← Magyarország

Pf.20764/2011/6 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.764/2011/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Frank Edit ügyvéd által képviselt ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (címe) felperesnek, a dr. Kovács László (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.P.20.077/2011/
  2. számú ítélete ellen az alperes részéről
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 6 350 (hatezerháromszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes
  4. május hó
  5. napján ellenőrzést tartott az alperes által üzemeltetett "X" borozóban, ahol nyilvános zeneszolgáltatás volt és egy televízió üzemelt. Az ellenőrzés megtörténtéről kitöltött adatszolgáltatási lap aláírását az alperes megtagadta. A felperes 32 550 Ft szerzői jogdíj megfizetésére hívta fel az alperest, aki a fizetési kötelezettségét vitatta. A fizetési meghagyással indult, de az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes a keresetében az alperest 32 550 Ft tőke és ennek
  6. június hó
  7. napjától járó késedelmi kamatai, valamint perköltségének megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a
  8. sorszám alatt meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 32 550 Ft tőkét és ennek
  9. június hó
  10. napjától járó késedelmi kamatát, valamint 22 500 Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint a felperes által végzett helyszíni ellenőrzés alapján kitöltött adatlap tartalmával szemben az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a vendéglátó helyiségben televízió nem üzemelt és a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen zeneszolgáltatásra alkalmas készülék nem volt, amely kötelezettségének nem tudott sikerrel eleget tenni. Az alperes előadása szerint a borozó a fia kertes családi házának alsó épületében van. A felső épülethez tartozik egy terasz és az udvarra valóban volt kitéve egy televízió, de az csak akkor volt bekapcsolva, ha már a borozó bezárt. Az alperes állításával ellentétben az ellenőrzést végző Sz. A. a tanúvallomásában elmondta, hogy a televízió be volt kapcsolva. Az alperes indítványára kihallgatott T. B. és Sz. S. tanúk egyenesen azt állították, hogy televízió nem is volt a vendéglátó egységben. Az elsőfokú bíróság ezért azt állapította meg, hogy az ellenőrzés időpontjában a borozón kívül ugyan, de a borozóhoz tartozó asztalon televízió volt elhelyezve, bekapcsolva és a vendégek számára hozzáférhető módon műsorszolgáltatás történt. Ezt támasztja alá, hogy a felperes képviselője és az alperes arról tárgyaltak, miszerint a labdarúgó világbajnokság idejére kössenek-e szerzői jogi felhasználási szerződést. A szerzői jogról szóló
  11. évi LXXVI. törvény (Szjt.)
  12. §-ának

(1)bekezdése értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon; előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlevők számára. Az Szjt. 24. §-ának
(3)bekezdése szerint nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. Az Szjt. 25. §-ának
(1)bekezdése alapján az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. Ilyen szerződés hiányában a felhasználás engedély nélkül történik, mely esetben az Szjt. 94. §-a
(1)bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés alapján a jogosulatlan felhasználó köteles a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítésére, ami minimálisan azt a jogdíj összeget foglalja magában, amelynek megfizetésére a felhasználó a jogszerű felhasználás esetében köteles lenne. A BH. 1992/
  1. számú eseti döntésben foglaltak szerint vélelmezni kell a készüléken keresztül történő zeneszolgáltatást, ha a vendégek rendelkezésére álló helyiségben üzemképes állapotban lévő televíziót helyeztek el. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel kötelezte az alperest 32 550 Ft szerzői jogdíj és kamatai, valamint a pervesztessége miatt a perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte megismételve korábbi védekezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen következtetéseivel is egyetértett az ítélőtábla. állapította meg, amelyből levont Az alperes fellebbezési előadásával ellentétben a tévékészülék funkciójánál és műszaki jellemzőinél fogva alkalmas a zeneszolgáltatásra, amelynek az ellenőrzés alkalmával nem is kellett működnie s a borozón belül lennie, elegendő volt azt olyan helyen tartani, ahonnan az a fogyasztók részéről is látható s élvezhető volt. Az alperes kérelmére kihallgatott tanúk vallomásai nem voltak alkalmasak az alperes tényállításának az alátámasztására, mert ők eleve tagadták a televíziókészülék jelenlétét, márpedig ezen tényt az alperes maga is elismerte. Ezt az ellenőrzést végző kirendeltség-vezető is megállapította, tehát az az alperes családján kívülálló, a borozóba betérő személy által is látható volt, ezért vélelem szól a zeneszolgáltatás mellett, ami megalapozta az alperes jogdíjfizetési kötelezettségét. A leírtak miatt az ítélőtábla az első fokú ítéletet annak helyes indokainál fogva a Pp.
  2. §ának
(2)és 254. §-ának
(3)bekezdései alapján helybenhagyta. Az alperes a fellebbezési eljárásban is pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes javára perköltséget fizetni, melynek összegét az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján határozta meg; a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A lerótt fellebbezési eljárási illetéket a pervesztessége miatt az alperes maga viseli. Debrecen,
  1. március hó
  2. napján dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, dr. Riczu András sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.