Bhar.153/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés b/1. pontjába ütköző természetkárosítás bűntette, és a Btk.324.§

(4)bekezdés a/ pontjába ütköző rongálás bűntette miatt 400 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, és a vádlottat kötelezte 121.000 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítéletet az ügyész tudomásul vette. A vádlott és védő 3 napot tartott fenn, majd a védő felmentés végett fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 2009. október 20. napján kihirdetett 27.Bf.II.9723/2008/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene Btk.281.§

(1)bekezdés b/

1. pontjába ütköző természetkárosítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette, mellőzte a halmazati jellegre utalást és a pénzbüntetés napi tételének mértékét 300-ra, az egy napi tétel összegét pedig 300 Ft-ra enyhítette. A másodfokú ítéletet a vádlott és védő tudomásul vett. Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére a természetkárosítás bűnösség megállapítása, és a büntetés súlyosítása érdekében. A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság
2. január
3. napján kihirdetett 5.Bhar.15/2010/
4. számú végzésével a másodfokú határozatot a Be. 373.§

(1)bekezdés II/d. pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt másodfokú eljárásban a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a

1. március
2. napján kihirdetett 27.Bf.II.5597/2011/
3. számú ítéletével a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 7.B.II.241/2008/
4. számú ítéletét megváltoztatta. A vádlottat az ellene a Btk.281.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b/

1. pontja szerint minősülő természetkárosítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A büntetés halmazati jellegére utalást mellőzte és a pénzbüntetés napi tételének mértékét 300-ra, az egy napi tétel összegét 300 Ft-ra enyhítette. A vádlottat kötelezte 49.720 Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg 71.280 Ft vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli. A másodfokú eljárás során felmerült 168.500 Ft bűnügyi költség tekintetében szintén úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A másodfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott bűnösségének megállapítása érdekében természetkárosítás bűntettében is, valamint indítványozta súlyosabb büntetés kiszabását. A vádlott és védője a másodfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.341/
2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, indítványozta a másodfokú határozat megváltoztatását, a vádlott bűnösségének megállapítását a bűncselekmény elkövetésekor hatályos Btk.281.§

(1)bekezdés b/1. pontjába ütköző természetkárosítás bűntettében, valamint a kiszabott pénzbüntetés súlyosítását. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás felülbírálatra alkalmas, azonban nem értett egyet a másodfokú ítélet felmentő rendelkezésével. Utalva az eljárt szakértők véleményére, kifejtette, hogy a vádlott cselekménye a természetvédelmi terület jelentős megváltoztatását eredményezte, amely alapján - figyelemmel arra, hogy a természetkárosítás bűntettének egyéb tényállási elemei is megvalósultak - meg kellett volna terhére állapítani a természetkárosítás bűntettét is. A harmadfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. Perbeszédében kiemelte, hogy az eljárt szakértők véleménye szerint az érintett sáv, amelyben a vádlott a növényzetet kiirtotta, súlyosan sérült, ezért az jelentősen megváltozott. Álláspontja szerint a jogszabály értelmezéséből arra lehet következtetni, hogy a természetkárosítás bűntette akkor is megvalósul, ha a védett terült jelentős megváltoztatása annak csak egy részére terjed ki, továbbá nem szükséges e bűncselekmény megállapításához az sem, hogy az előidézett változás visszafordíthatatlan legyen. Mivel e bűncselekmény törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak, indítványozta a másodfokú határozat megváltoztatását, a vádlott bűnösségének kimondását a Btk.281.§

(1)bekezdés b/1. pontjába ütköző természetkárosítás bűntettében is. Indítványt tett továbbá a kiszabott pénzbüntetés súlyosítására is. A vádlott védője perbeszédében a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, mivel a Fővárosi Bíróság a megismételt tárgyalás eredményeképpen megalapozott döntést hozott minden tekintetben. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a harmadfokú eljárás feltételei a Be.386.§

(1)bekezdés c/ pontja alapján fennállnak. Erre figyelemmel a harmadfokú bíróság a Be.387.§

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú, valamint a megismételt másodfokú eljárás során az eljáró bíróságok az eljárási szabályokat betartották és a tényállást teljeskörűen felderítették. A másodfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítás eredményeként kiegészítette a tényállást, amely a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a harmadfokú bíróság elfogadta felülbírálata alapjául. A másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor tárgyalást tartott és ismételten kihallgatta tanút 1-t, illetve meghallgatta a környezetvédelmi szakértőt, továbbá új szakértőként kirendelte szakértő 2-t, akinek a másodfokú tárgyaláson történő meghallgatása a korábban eljárt szakértő jelenlétében történt. Ily módon megnyugtatóan feloldásra kerültek a szakvéleményükben rejlő ellentmondások. A másodfokú bíróság megnyugtatóan tisztázta a tényállást a rongálás bűntette vonatkozásában is, megállapítva, hogy az a 2 millió Ft-ot meghaladta. A másodfokú bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az általa kiegészített a tényállás alapján, az első fokú határozat helybenhagyása szükséges a rongálás bűntette tekintetében, mivel a vádlott cselekményével - figyelemmel a rongálási kár értékére - megvalósította a Btk.324.§

(1)bekezdésébe ütköző, a

(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő rongálás bűntettét. A vádlott természetkárosítás bűntettében történő bűnösségének megállapítása és vele szemben súlyosabb büntetés kiszabására irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. A harmadfokú bíróság egyetértett a Fővárosi Bíróság másodfokú ítéletének 4-7. oldalán kifejtett jogi okfejtéssel. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban rögzítette, hogy a vádlott tisztában volt azzal, hogy engedély nélkül, ezért jogellenesen végez tereprendezést, valamint azt is, hogy tudata azt is átfogta, hogy természetvédelmi területet érint a tevékenysége. Helyesen jutott arra a következtetésre is a másodfokú bíróság, hogy a vádlott cselekménye nem eredményezte a természetvédelmi terület jelentős mértékben történő megváltoztatását. A természetvédelmi területen végzett tevékenysége ugyan veszélyeztette a védett területet, de a törvényben megjelölt eredmény nem következett be. A harmadfokú bíróság mindenben egyetértett a Fővárosi Bíróság e körben kifejtett álláspontjával. Mivel az említett bűncselekmény egyik törvényi tényállási eleme, az eredmény nem következett be, ezért a Fővárosi Bíróság helyesen mentette fel a vádlottat bűncselekmény hiányában az ellene természetkárosítás bűntette miatt emelt vád alól. A harmadfokú bíróság annyiban pontosítja a másodfokú bíróság határozatát, hogy a természetkárosítás bűntettének jogszabályi megjelölését az elkövetéskor hatályos Btk.281.§

(1)bekezdés b/

1. pontjára módosítja. A másodfokú bíróság megfelelő, a büntetési célok elérésére alkalmas jogkövetkezményt alkalmazott, amikor a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés mértékét csökkentette, figyelembe véve az időmúlást, illetve a vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változást is. Erre figyelemmel a harmadfokú bíróság nem tartotta alaposnak a vádlott büntetésének súlyosítására irányuló indítványt sem. A másodfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla határozata a Be.397.§-án alapszik. Budapest,
2. február
3. napján Dr. Ruzsás Róbert s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László s.k. bíró A Fővárosi Bíróság másodfokú ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
4. február
5. napján Dr. Ruzsás Róbert s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő