← Magyarország

G.20282/2011/11 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság 10.G.20.282/2011/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság Dr. Csonka Árpád ügyvéd (...) által képviselt E-i E-i T. (....) I. rendű és G. L. (...) II. rendű felperesnek - Dr. Szabó Sándor ügyvéd (...) által képviselt I-i V-i T- „fa” (....) alperes ellen érdekeltségi hozzájárulást megállapító társulati határozat bírósági felülvizsgálata és egyéb iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperesnek az I. rendű felperes terhére megállapított
  2. és
  3. évi érdekeltségi hozzájárulás kivetését, valamint a II. rendű felperes terhére megállapított
  4. évi érdekeltségi hozzájárulás kivetését h a t á l y o n kívül helyezi, ezt meghaladóan a felperesek keresetei kérelmét e l u t a s í t j a . Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 8.000.- (Nyolcezer) forint, a II. rendű felperest, hogy ugyancsak 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 9.000.(Kilencezer) forint perköltséget. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 13.067.- (Tizenháromezer-hatvanhét), a II. rendű felperest pedig, hogy 14.693.- (Tizennégyezer-hatszázkilencvenhárom), az alperest pedig, hogy 8.240.(Nyolcezer-kettőszáznegyven) forint feljegyzett fellebbezési illetéket az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására fizessenek meg. Az ítélet ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, fellebbezéssel lehet élni, amelyet, előterjesztése esetén, a Nógrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani. Fellebbezés esetére a bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető, illetve fellebbezési tárgyalás megtartását kérhetik abban az esetben is, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás: Az I. rendű felperes az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának az adók módjára történő behajtás iránt tett intézkedéséből értesült arról, hogy az alperes vele szemben 2005., 2006.,
  5. és
  6. évekre érdekeltségi hozzájárulás címén összesen 310.591.- forint igényt kíván érvényesíteni.
  7. február
  8. napján pedig megkapta az alperesnek azt az írásbeli értesítését, amely szerint
  9. évre őt 86.471.- forint érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének a kötelezettsége terheli. A II. rendű felperes Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzőjének 2005.,
  10. és
  11. évi érdekeltségi hozzájárulás tartozás behajtására tett intézkedéséből értesült arról, hogy az alperessel szemben ilyen jogcímen tartozása áll fenn. A
  12. február
  13. apján előterjesztett keresetlevelében ezért a felperesek kérelmezték, hogy a 2005-
  14. évekre vonatkozó érdekeltségi hozzájárulás kivetéseik kerüljenek hatályon kívül helyezésre és ennek következtében a jogalap nélkül adók módjára behajtott összegek pedig kerüljenek a részükre visszafizetésre. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A bíróság a felperesek kereseti kérelmét egy részében megalapozottnak, más részében azonban megalapozatlannak találta. A perben az alperes nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az I. rendű felperes terhére
  15. és
  16. évekre vonatkozóan érdekeltségi hozzájárulás kivetést nem tart nyilván. Ennek ellenére, az előzményi 20.375/
  17. számú perben, a
  18. december 14-én kelt 19 sorszámra előterjesztett bejelentésében mégis azt mutatta ki, hogy az I. rendű felperesnek terhére
  19. és
  20. évre egyaránt évi 72.544.- forint érdekeltségi hozzájárulás kivetést történt, és ezeknek a kivetéseknek a másolatát is megküldte a beadványa mellékleteként. Az alperesi elismerésre tekintettel azonban ezek az érdekeltségi hozzájárulás kivetések nem megalapozottak, ennek ellenére azok az alperes részéről visszavonásra nem kerültek, ezért tehát a megalapozatlan
  21. és
  22. évi érdekeltségi hozzájárulás kivetéseket az I. rendű felperes tekintetében a bíróság ítéletével helyezte hatályon kívül. A vízgazdálkodásról szóló
  23. évi LVII. törvény (Vgt.) 1996.január
  24. napjával történt hatálybalépésével a felperesek az alperesi társulat tagjai lettek (a
  25. január
  26. napjáig hatályban volt
  27. §

(4)bekezdése értelmében) mert a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A Nógrád Megyei Bíróságtól, mint Cégbíróságtól beszerzett iratok tanúsága szerint a felperesek által használt ingatlanok az alperes érdekeltségi területén helyezkednek el. A Vgt. 2010. január 2. napjáig hatályban volt 34. §
(5)bekezdése szerint a társulat tagjai kötelesek voltak a társulat közfeladatai ellátásához az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. Így az érdekeltségi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége, ezen törvényi rendelkezés alapján, a felpereseket is terhelte. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kr.) 13. §
(2)bekezdése értelmében az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról a tagot az intéző bizottság elnöke írásban értesíti. A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően az alperes érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező tagnak érdekeltségi hozzájárulás fizetése akkor keletkezik, ha erről az intéző bizottság elnöke őt írásban értesíti. A perben az alperes nem tudott olyan adatot nem szolgáltatni, hogy a
  1. évi érdekeltségi hozzájárulás kivetésről a II. rendű felperes írásbeli értesítést kapott volna. Ennek következtében tehát, annak ellenére, hogy az alperes
  2. évi érdekeltségi hozzájárulásként 12.551.- forintot a felperes terhén nyilván tart és ennek a nyilvántartott érdekeltségi hozzájárulásnak az adók módjára történő beszedésére is intézkedést tett, az állapítható meg, hogy a II. rendű felperes terhére érvényesen érdekeltségi hozzájárulás kivetés nem került közlésre, tehát
  3. évre vonatkozóan érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a II. rendű felperesnek sincs. Az alperesi nyilvántartásra való tekintettel a bíróság ezt a kivetést is, mint jogszabályba ütközőt hatályon kívül helyezte. Ezeken túlmenően viszont már az volt megállapítható, hogy a felperesek érdekeltségi hozzájárulás kivetésről írásban értesültek, valamelyik év esetében csak a per folyamán, az alperes
  4. december
  5. napján előterjesztett előkészítő iratának mellékleteként megküldött iratokból, és mivel az alperesnél lévő tagsági jogviszonyuk a törvény erejénél fogva fennáll, az értesítés alapjául szolgáló érdekeltségi hozzájárulás felperesek részére történő megállapítása a jogszabálysértés nélkül történt. Így az I. rendű felperes 2007.,
  6. és
  7. évre, a II. rendű felperes 2006., 2007.,
  8. és 2009.évre érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteles az alperes részére. A perben a felperesek hivatkozása alapján nem volt törvényes lehetőség annak megvizsgálására, hogy az alperes megalakulása megfelelt-e a jogszabályok rendelkezéseinek, mert ennek a kérdésnek a megvizsgálására a Vgt. hatályba lépést követően lefolytatott cégbejegyzési eljárás volt hivatott megvizsgálni. Ebben a perben a Ptk.
  9. §
(1)bekezdésére történő hivatkozással sincs lehetőség az alperesi alakulás körülményeinek a vizsgálatára. A Ptk. 200. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés ugyanis arra vonatkozik, hogy a polgárjogi szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. A Ptk. 200. §
(2)bekezdése mondja ki azt, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Ezeknek a polgári jogi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása az alperes cégnyilvántartási bejegyzésével összefüggésben még analógiával sem alkalmazható, hiszen az alperes cégnyilvántartásba történő bejegyzése az alapszabályának a benyújtásával történt, az alapszabály viszont nem polgárjogi szerződés. A Ptk. 234. §
(1)bekezdése a semmis szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás lehetőségét szabályozza. Az alperesnek a cégnyilvántartáshoz benyújtott alapszabálya érvénytelenségének az elbírálására azonban a törvényi rendelkezés nem alkalmazható. A társulat alapszabályát ugyanis taggyűlési határozattal kell megállapítani, ennek a határozatnak és ennek következtében az alapszabálynak a felülvizsgálatára csak a gazdasági társaságról szóló törvény szerint kerülhetne sor. A
  1. évi IV. törvény
  2. § szerint, a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozat akkor sem támadható meg keresettel, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról nem is szerzett tudomást. Így tehát a felpereseknek a
  3. június 29-én megtartott tárgyaláson előterjesztett az a kérelme, hogy az alperes alapszabályát megállapító taggyűlési határozat kerüljön felülvizsgálatra nem volt teljesíthető. Érvényes tagsági jogviszonyuk fennállására tekintettel, tehát a felpereseknek az adók módjára történő behajtás következtében sem keletkezett az érdekeltségi hozzájárulásra túlfizetésük, ezért az adók módjára behajtott összegek felperesek részére történő visszafizetésére sincsen törvényes lehetőség. A per tárgyának értéke 458.718.- forintban került meghatározásra. Az ehhez viszonyított pernyertesség és pervesztesség aránya szerint kellett a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.499/2010/
  4. sorszámú végzésében szereplő 36.000.- forint feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről a bíróságnak határoznia. A pertárgyértékhez viszonyítva az I. rendű felperes pervesztességének aránya 36 %, a II. rendű felperesé 41 %, az alperesé pedig 23 %, így ennek a százalékos aránynak a figyelembevételével kellett a 36.000.- forint feljegyzett fellebbezési illeték viselésére a peres feleket kötelezni. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság biztosítása a Pp.
  5. §
(1)bekezdésén, a fellebbezési tájékoztató a Pp. 220. §
(2)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
  1. július
  2. Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.