Győri Ítélőtábla Pf.V.20.082/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a Neiger és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Balsai Szabolcs ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. alperesek elleni adatvédelmi perben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 4.P.21.452/2010/
- számú ítélete ellen az I-IV.r. alperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebebezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelesek az alperesek megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 36.000,- (Harminchatezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket egyetemlegesen. Kötelesek az alperesek egyetemlegesen megfizetni a felperesnek 15 napon belül 25.000,(Huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetének nagyrészt helyt adva kötelezte I-IV.r. alperest, hogy 15 napon belül a "A"
- augusztus 12-i lapszámának első oldalán „Hazugságon kapott szocialista" címen megjelent cikk feletti kölcsönszerződésben szereplő, a felperes személyes adatának minősülő anyja nevet (...) és a "Helység"1 ... címet, mint jogosulatlanul kezelt személyes adatot törölje. A törlésről mindazokat értesítse, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbította. I-IV.r. alperes az esetlegesen a Levéltárba leadott anyagon is a személyes adat jogosulatlan adatkezelése miatt a törlést vezesse át. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az elsőfokú bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak 7.000,forint le nem rótt eljárási illetéket, az I-IV.r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak 20.000,- forint le nem rótt illetéket az illetékügyben eljáró hatóság felhívásában megjelölt módon és számlára. Kötelezte a bíróság I-IV.r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 16.000,- forint + áfa ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget. Az elsőfokú bíróság tényállásában rögzítette, hogy a "A" elnevezésű napilap
- augusztus 12-ei lapszámának első oldalán „Hazugságon kapott szocialista" címmel cikk jelent meg, amely felett a felperest érintő kölcsönszerződés volt olvasható. Ebben feltüntetésre került a felperes anyja neve (...), valamint a "Helység"1 ... cím is. A cikk írója az I.r. alperes, a "A" főszerkesztője a II.r. alperes volt, III.r.alperes szerkesztésében jelent meg a "A", amelynek kiadója a IV.r. alperes. Döntésének indokolásában A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII.törvény (Avtv.) 2.§.
(8)-
(9)bekezdései alapján kifejtette, hogy mind a cikk újságírója, mind a lap szerkesztője, mind maga a szerkesztőség, illetve a lap kiadója - a felperes anyja nevének és címének, mint személyes adatnak a kezelése körében - adatkezelőnek minősül. A megyei bíróság kifejtette, hogy személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy ha azt törvény, vagy - törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével a törvény elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát (Avtv.3.§.
(4)bekezdés). A megyei bíróság nem fogadta el alperesek azon hivatkozását, hogy mivel a "B". cégadatai között szerepel a felperes anyja neveként a ... név, illetve a 2943 "Helység"1 ... szám alatti cím, ezért országos terjesztésű napilapban is megjeleníthetők a felperes fenti személyes adatai. Alperes nem igazolta azt a célt, amely a felperes személyes adatainak kezelését, nyilvánosságra hozatalát indokolná. A cégnyilvánosságról szóló
- évi V.törvény, illetőleg A közhasznú szervezetekről szóló
- évi CLIV.törvény a cégnyilvánosság, illetve a közhasznú tevékenység felülvizsgálata és az ehhez fűződő közérdek miatt bizonyos személyes adatok nyilvánosságra hozatalát elrendelte, ez azonban nem jelenti, hogy a személyes adatokat - ettől független célból - az I-IV.r. alperes az újságban nyilvánosságra hozhatja. Az adatkezelésnek meg kell felelnie annak a célnak, amely miatt a közérdekből a törvény a nyilvánosságra hozatalt elrendelte (Avtv.5.§.
(1). Nem fogadta el a megyei bíróság azt az érvelést sem, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz való felperesi hozzájárulásnak tekinthető az, hogy a felperes címe a "Helység 2- Helység 1" kistérség honlapján és a "C" honlapján szerepel. Az a körülmény, hogy a levelezési cím a honlapon szerepel, nem igazolja azt, hogy felperes annak - különösen országos terjesztésű napilapban történő - nyilvánosságra hozatalához hozzájárult. Az elsőfokú bíróság azért utasította el a felperes édesanyjának tanúkénti meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát, mivel felperes anyja nevének, mint személyes adatnak a nyilvánosságra hozatalához a felperes és nem édesanyja hozzájárulását kellett igazolni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a III.r. alperes alperesként perelhető volt, ugyanis az Avtv.13.§.
(3)bekezdése kimondja, hogy a perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. Az ítélettel szemben alperesek éltek fellebbezéssel. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és felperes kereseti kérelmének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérték. III.r. alperessel szemben kérelmük a per megszüntetésére irányult. Kifejtették, hogy III.r. alperes perbeli jogképességgel kizárólag sajtó-helyreigazítási perekben rendelkezik. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság tévesen mellőzte a felperes édesanyjának "D"-nek tanúkénti meghallgatását, mivel a per egyik tárgya a felperesi édesanyja nevének közlése volt. Rámutattak, hogy az elsőfokú ítélet indokolása kirívóan okszerűtlen, a köztudomású tényekkel ellentétes következtetéseket tartalmaz. A www.....hu <http://www.....hu> felperesi oldalnak a "Helység 2- Helység 1" kistérség honlapjára történő átirányításáról a felperes tudomással bírt. Ez a körülmény önmagában azt bizonyítja, hogy felperes hozzájárult a honlapján lévő adatok közzétételéhez, ugyanis a honlapon bárki hozzáférhetett a felperes címéhez. Az alperesek álláspontja szerint az internetes oldalon való idő- és területkorlátozás nélküli adatközlés jóval szélesebb közönséget érint és nagyobb nyilvánosságot jelent, mint a "A" egyetlen számában történő közlés. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel, valamint perköltség megtérítését. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(3)bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülbírálva megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla Pf.V.20.082/2011/4. számú végzésével a III.r. alperes vonatkozásában az eljárást elkülönítette és III.r. alperessel szemben a pert - a végzés indokolásában kifejtettek okán - megszüntette. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az I-II-IV.r. alperesek tekintetében a szükséges körben lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival is - az ítélőtábla teljes körűen egyetért, azokat megismételni nem kívánja, azokra csupán utal. A felperes ellenkező tartalmú nyilatkozatával szemben az alperesek nem tudták igazolni, hogy a felperes az édesanyja nevének, valamint lakcímének, mint személyes adatnak a kezeléséhez hozzájárult. Az a körülmény, hogy a felperes internetes oldala átirányításra került, nem eredményezi, hogy a perben érintett személyes adatainak országos terjesztésű napilapban történő kezeléséhez hozzájárult. A felperesnek a "B" kft. cégadatai között szereplő, a per tárgyát képező személyes adatai a cégnyilvántartásból harmadik személyek számára is hozzáférhetők. Ez azonban nem indokolja az adatkezelés alperesek által megvalósított azon módját, amelynek eredményeként az országos napilap olvasója személyes adathoz jut anélkül, hogy annak megismeréséhez bármilyen érdeke fűződne, olyan módon, amelyet a cégnyilvántartás nyilvánosságának indoka már nem támaszt alá. Az elsőfokú bíróság kellő indokát adta a felperes édesanyja tanúkénti meghallgatására irányuló bizonyítási indítvány elutasításának. Önmagában az, hogy felperes édesanyja esetlegesen hozzájárult volna a saját neve közléséhez, nem jelenti azt, hogy a felperes anyja nevének, mint felperes személyes adatának nyilvánosságra hozatalához a felperes mint érintett, maga hozzájárult. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.254.§.
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező I-II-IV.r. alpereseket egyetemlegesen kötelezte a Pp.78.§.
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM. számú rendelet 13.§.
(2)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési illeték állam javára történő megfizetésére, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség felperes részére való megfizetésére. Győr, 2012. évi január hó 24. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr.Vass Mária sk. bíró