← Magyarország

Pf.22097/2011/2 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.22.097/2011/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csetneki Adrienn ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek, dr. Jakab Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
  2. szeptember
  3. napján meghozott, 36.P.21.715/2011/
  4. sorszámú ítélete ellen, az I-II. rendű felperesek részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja a felperesek által az alperes javára fizetendő perköltség összegét 150.000 (százötvenezer) forint + ÁFA munkadíjra és 15.000 (tizenötezer) forint közlekedési költségre leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint egyetemlegesen jogosultaknak 5.000 (ötezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget, valamint az állam javára külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperesek keresetét a Ptk. 324-
  6. §-aira figyelemmel elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 375 000 forint perköltséget, valamint az állam javára, külön felhívásra 345 900 forint illetéket a Pp.
  7. §

(1)bekezdésére figyelemmel. Az alperesnek fizetendő perköltség mértékét az őt képviselő ügyvéd 288 000 forint + áfa összegű munkadíjában, valamint 15 000 forint közlekedési költségében állapította meg. A le nem rótt kereseti illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes javára fizetendő perköltség mérséklését indítványozták. Kérelmük indokául előadták, hogy a bíróság által megállapított munkadíj nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, ugyanis az alperesi jogi képviselő csupán egy tárgyaláson vett részt, érdemi ellenkérelmet készített és iratokat csatolt a bíróság részére. Megítélésük szerint ezen tevékenységhez képest a megállapított ügyvédi munkadíj eltúlzottnak tekinthető. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperesek keresetükben 5 764 230 forint tőke és járulékai megfizetésére kérték őt kötelezni. A perbeli legitimáció vitatása mellett a kereset jogalapját és összegszerűségét is kétségbe vonta. Hivatkozott arra, hogy a per egy ízben szünetelésre került, mindvégig jogi képviselővel járt el, aki indítványokat, nyilatkozatokat, észrevételeket tett. Szerinte az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség arányban áll a jogi képviselője által kifejtett munkával. A perköltség mértékének leszállítására irányuló fellebbezés alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 256/A. § b) pontja alapján. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja szerint polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege 10 000 000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 forint. A
(6)bekezdés akként rendelkezik, hogy a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. Az alperes képviselője a bíróság által kitűzött három tárgyalás közül egy tárgyaláson jelent meg, ahol érdemi nyilatkozatot tett. Írásbeli ellenkérelmet is terjesztett elő, valamint az eljárás során a káreseménnyel kapcsolatos alperesi iratokat csatolta. Mindezen adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított munkadíj nem áll arányban az alperesi képviselő által kifejtett ügyvédi tevékenységgel. A mérlegelés szempontjait az IM rendelet nem határozza meg, ugyanis a munkadíjat az eset összes körülményeire figyelemmel kell megállapítani. A pertárgy értéke csupán egy szempont az ügyvédi díj megállapítása vonatkozásában, a bíróságnak figyelemmel kell lennie a jogi képviselő által kifejtett tevékenységre is. A kiemelt tényekre tekintettel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi képviselő munkadíját eltúlzott mértékben állapította meg, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a rendelkező részben foglaltak szerinti mértékre leszállította, és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. A felperesek fellebbezése eredményre vezetett, ezért az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek fellebbezési eljárás során felmerült perköltségének megfizetésére, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján határozott meg. A felperesek illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az alperes az állam javára külön felhívásra megfizetni. ,
  1. január
  2. . Németh László sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Merőtey Anikó sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.