A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.410/2011/5.szám A Kúria a Grád és Regász Ügyvédi Iroda (....ügyintéző: dr. Grád András ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Baktiné dr. Tóth Judit jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 14.K.21.987/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.21.987/2010/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az adóhatóság a felperesnél 2002-
- évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az első fokú adóhatóság a revízió eredményeként - megismételt eljárásban - hozott határozatában - 2003-
- évekre - kötelezte a felperest mindösszesen 11.562.647 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére, adóbírságot szabott ki, késedelmi pótlékot számított fel. Az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §-ára alapítottan becslést alkalmazott, amely során készpénzfizetési vagyonmérleget állított fel. Azt állapította meg, hogy a felperesnek
- évben 5.314.323 Ft,
- évben 19.208.072 Ft,
- évben pedig 8.318.812 Ft fedezethiánya keletkezett, ami egyéb jogcímen kapott eltitkolt jövedelemnek minősül.
- évre nem tett megállapítást, a felperes jövedelmét
- évre 19.208.072 Ft-ban,
- évre pedig 8.318.812 Ft-ban állapította meg. Az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést nem tudta hitelt érdemlő adatokkal igazolni. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- május
- napján kelt ... számú határozatában az első fokú határozatot helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. A felperes keresetében az adóhatósági határozatok megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének, jogsértően mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, megalapozatlanul írta elő terhére az adókülönbözetet, mivel az általa előadottakat, tehát kiadásai fedezetét, forrásait hitelt érdemlően igazolta. E körben hivatkozott a ....külföldi állampolgárok által nyújtott kölcsönökre, 2.587.119 Ft nyereményre, .....tartozásrendezésre, illetve ennek elszámolására, szlovák korona behozatalára, átváltására, valamint az OTP-nél vezetett számlájára .....által eszközölt befizetésekre. A megyei bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: Fennállt a becslés jogalapja, annak módszere is jogszerű volt. Az alperes - a ....féle kölcsön kivételével - eleget tett a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének, a bizonyítékokat megfelelően értékelve megalapozott és jogszerű döntést hozott. A ...féle kölcsönt meghaladó körben a felperes a peres eljárás során sem tudta - az Art.
- §
(3)bekezdése alapján eljárva - hitelt érdemlő adatokkal igazolni a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést, a keresetében előadottakat. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének teljes körű elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet kereseti kérelemnek részben helyt adó része nem felel meg az Art. 97. §
(4)bekezdésében, 108. §
(9)bekezdésében, 109. §
(3)bekezdésében és a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. A megyei bíróság - a kölcsönügylet körülményeinek, tartalmának minden részletre kiterjedő vizsgálata nélkül - tévesen fogadta el, hogy külföldi állampolgárságú ....a felperes részére 15.000.000 Ft összegű kölcsönt nyújtott volna, és azt is, hogy e kölcsönnyújtás fedezete a ....-ral kötött adásvételi szerződés lett volna. Álláspontja szerint határozata e körben is megalapozott és jogszerű döntést tartalmazott. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme Kfv.V.35.410/2011/
- számon - hivatalból - elutasításra került. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részének hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. (Pp.
- §, BH. 2002.29.). Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az iratellenes, hiányos, téves, okszerűtlen, a logika szabályainak nem megfelelő tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a felek valamelyikének jogi álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. Az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelése kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy olyan tények, körülmények, bizonyítékok, illetve jogcímek, amelyek a keresettel vitatott határozatban az alperes részéről nem kerültek megjelölésre, és amelyek emiatt nem képezték az elsőfokú bírósági eljárás tárgyát, nem adhatnak alapot a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére.(Art. 143.§
(1)bekezdése, Pp. 213.§.
(1)bekezdése, 215.§-a) A Kúria az előtte folyó eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt sem vonhatta értékelési és mérlegelési körébe alapeljárások során fel nem merült - felülvizsgálati kérelemben felvetett - új tényeket, körülményeket tartalmazó (pl.: a nyomdagépek eredetére, beszerzésére, szállítására ... stb. vonatkozó) alperesi előadást. (Pp. 270.§, 272.§, BH.2002.447.) Az alperes a keresettel támadott határozata szerint nem nyert hitelt érdemlő igazolást az a körülmény, hogy ....(svájci állampolgár) kölcsönadó a kölcsönadás időpontjában rendelkezhetett mobilizálható forrással, illetve nem bizonyította a felperes kétséget kizáróan azt, hogy külföldi állampolgár a svájci frankot hogyan, miként váltotta volna át forintra. A felperesnek tehát a bírósági eljárás során a Pp. 164. §
(1)bekezdése és az Art. 109. §
(3)bekezdése értelmében e körben kellett bizonyítást felajánlania. A felperes által e tekintetben indítványozott bizonyítást a megyei bíróság lefolytatta, és ennek adatait az előzőekben megjelölt bizonyítási szabályoknak megfelelően, teljes körűen, az egyéb rendelkezésre álló adatokkal is egybevetve, okszerűen, a logika szabályaival is összhangban állóan értékelte. A jogerős ítélet e körben - az alperes érvelésével ellentétben - megfelel a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Mindezekből pedig az következik, hogy a megyei bíróság ítéletében megállapított tényállást a rendkívüli jogorvoslati eljárás során a Kúriának is irányadónak kellett tekintenie. Az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelése kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy iratszerű a megyei bíróság azon megállapítása, mely szerint ...
- május 31-én 16.000.000 Ft-ért értékesített gépeket, és a felperessel
- június 3-án kötött kölcsönszerződést 15.000.000 Ft-ra, tehát a kölcsönnek meg volt a fedezete. A kölcsönügyletnél jelenlévő tanú is meghallgatásra került, a pénzösszeg átadására nézve közjegyző előtt tett nyilatkozat is rendelkezésre áll az iratok között, és a felperes a kölcsönösszeget azóta banki átutalással vissza is fizette. Az alperes továbbá a megyei bíróság előtt a ....féle kölcsön kapcsán lefolytatott bizonyítási eljárás során kifogást, illetve bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, kizárólag a bizonyítékok okszerű és a becslési eljárásra irányadó szabályoknak megfelelő értékelését kérte. Ez utóbbinak pedig a megyei bíróság teljes körűen eleget tett. Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékekkel kapcsolatos ítéleti rendelkezés az alperes személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/
- (VI.6.) IM rendelet
- §-ában foglaltakon alapul. Budapest,
- március
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró