DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.764/2011/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Frank Edit ügyvéd által képviselt ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (címe) felperesnek, a dr. Kovács László (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.P.20.077/2011/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 6 350 (hatezerháromszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes
- május hó
- napján ellenőrzést tartott az alperes által üzemeltetett "X" borozóban, ahol nyilvános zeneszolgáltatás volt és egy televízió üzemelt. Az ellenőrzés megtörténtéről kitöltött adatszolgáltatási lap aláírását az alperes megtagadta. A felperes 32 550 Ft szerzői jogdíj megfizetésére hívta fel az alperest, aki a fizetési kötelezettségét vitatta. A fizetési meghagyással indult, de az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes a keresetében az alperest 32 550 Ft tőke és ennek
- június hó
- napjától járó késedelmi kamatai, valamint perköltségének megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatt meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 32 550 Ft tőkét és ennek
- június hó
- napjától járó késedelmi kamatát, valamint 22 500 Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint a felperes által végzett helyszíni ellenőrzés alapján kitöltött adatlap tartalmával szemben az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a vendéglátó helyiségben televízió nem üzemelt és a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen zeneszolgáltatásra alkalmas készülék nem volt, amely kötelezettségének nem tudott sikerrel eleget tenni. Az alperes előadása szerint a borozó a fia kertes családi házának alsó épületében van. A felső épülethez tartozik egy terasz és az udvarra valóban volt kitéve egy televízió, de az csak akkor volt bekapcsolva, ha már a borozó bezárt. Az alperes állításával ellentétben az ellenőrzést végző Sz. A. a tanúvallomásában elmondta, hogy a televízió be volt kapcsolva. Az alperes indítványára kihallgatott T. B. és Sz. S. tanúk egyenesen azt állították, hogy televízió nem is volt a vendéglátó egységben. Az elsőfokú bíróság ezért azt állapította meg, hogy az ellenőrzés időpontjában a borozón kívül ugyan, de a borozóhoz tartozó asztalon televízió volt elhelyezve, bekapcsolva és a vendégek számára hozzáférhető módon műsorszolgáltatás történt. Ezt támasztja alá, hogy a felperes képviselője és az alperes arról tárgyaltak, miszerint a labdarúgó világbajnokság idejére kössenek-e szerzői jogi felhasználási szerződést. A szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- §-ának
(1)bekezdése értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon; előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlevők számára. Az Szjt. 24. §-ának
(3)bekezdése szerint nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. Az Szjt. 25. §-ának
(1)bekezdése alapján az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. Ilyen szerződés hiányában a felhasználás engedély nélkül történik, mely esetben az Szjt. 94. §-a
(1)bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés alapján a jogosulatlan felhasználó köteles a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítésére, ami minimálisan azt a jogdíj összeget foglalja magában, amelynek megfizetésére a felhasználó a jogszerű felhasználás esetében köteles lenne. A BH. 1992/
- számú eseti döntésben foglaltak szerint vélelmezni kell a készüléken keresztül történő zeneszolgáltatást, ha a vendégek rendelkezésére álló helyiségben üzemképes állapotban lévő televíziót helyeztek el. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel kötelezte az alperest 32 550 Ft szerzői jogdíj és kamatai, valamint a pervesztessége miatt a perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte megismételve korábbi védekezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen következtetéseivel is egyetértett az ítélőtábla. állapította meg, amelyből levont Az alperes fellebbezési előadásával ellentétben a tévékészülék funkciójánál és műszaki jellemzőinél fogva alkalmas a zeneszolgáltatásra, amelynek az ellenőrzés alkalmával nem is kellett működnie s a borozón belül lennie, elegendő volt azt olyan helyen tartani, ahonnan az a fogyasztók részéről is látható s élvezhető volt. Az alperes kérelmére kihallgatott tanúk vallomásai nem voltak alkalmasak az alperes tényállításának az alátámasztására, mert ők eleve tagadták a televíziókészülék jelenlétét, márpedig ezen tényt az alperes maga is elismerte. Ezt az ellenőrzést végző kirendeltség-vezető is megállapította, tehát az az alperes családján kívülálló, a borozóba betérő személy által is látható volt, ezért vélelem szól a zeneszolgáltatás mellett, ami megalapozta az alperes jogdíjfizetési kötelezettségét. A leírtak miatt az ítélőtábla az első fokú ítéletet annak helyes indokainál fogva a Pp.
- §ának
(2)és 254. §-ának
(3)bekezdései alapján helybenhagyta. Az alperes a fellebbezési eljárásban is pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes javára perköltséget fizetni, melynek összegét az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján határozta meg; a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A lerótt fellebbezési eljárási illetéket a pervesztessége miatt az alperes maga viseli. Debrecen,
- március hó
- napján dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, dr. Riczu András sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -