Nógrád Megyei Bíróság 10.G.20.282/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság Dr. Csonka Árpád ügyvéd (...) által képviselt E-i E-i T. (....) I. rendű és G. L. (...) II. rendű felperesnek - Dr. Szabó Sándor ügyvéd (...) által képviselt I-i V-i T- „fa” (....) alperes ellen érdekeltségi hozzájárulást megállapító társulati határozat bírósági felülvizsgálata és egyéb iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperesnek az I. rendű felperes terhére megállapított
- és
- évi érdekeltségi hozzájárulás kivetését, valamint a II. rendű felperes terhére megállapított
- évi érdekeltségi hozzájárulás kivetését h a t á l y o n kívül helyezi, ezt meghaladóan a felperesek keresetei kérelmét e l u t a s í t j a . Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 8.000.- (Nyolcezer) forint, a II. rendű felperest, hogy ugyancsak 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 9.000.(Kilencezer) forint perköltséget. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 13.067.- (Tizenháromezer-hatvanhét), a II. rendű felperest pedig, hogy 14.693.- (Tizennégyezer-hatszázkilencvenhárom), az alperest pedig, hogy 8.240.(Nyolcezer-kettőszáznegyven) forint feljegyzett fellebbezési illetéket az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására fizessenek meg. Az ítélet ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, fellebbezéssel lehet élni, amelyet, előterjesztése esetén, a Nógrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani. Fellebbezés esetére a bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető, illetve fellebbezési tárgyalás megtartását kérhetik abban az esetben is, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás: Az I. rendű felperes az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának az adók módjára történő behajtás iránt tett intézkedéséből értesült arról, hogy az alperes vele szemben 2005., 2006.,
- és
- évekre érdekeltségi hozzájárulás címén összesen 310.591.- forint igényt kíván érvényesíteni.
- február
- napján pedig megkapta az alperesnek azt az írásbeli értesítését, amely szerint
- évre őt 86.471.- forint érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének a kötelezettsége terheli. A II. rendű felperes Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzőjének 2005.,
- és
- évi érdekeltségi hozzájárulás tartozás behajtására tett intézkedéséből értesült arról, hogy az alperessel szemben ilyen jogcímen tartozása áll fenn. A
- február
- apján előterjesztett keresetlevelében ezért a felperesek kérelmezték, hogy a 2005-
- évekre vonatkozó érdekeltségi hozzájárulás kivetéseik kerüljenek hatályon kívül helyezésre és ennek következtében a jogalap nélkül adók módjára behajtott összegek pedig kerüljenek a részükre visszafizetésre. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A bíróság a felperesek kereseti kérelmét egy részében megalapozottnak, más részében azonban megalapozatlannak találta. A perben az alperes nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az I. rendű felperes terhére
- és
- évekre vonatkozóan érdekeltségi hozzájárulás kivetést nem tart nyilván. Ennek ellenére, az előzményi 20.375/
- számú perben, a
- december 14-én kelt 19 sorszámra előterjesztett bejelentésében mégis azt mutatta ki, hogy az I. rendű felperesnek terhére
- és
- évre egyaránt évi 72.544.- forint érdekeltségi hozzájárulás kivetést történt, és ezeknek a kivetéseknek a másolatát is megküldte a beadványa mellékleteként. Az alperesi elismerésre tekintettel azonban ezek az érdekeltségi hozzájárulás kivetések nem megalapozottak, ennek ellenére azok az alperes részéről visszavonásra nem kerültek, ezért tehát a megalapozatlan
- és
- évi érdekeltségi hozzájárulás kivetéseket az I. rendű felperes tekintetében a bíróság ítéletével helyezte hatályon kívül. A vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (Vgt.) 1996.január
- napjával történt hatálybalépésével a felperesek az alperesi társulat tagjai lettek (a
- január
- napjáig hatályban volt
- §
(4)bekezdése értelmében) mert a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A Nógrád Megyei Bíróságtól, mint Cégbíróságtól beszerzett iratok tanúsága szerint a felperesek által használt ingatlanok az alperes érdekeltségi területén helyezkednek el. A Vgt. 2010. január 2. napjáig hatályban volt 34. §
(5)bekezdése szerint a társulat tagjai kötelesek voltak a társulat közfeladatai ellátásához az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. Így az érdekeltségi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége, ezen törvényi rendelkezés alapján, a felpereseket is terhelte. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kr.) 13. §
(2)bekezdése értelmében az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról a tagot az intéző bizottság elnöke írásban értesíti. A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően az alperes érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező tagnak érdekeltségi hozzájárulás fizetése akkor keletkezik, ha erről az intéző bizottság elnöke őt írásban értesíti. A perben az alperes nem tudott olyan adatot nem szolgáltatni, hogy a
- évi érdekeltségi hozzájárulás kivetésről a II. rendű felperes írásbeli értesítést kapott volna. Ennek következtében tehát, annak ellenére, hogy az alperes
- évi érdekeltségi hozzájárulásként 12.551.- forintot a felperes terhén nyilván tart és ennek a nyilvántartott érdekeltségi hozzájárulásnak az adók módjára történő beszedésére is intézkedést tett, az állapítható meg, hogy a II. rendű felperes terhére érvényesen érdekeltségi hozzájárulás kivetés nem került közlésre, tehát
- évre vonatkozóan érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettsége a II. rendű felperesnek sincs. Az alperesi nyilvántartásra való tekintettel a bíróság ezt a kivetést is, mint jogszabályba ütközőt hatályon kívül helyezte. Ezeken túlmenően viszont már az volt megállapítható, hogy a felperesek érdekeltségi hozzájárulás kivetésről írásban értesültek, valamelyik év esetében csak a per folyamán, az alperes
- december
- napján előterjesztett előkészítő iratának mellékleteként megküldött iratokból, és mivel az alperesnél lévő tagsági jogviszonyuk a törvény erejénél fogva fennáll, az értesítés alapjául szolgáló érdekeltségi hozzájárulás felperesek részére történő megállapítása a jogszabálysértés nélkül történt. Így az I. rendű felperes 2007.,
- és
- évre, a II. rendű felperes 2006., 2007.,
- és 2009.évre érdekeltségi hozzájárulás fizetésére köteles az alperes részére. A perben a felperesek hivatkozása alapján nem volt törvényes lehetőség annak megvizsgálására, hogy az alperes megalakulása megfelelt-e a jogszabályok rendelkezéseinek, mert ennek a kérdésnek a megvizsgálására a Vgt. hatályba lépést követően lefolytatott cégbejegyzési eljárás volt hivatott megvizsgálni. Ebben a perben a Ptk.
- §
(1)bekezdésére történő hivatkozással sincs lehetőség az alperesi alakulás körülményeinek a vizsgálatára. A Ptk. 200. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés ugyanis arra vonatkozik, hogy a polgárjogi szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. A Ptk. 200. §
(2)bekezdése mondja ki azt, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Ezeknek a polgári jogi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása az alperes cégnyilvántartási bejegyzésével összefüggésben még analógiával sem alkalmazható, hiszen az alperes cégnyilvántartásba történő bejegyzése az alapszabályának a benyújtásával történt, az alapszabály viszont nem polgárjogi szerződés. A Ptk. 234. §
(1)bekezdése a semmis szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás lehetőségét szabályozza. Az alperesnek a cégnyilvántartáshoz benyújtott alapszabálya érvénytelenségének az elbírálására azonban a törvényi rendelkezés nem alkalmazható. A társulat alapszabályát ugyanis taggyűlési határozattal kell megállapítani, ennek a határozatnak és ennek következtében az alapszabálynak a felülvizsgálatára csak a gazdasági társaságról szóló törvény szerint kerülhetne sor. A
- évi IV. törvény
- § szerint, a határozat meghozatalától számított 90 napos jogvesztő határidő elteltével a határozat akkor sem támadható meg keresettel, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról nem is szerzett tudomást. Így tehát a felpereseknek a
- június 29-én megtartott tárgyaláson előterjesztett az a kérelme, hogy az alperes alapszabályát megállapító taggyűlési határozat kerüljön felülvizsgálatra nem volt teljesíthető. Érvényes tagsági jogviszonyuk fennállására tekintettel, tehát a felpereseknek az adók módjára történő behajtás következtében sem keletkezett az érdekeltségi hozzájárulásra túlfizetésük, ezért az adók módjára behajtott összegek felperesek részére történő visszafizetésére sincsen törvényes lehetőség. A per tárgyának értéke 458.718.- forintban került meghatározásra. Az ehhez viszonyított pernyertesség és pervesztesség aránya szerint kellett a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.499/2010/
- sorszámú végzésében szereplő 36.000.- forint feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről a bíróságnak határoznia. A pertárgyértékhez viszonyítva az I. rendű felperes pervesztességének aránya 36 %, a II. rendű felperesé 41 %, az alperesé pedig 23 %, így ennek a százalékos aránynak a figyelembevételével kellett a 36.000.- forint feljegyzett fellebbezési illeték viselésére a peres feleket kötelezni. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság biztosítása a Pp.
- §
(1)bekezdésén, a fellebbezési tájékoztató a Pp. 220. §
(2)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- július
- Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó