbára bocsátással elérhetők a büntetési célok, melynek tartamát is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság 2 évben. A másodfokú bíróság nem értett egyet a katonai mellékbüntetés alkalmazására tett ügyészi indítvánnyal. A vádlott terhére rótt bűncselekmények nem sértették a rendfokozat tekintélyét, azok a katonai életviszonyokkal nem voltak összefüggésben. Az ügyész fellebbezése a lefokozás katonai mellékbüntetés alkalmazására ezért eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség megállapításakor nem rendelkezett a fennmaradó bűnügyi költség viseléséről, e hiányosságot pótolva a másodfokú bíróság megállapította, hogy a 185.552 Ft bűnügyi költséget az állam viseli a Be.339.§
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be.386.§
(1)bekezdés c/ pontja alapján fellebbezésnek van helye. Budapest,
- január
- napján . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete - a rendelkező részben írt változtatással -
- február
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- február
- napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő