A határozat elvi tartalma: Felmérési, térképezési és területszámítási hiba hiányában kiigazításnak nincs helye. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.37.325/2011/9.szám A Kúria a dr. Lánczi István ügyvéd által képviselt felperesnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal /5000 Szolnok, Kossuth L. út 2./ alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 11.K.27.332/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.332/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Szelevény, külterületi gyep, erdő és út művelési ágú, 6 ha 8.967 m2 területű ingatlan a felperes és Szelevény Község Önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll. Az ingatlant korábban hrsz-on tartották nyilván. A jelenlegi ingatlan a hrsz-ú ingatlan új felmérése után - az
- évi megosztási vázrajz alapján - a Kunszentmártoni Körzeti Földhivatal megosztásról rendelkező határozatával keletkezett. A felperes a /1 hrsz-ú földrészlet 1718/4975 tulajdoni hányadát
- február 18-án részarány-kiadás jogcímen szerezte meg. A hrsz-ú ingatlan megosztása során művelési ág változások nem történtek. A korábban meglévő alrészletek nem szűntek meg, új nem keletkezett. A /1 hrsz-ú részben a felperes tulajdonában lévő ingatlan mellett található, a /2 hrsz-ú a felperes tulajdonában lévő tanya-ingatlan. A /1 hrsz-ú ingatlant szolgalmi jog nem terheli, ezen ingatlanon a felperesi tanyás ingatlanhoz vezető út - ha az elmúlt évtizedek során a természetben ki is alakult - az egyik ingatlannyilvántartási térképen sem került feltüntetésre. A földrészleten az alrészletek határvonala, a művelési ágak jól elhatárolhatók, azok a valóságos állapottal egyezőséget mutatnak, a jogerős ingatlan-nyilvántartási térkép térképezési hiba nélkül készült, azt sem felmérési, sem térképezési, sem területszámítási hiba nem terheli. A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága a 18.3/3289/20/
- számú határozatával a felperest és tulajdonostársát - mint a Szelevény /1 hrsz-ú földrészlet tulajdonosait - kötelezte az erdősítési hátralékuk megszüntetésére, a földrészlet erdőrészleteinek felújítására. A határozat indokolásában az szerepel, hogy a földrészletre átjárási szolgalmi jog nincs bejegyezve, ingatlan-nyilvántartásban bejáró út nem szerepel. A felperes
- szeptember 17-én érkeztetett kérelmében a Kunszentmártoni Körzeti Földhivataltól a /1 hrsz-ú ingatlan felmérését, az ingatlan-nyilvántartási térkép hibáinak kijavítását, a térképen a valóságban található gödrös, dombos, buckás rész, a segédgát feltüntetését kérte. Kifogásolta, hogy a tényleges állapot eltér az ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapottól, különösen hiányolta a tanyás ingatlanához vezető út feltüntetésének hiányát, amely - állítása szerint - ingatlan-nyilvántartási térképezési hibából maradt el. A körzeti földhivatal
- április 17-én helyszíni szemlét tartott, melynek során megállapította - a műszeres bemérést követően -, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázoltak és a helyszínen tapasztaltak nem egyeznek meg; az erdő mérete és a terület beerdősültsége jelentős eltérést mutat. A helyszíni szemle során a jelenlevő felperest arról tájékoztatták, hogy térképezési és területszámítási hiba nem történt. A Kunszentmártoni Körzeti Földhivatal a
- augusztus
- napján kelt 43/5/
- számú határozatával a felperesnek a /1 hrsz-ú földrészlet felmérési és térképezési hiba kijavítására vonatkozó kérelmét elutasította. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a területen tarvágást történt, ezért a valóságban az erdő nem létezik. A tanyai bejáró utat egyik térkép sem tüntette fel, annak feltüntetése külön eljárásban, erdészeti igazgatóság engedélyével történhet meg. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- október
- napján kelt 412/6/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hatóságok elmulasztották a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
- §-ában,
- §-ában és
- §-ában foglaltak szerinti tényállás-tisztázási kötelezettségüket. Továbbra is állította, hogy az út - amely nincs feltüntetve - nem bejelentési kötelezettség alá esik, felmérési hiba következtében maradt el, melyet hivatalból kell javítani. A felperes továbbra is kifogásolta a térképi állapot és a valóság közötti eltéréseket. Az ingatlan mellett található kettős töltést, a csatornavédő távolságát, a buckás részt, belvizes gödrös részt a térkép nem tartalmazza. Külön kifogásolta és sérelmezte, hogy a tanyás ingatlanához vezető út - a nyolc évtizedes használat ellenére - a térképen nem szerepel, és ezen út területére vonatkozóan is erdősítési kötelezettséget írtak elő számára. Sérelmezte, hogy a teljes eredeti iratanyagot, a korabeli térképeket az alperes az eljárás során nem használta fel. Indítványozta a kárpótlási eljárás során készült jegyzőkönyv beszerzését, amely a perbeli földrészletet még szántóként szerepelteti. A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes későbbi kereset-kiterjesztését további ingatlan-nyilvántartási adat vizsgálatára is, nem lehetett figyelembe venni, mert - a megyei bíróság álláspontja szerint - az a 30 napos keresetindítási határidőn túl történt. Ezért a megyei bíróság - a keresetnek megfelelően - azt vizsgálta, hogy a földhivatalok eljárása során történt-e eljárási szabálysértés, és az út feltüntetésének hiánya térképezési hibára vezethető-e vissza. A megyei bíróság a felperes indítványára földmérési igazságügyi szakértőt rendelt ki. S. B. szakértő a megyei bíróság számára teljes körű és aggálytalan szakvéleményt készített, és a bíróság a felperes indítványára a szakértőt a tárgyaláson is meghallgatta. A megyei bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a szakértő meghallgatása során előadta, miszerint a szakvélemény elkészítéséhez szükséges valamennyi okiratot - közte az
- évi és
- évi térképeket és mérési jegyzeteket is - rendelkezésére bocsátották. A szakvéleményt kiegészítve előadta a szakértő, hogy a térképkészítések során egy esetben sem szerkesztették fel a kifogásolt utat; a szakértő ennek elmaradását nem minősítette felmérési hibának. A felmérési hiba ugyanis az, ha rossz elhatárolás történik, azaz nem a valós használati állapotoknak megfelelően mérik fel a területet. A szakértő határozottan állította, hogy amennyiben a légi felvételről készített ún. puha nagyítás készítése során az út létezett volna, azt kijelölték, értékelték, szerkesztették volna. A puha nagyítású mérési vázlat azt támasztja alá, hogy térképezési hiba nem történt. A megyei bíróság következtetése szerint a térképkészítés során nem volt észlelhető a perbeli ingatlanon tanyás ingatlanhoz vezető út, így annak feltüntetése nem térképezési hiba miatt maradt el. A térkép ezen hiányosságát az
- évi állami átvételét követő közszemlére bocsátás során senki sem kifogásolta, így az hibátlan felméréssel vált a tulajdoni lap alapjává. A megyei bíróság a szóban kiegészített szakvéleményt aggálytalannak találta; a szakértő határozottan és kétségtelenül állította, hogy a perbeli esetben felmérési, térképezési és területszámítási hiba nem áll fenn, ezért a megyei bíróság mellőzte a további bizonyítást. A megyei bíróság azt állapította meg, hogy a szakértő rendelkezésére bocsátották valamennyi, a szakvélemény elkészítéséhez szükséges dokumentumot, és így a teljes körűen felhasznált dokumentumok alapján készített szakvélemény alátámasztja az alperesi határozatot. Nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperes által állított Ket.
- §-ában és
- §-ában írt eljárási alapelvek, illetve az
- §ában írt tényállás-tisztázási kötelezettség szabálya sérült volna. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta, másodlagosan - a hatályon kívül helyezés mellett - a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítéleti indokolási kötelezettségének nem tudott teljes körűen eleget tenni a Pp.
- § /1/ bekezdése szerint, másrészt az abban foglaltak ellentmondásokat is tartalmaznak. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti a Ptk.
- § /1/ bekezdését,
- § /1/ és /2/ bekezdésében foglaltakat. Állította a felperes, hogy az alperes és az eljáró bíróság nem vizsgálta eléggé visszamenően és részletesen a tényállást, ezzel a Ket.
- § /1/ bekezdését sértette meg. Kifogásolta, hogy az alperes valótlan kimutatásait vette figyelembe a megyei bíróság. Véleménye szerint az ítélet tévesen fogalmazza, hogy a szomszédos ingatlanon lenne a kettős gáttöltés; az a térképen is jól látható, minimálisan kis részben van ott, jelentősen nagy részben a vitatott ingatlannak „a” és „b” alrészletében van. Figyelmen kívül hagyásra került a domborzati eltérések feltüntetése, az árvíz-mosta belvizes mély gödör pedig egyáltalán nincs feltüntetve. Az eljáró bíróság ítélete a valótlan, hiányos helyszíni vázlatokat fogadta el az alperes részéről, holott mindkettőt kifogásolva rámutatott arra, hogy több szempontból egyik sem a valós helyszínt tartalmazza. Sérelmezte, hogy a per anyagához nem került becsatolásra a /2 hrszú tanya
- évben érvényes vázrajza, az
- évet megelőző, akkor érvényes térképe, az
- évi térkép eredeti és fényképfelvétele, továbbá az eredeti tsz külön lapok, azaz eredeti és régi tulajdoni lapok az akkori tulajdonosokkal. Sérelmezte továbbá, hogy a peres ügy kapcsán a tanya, udvar ügyével kapcsolatos tényállás sem került tisztázásra. Előadta, hogy jogszerűtlenül léptek érvénybe a változások alapján az új tulajdoni lapok, már az
- évi nyilvántartás is jogszerűtlenül került kimutatásra, melyek leghamarabb a kárrendezés során,
- május
- napján a megosztás során készültek el. Sem az alperes, sem a szakértői vélemény, sem az ítélet nem határozza meg egyértelműen, hogy az
- évben elkészült térképnek milyen módon történt meg a közzététele. Nem került beszerzésre az általa kért kárrendezési részaránytulajdonba adó jegyzőkönyv a földkiadó bizottságtól. Kifogásolta a felperes, hogy a lefolytatott eljárás eredményeként a Ket.
- § /1/ bekezdésében meghatározott döntéshozatalhoz szükséges tényállás felderítése sem az alperes részéről, sem az alperesi határozat felülvizsgálata során a bírósági eljárás keretein belül nem történt meg. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
- §-a és
- § /1/, /2/, /4/ bekezdésében foglaltak is sérültek. Hivatkozott arra a felperes, hogy - tekintettel arra a tényre, hogy mindvégig vitatta az alperesi eljárás jogszerűségét - az Inytv.
- § /1/ bekezdésében foglaltak is sérültek, az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése és tények feljegyzése iránti eljárásban, az eljárást fel is kellett volna függeszteni, hiszen művelés alól kivett területről van szó. A kereseti kérelmében leírt termelőszövetkezeti részarány-lapok mutatnák az eredeti művelési ágakat; ennek következtében sérültek az Inytv.
- §-ában írtak is. Objektív okok miatt nem valósultak meg a művelés alól kivett területek tekintetében az
- évi LXXVI. törvény
- §-ában foglaltak, egyrészt felmérési, másrészt térképészeti hiba következtében. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felperes kérte felülvizsgálati kérelmében kérelem tárgyaláson történő elbírálását. a felülvizsgálati A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetért. A Kúria osztotta a megyei bíróság azon jogi álláspontját, hogy a felperes keresetét a később kiterjesztettek szerint már nem vizsgálta. A Pp. 335/A. § /1/ bekezdése akként rendelkezik, hogy a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg; a keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. A felperes a keresetén túlmenően a későbbiekben olyan tárgyú felülvizsgálatokat kért a megyei bíróságtól, amelyek nem képezték a perben felülvizsgált közigazgatási eljárás, és az alperesi határozatok tárgyát, azokon - problémakörüket tekintve túlterjeszkedtek, így atekintetben hozott alperesi döntés hiányában közigazgatási perben a bíróság e vonatkozásban jogszerűségi felülvizsgálatot nem végezhetett. Ugyanez vonatkozik a felperesnek a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében foglaltak elbírálására is. A Pp.
- § /2/ bekezdése és
- § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható. Azon kérdésekben, amelyekben a jogerős ítélet döntést nem tartalmazott, a Kúria felülvizsgálatot sem végezhet. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az Inytv.
- § /3/ bekezdése értelmében ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban - a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni. Az Inytv. ezen rendelkezése alapján a bírósági eljárás során az ingatlan-nyilvántartás tartalma volt az irányadó; az alperes határozata részletes indokolást tartalmazott a közigazgatási döntéssel érintett ingatlan korábbi ingatlan-nyilvántartási állapotainak vizsgálatára vonatkozóan. A felperes felülvizsgálati kérelmében olyan - az 1980-as, 90-es években lezárult - közigazgatási eljárások eredményét kifogásolta, amelyek jogerőre emelkedtek, illetve amelyekkel kapcsolatban a felperesnek jogorvoslati joga nem állt fenn. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a megyei bíróság rendelkezésére állt a szelevényi /1 hrsz-ú ingatlan teljes, hiteles tulajdoni lapmásolata, amely tartalmazta az ingatlanra vonatkozó a számítógépes nyilvántartásban szereplő - valamennyi ingatlannyilvántartási bejegyzést, feljegyzést így az ingatlanra vonatkozó törölt bejegyzéseket, feljegyzéseket is. A felperesnek az Inytv.
- §-ának sérelmére hivatkozása nem megalapozott. E rendelkezés értelmében ugyanis kizárólag jogok bejegyzése, tények feljegyzése tárgyában - jelen esetben nem jog, vagy tény, hanem adatváltozás átvezetésére irányul a felperesi kérelem - és a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat jogszerűségének vitatása esetén - jelen esetben nincs bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat - van lehetőség a törvényi feltételek bekövetkezte esetén az eljárás felfüggesztésére. A közigazgatási eljárás során ezen feltételek nem álltak fenn, maga a felperes sem nyújtott be az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet, így a felfüggesztésnek helye és jogszabályi lehetősége nem volt. A megyei bíróság a bizonyítási eljárás keretében szakértői bizonyítást rendelt el, amely egyértelműen alátámasztotta az alperesi határozatok jogszerűségét. A megyei bíróság megalapozottan állapította meg a rendelkezésére állt dokumentumok és a perben lefolytatott bizonyítás adatai alapján, hogy a területet felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba nem terheli, ezért az alperes jogszerűen döntött a felperesi kérelem elutasításáról. A Kúria a felülvizsgálat eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg - nagyrészt azokat a megyei bíróság nem is alkalmazta, mert az ügy tárgyával nem voltak összefüggésben -, ezért a jogerős ítéletet a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A felperes személyes költségmentessége miatt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- /VI. 26./ IM rendelet
- § /1/ bekezdése és
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Bauer Jánosné dr. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő