A határozat elvi tartalma: A tag nem szavazhat, ha a taggyűlés az ügyvezetővé választásáról kíván határozatot hozni. Gfv.X.30.240/2011/5.szám A Kúria a B. A. Z. M. F. ... felperesnek a dr.Barati Béla ügyvéd ... által képviselt ... alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 23.G.40.363/
- számon indult és a Debreceni Ítélőtábla
- április 5-én kelt Gf.III.30.732/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében - amely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkoztak a dr.Kiss Gabriella ügyvéd ... I.r. és ... II.r. beavatkozók, a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.732/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes korlátolt felelősségű társaság
- június 30-án taggyűlést tartott. E taggyűlésen megjelent H. N. M., aki 60 %-os üzletrésszel és 180 szavazattal rendelkezik, továbbá a 10-10 %-os üzletrésszel és 30-30 szavazattal rendelkező H. N., és H. Zs. Távol maradtak a felperesi beavatkozók, akik szintén 10-10 %-os üzletrésszel és 30-30 szavazattal rendelkeznek. Az említett taggyűlésen elfogadott 13/
- számú határozattal, valamennyi jelenlévő tag „igen" szavazata mellett, H. N. M-t határozatlan időre ügyvezetővé választották. A 14/
- számú taggyűlési határozat a társasági szerződés
- pontját módosította. Kimondta, hogy az addig határozott időre (5 évre) megválasztható ügyvezetők megbízatásának időpontja határozatlan időre változik. A 15/
- számú taggyűlési határozat a társasági szerződésnek a taggyűlési határozatok meghozatalára vonatkozó rendelkezését módosította. Egyhangú határozathozatal helyett, törvény eltérő rendelkezésének hiánya esetére, a jelenlévők többségi szavazatával való határozathozatalt írta elő.
- szeptember 22-én az alperes az ismertetett, taggyűlésen hozott határozatok alapján adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Mellékelte a
- június 30-ai módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, az ügyvezető tisztség elfogadására és a vele szembeni kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatait. Az alperes kérte a
- május 31-éig ügyvezetői tisztséget betöltő személyekre illetve a könyvvizsgálóra vonatkozó adatok törlését, és a 13/
- rovatba az újonnan megválasztott, képviseletre jogosult ügyvezető bejegyzését. A cégbíróság a
- október 15-én közzétett,
- szeptember 24én kelt Cg.05-09-002043/
- számú végzésével a kért adatváltozásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság cégbíróságának kezelő irodájában
- november 16-án benyújtott keresetével kérte, a
- sorszámú cégbírósági végzés új ügyvezető bejegyzését elrendelő részének hatályon kívül helyezését, és a cégbíróság felhívását az alperessel szembeni törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására. Előadta, hogy az említett adatváltozás bejegyzését elrendelő végzés, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban:
- évi Gt.)
- §
(1)bekezdésében előírtak megsértésével elkészített jegyzőkönyvön alapul. Hivatkozott arra is, hogy a határozatot a Gt. 20. §
(5)bekezdésében előírtak figyelmen kívül hagyásával hozták, ezért az jogszabálysértő. Állította, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvből, a jogszabályi rendelkezésekkel szemben, nem állapítható meg, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerű volt-e. A felperes hivatkozott arra is, hogy a keresetlevélben megjelölt taggyűlési határozat olyan tag szavazatával került elfogadásra, aki a határozathozatal során nem szavazhatott volna, mivel a döntés a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyára ügyvezetővé választására vonatkozott. A felperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott az alperesnek a perbeli taggyűlésen meg nem jelent két tagja is. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezését megalapozó okként a taggyűlés nem szabályszerű összehívására hivatkoztak. Állították, hogy nem kaptak taggyűlési meghívót sem ők, sem az elhunyt H. N. örökhagyó három örököseinek egyike. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a) pontjára, a Pp. 130. §
(1)bekezdés h) pontjára valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 65. §
(2)bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy a felperes a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított, 30 napos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő a keresetét. Az alperes érdemben vitatta, hogy az adatváltozás bejegyzése iránti kérelméhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv a 2006. évi Gt. 146. §
(1)bekezdésének megsértésével került elkészítésre. Tévesnek tartotta azt a jogi álláspontot, hogy a jegyzőkönyvnek a tagok szabályszerű meghívására vonatkozó adatokat, megállapításokat is tartalmaznia kéne. Állította: a jegyzőkönyv utalt arra, hogy a taggyűlés megtartásának nincs akadálya, és ebből arra lehet következtetni, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerű volt. Véleménye az volt, hogy az ügyvezetővé megválasztott tag a megválasztásáról szóló határozathozatal során a szavazati jogát gyakorolhatta. Az elsőfokú bíróság, ítéletével, a cégbíróság
- szeptember 24én kelt
- sorszámú végzésének a 13/
- rovatra vonatkozó, adatváltozás bejegyzésére felhívó rendelkezését hatályon kívül helyezte. Elrendelte a cégbíróság megkeresését a törvénysértőnek minősített cégadatokkal kapcsolatos, alperessel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása végett. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság, az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Határozatának indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes a
- évi Ctv.
- §
(2)bekezdésében előírt, 30 napos jogvesztő határidőt nem mulasztotta el, a per megszüntetésének, a Pp. 157. § a) pontja illetve 130. §
(1)bekezdés h) pontja alapján, ez okból nem volt helye. A felperes, a keresetlevélen található érkeztető bélyegző szerint,
- november 16-án, a megyei bíróság cégbírósági irodáján a keresetlevelét - amelyet egyébként a megyei bírósághoz címzett, határidőben benyújtotta. A másodfokú bíróság szerint, a felperes terhére nem értékelhető az a körülmény, hogy a cégiroda - az ügyviteli szabályok esetleges megsértésével - továbbította a polgári kezelő irodába az iratot. Az ítélőtábla utalt arra, hogy az eljárása során, az alperes indítványára, további bizonyítási eljárást folytatott le a keresetlevél előterjesztésének időpontjára vonatkozóan. A felperes által bemutatott, eredeti postakönyv adatai alapján, bizonyítottnak találta azt, hogy a polgári kezelő iroda
- november 19-i érkeztető bélyegzője nem a felperesi keresetlevél késedelmes, e napon történt benyújtása miatt került az okiratra. Az ítélőtábla érdemben vizsgálva a felperesi keresetet, azt, az elsőfokú bírósággal egyezően, alaposnak tartotta. Rámutatott: a beavatkozók által,
- január 18-án felhozott indokok már nem voltak vizsgálhatók. A kereset helyt állóságát megalapozta az a hivatkozás, miszerint a tag, önmaga ügyvezetővé választásáról szóló határozathozatal során nem szavazhatott volna. A másodfokú bíróság nem tulajdonított annak jogi jelentőséget, hogy az ügyvezetővé választást követően a vezető tisztségviselő a
- évi Gt.
- §
(2)bekezdés a) pontja szerinti, a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai vagy a 2006.évi Gt. 22 §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával, a munkaviszonyra irányadó szabályok alapján tölti-e be a tisztségét. Az ügyvezetői megbízást ugyanis társasági jogi jogviszonynak tekintette, és az volt a véleménye, hogy az a tag, akinek a társasági jogi jogviszonyát a határozathozatal érinti, a 2006. évi Gt. 20. §
(5)bekezdése értelmében nem szavazhat. A másodfokú bíróság rámutatott arra is: H. N. M. szavazati jogának figyelmen kívül hagyása mellett, a négy másik tag 300.000 Ft-os névértékű üzletrésze alapulvételével, 1.200.000 Ft részesedést kellett a határozatképesség megállapítása szempontjából, a 2006. évi Gt. 20. §
(5)bekezdése értelmében figyelembe venni. Ehhez képest a taggyűlésen kétszer 300.000 Ft, azaz 600.000 Ft névértékű üzletrész volt képviselve. Utalt arra, hogy a másodfokú eljárás során beszerzett cégiratokból megállapíthatóan, a határozatképességre vonatkozóan, a Gt. 142. §
(2)bekezdésében írt főszabállyal szemben, miszerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van, az alperes társasági szerződése a törzstőke legalább 75 §-ának vagy a leadható szavazatok háromnegyed részének a jelenlétét írja elő. Erre tekintettel, az ügyvezető választás kérdésében a másodfokú bíróság a taggyűlést nem találta határozatképesnek. Ezért azt állapította meg, hogy a keresettel támadott, az új ügyvezetőre vonatkozó cégjegyzéki adat bejegyzéséhez nem állt rendelkezésre jogszabályoknak megfelelő határozat. Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, elsődlegesen kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozathozatalára utasítását. Másodlagosan, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a jogerős ítélet a Pp. 124. §
(1)bekezdését, illetve a
- évi Ctv.
- §
(2)bekezdését sérti, mivel a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, a benyújtására előírt 30 napos jogvesztő határidőn túl történt előterjesztésére tekintettel. Az alperes hivatkozott a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére is. Állította, hogy az ügyészségi kézbesítő, a cégiroda vezetőjének és a keresetlevelet átvevő, illetve a cégbírósági érkeztető bélyegzőt áthúzó bírósági alkalmazottnak a meghallgatása nélkül, a felperes által csatolt, saját nyilatkozatának minősülő hivatalos feljegyzés, valamint a postakönyv alapján - a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével - állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt nem mulasztotta el. Az alperes előadta azt is, hogy a 2009. november 16-i cégbírósági érkeztető bélyegző érvénytelenítése miatt, a 2009. november 19-i beadásra utaló, érvényes érkeztető bélyegző adatait kellett volna figyelembe venni. Utalt arra is, hogy a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 23. §
(2)bekezdése értelmében, az érkeztető bélyegzőn feltüntetett „hivatali kézbesítés" megjelölés alapján is arra kell következtetni, hogy más hatóságtól, kézbesítővel - azaz a felperesi ügyészségtől - az érkeztető bélyegző napján került átadásra az okirat a kezelő iroda részére. Az alperes hivatkozott még a 2006. évi Gt. 18.§
(1)bekezdésének, 141. §
(2)bekezdésének és a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megsértésére is. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem fejtette ki arra vonatkozó álláspontját, miért tartotta jogszerűnek az elsőfokú bíróságnak a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó, az alperes felé intézett azt a felhívását, miszerint a keresettel támadott bejegyző végzés hatályban fenntartásához, a
- június 30-át megelőzően hatályos társasági szerződés szerint kell eljárnia. Az alperes állította: ez a felhívás a társasági szerződés bírósági módosítását jelenti, amelyre azonban kizárólag az érintett társaság tagjai jogosultak. A tagok legfőbb szerve által megváltoztatott szerződés rendelkezései helyett a bíróság nem írhatja elő a korábban hatályban volt társasági szerződés szerinti határozathozatalt. Az alperes sérelmezte azt is, hogy a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket sem jelölte meg pontosan az elsőfokú bíróság. Állította továbbá: a jogerős ítélet a
- évi Gt.
- §
(5)bekezdését illetve
- §-át és a Ptk.
- §
(1)bekezdését is sérti. H. N. M. ugyanis jogosult volt az ügyvezetővé választásakor szavazati jogot gyakorolni. Az alperes kifejtette azt is: a felperes csak a 2010. február 26-án kelt nyilatkozatában - a 2006. évi Ctv. 65. §
(2)bekezdésében előírt jogvesztő határidőn túl hivatkozott arra, hogy az említett tag azért sem szavazhatott a perbeli határozathozatal során, mert vele, a 2006. évi Gt. 22. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében, munkaszerződést kellett kötni. Az alperes szerint nem volt indoka a felperesi beavatkozók perbeli részvételének sem. A 2006. évi Ctv. 65. §
(2)bekezdésében előírt jogvesztő határidőn túl ők sem voltak ugyanis jogosultak a bejegyző végzést támadni. A felperes nevében eljáró Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta az alperes által megjelölt jogszabálysértéseket. Hangsúlyozta, hogy terhére nem értékelhető a bíróságnak az ügyvitel keretében elkövetett esetleges mulasztása. Állította: a cégbíróság igazolta a keresetlevelének átvételét a 2010. november 16-i érkeztető bélyegzővel. A cégjegyzésre jogosult bejegyzését megalapozó, ügyvezetővé választásról szóló határozathozatal jogszabálysértő jellegére pedig már a keresetlevélben is hivatkozott, a 2006. évi Gt. 20 §
(5)bekezdésére utalással. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő. A Pp. 3. §
(5)bekezdése azt tartalmazza: a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához, vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nincs kötve. Szabadon felhasználhatja a felek előadásait, és minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. Az alperes e szabályból következően, alaptalanul sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a keresetlevélen szereplő érkeztető bélyegzők, az eljárása során bemutatott postakönyv illetve a felperes csoportvezető ügyészének a cégbíróság irodavezetőjétől szerzett információkról készített hivatalos feljegyzése alapján ítélte úgy, hogy a keresetlevél, a 2006. évi Ctv. 65. §
(2)bekezdésében előírt, 30 napos jogvesztő határidőn belül érkezett meg az elsőfokú bírósághoz. A Kúria egyetértett abban is az eljárt bíróságokkal, hogy szintén a felperes postakönyvének adatai alapján bizonyított, hogy a megyei bíróság részét képező, cégbírósági kezelő iroda vette át a keresetlevelet az előterjesztésére nyitva álló utolsó napon. Az eljárt bíróságok helyesen foglaltak állást atekintetben is, hogy az említett okiratnak a megyei bíróság másik kezelő irodájába történő átadására vonatkozó, irodai utasítások, hivatalos feljegyzések hiánya, a felperes terhére nem értékelhető. A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság által kialakított következetes joggyakorlat szerint, a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs mód, csak kirívóan okszerűtlen mérlegelés esetén. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, kirívóan okszerűtlen mérlegelés nem volt megállapítható, így a jogkövetkezmények alkalmazásának alapjául szolgáló tényállás megállapítása során a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése, az alperes állításával szemben, nem nyert bizonyítást. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet utal arra, hogy az elsőfokú bíróság a törvényes állapot helyreállítása érdekében teendő intézkedésekről, nem vitásan, nem adott egyértelmű útmutatást. Az ítélőtábla kifejtette azonban azt is, hogy ezt nem tartotta olyan súlyos eljárási szabálysértésnek, amely az érdemi döntés megváltoztatását eredményezhette volna. Az alperes mindvégig ismerte, és egyértelmű volt számára az az érvénytelenségi ok, amely a felperesi keresetet megalapozta. Valódi szándéka esetén, az elsőfokú bíróság esetleges téves felhívása ellenére is, módjában állt volna a törvényes állapot helyreállításához szükséges és elvárható intézkedések megtétele. Az ismertetett másodfokú bírósági indokolásra tekintettel, az alperes alaptalanul állította, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság törvényes állapot helyreállítására vonatkozó felhívását sérelmező alperesi érveléssel kapcsolatos álláspontját nem fejtette ki, illetve hogy egyetértett azzal, miszerint az ügyvezető megválasztásáról a 2009. június 30-i társasági szerződés módosítás figyelmen kívül hagyásával kellett volna határozatot hozni, és ezért a jogerős ítélet sérti a 2006. évi Gt. 18. §
(1)bekezdését, 141. §
(2)bekezdését, valamint a Pp. 221. §
(1)bekezdését. A Kúria a 2006.évi Gt. 20. §
(5)bekezdésének,
- §-ának és a Ptk.
- §
(1)bekezdésének megsértését sem észlelte. Egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy az ügyvezetővé választás tartalmát tekintve - a vezető tisztségviselői jogviszonyt - azaz társasági jogi jogviszonyt - érintő határozathozatal. Nincs jogi jelentősége annak, hogy az ügyvezetőt, e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a megválasztását követően, a 2006. évi Gt. 22. §
(2)bekezdés a) pontja alapján, a megbízásra vonatkozó szabályok, vagy a 2006. évi Gt. 22. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok lesznek-e irányadók. Az alperesi társasági szerződésben írt, a taggyűlés határozatképességére irányadó szabályokra tekintettel, a másodfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a cégjegyzékbe bejegyezni rendelt ügyvezető megválasztásakor a határozatképesség nem volt biztosított. Az érintett, 180 szavazattal rendelkező, szavazásból kizárt tagot ugyanis számításon kívül kellett hagyni. A szavazásra jogosult, összesen 120 szavazattal bíró tagok létszámára tekintettel, a jelenlévő 60 szavazattal bíró tagok a társasági szerződésben, a határozatképességhez előírt 75 %-os jelenlétet illetve a leadható szavazatok háromnegyedének képviseletét nem biztosították. A határozatképtelen taggyűlésen hozott határozat a cégbírósági adatváltozás bejegyzését elrendelő végzést nem alapozta meg. A keresettel támadott rendelkezés elsőfokú bíróság általi hatályon kívül helyezése és e döntésnek a másodfokú bíróság általi helyben hagyása nem volt jogszabálysértő. A Kúria az eljárási jogi és anyagi jogi jogszabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet ezért, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával, hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért költségeit maga viseli. A felperesnek és a felperesi beavatkozóknak, - ez utóbbiaknak felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztése hiányában igazolt felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, arról a Pp. 270. §
(1)bekezdése illetve 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. Budapest,
- március
- Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, dr.Csőke Andrea sk. bíró