Mfv.11104/2010/8 – Kúria

(1)Mfv.I.11.104/2010/7.szám A Kúria a dr. Vincze Kornélia ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kertész József Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen rendes felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 32.M.4710/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 49.Mf.630.647/2010/
2. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
3. január
4. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 49.Mf.630.647/2010/
5. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes viseli. I n d o k o l á s : A felperes a keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 32.M.4710/2007/
6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
7. június 12-étől pénzügyi ügyintéző munkakörben állt az alperes alkalmazásában.
8. március 29-én az alperes a felperes munkaviszonyát rendes felmondással a munkáltató működésével kapcsolatos szervezeti változásra hivatkozva megszüntette. A változás lényege, hogy az alperes „gazdasági okokból a felperes feladatainak elvégzését átszervezéssel oldotta meg".A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes taggyűlése taggyűlési határozatot hozott, amelyben az alperes tagjainak döntése alapján, a társaság helyzetének stabilizálása érdekében költségmegtakarításokat, átszervezési feladatok végrehajtását határozta el. A határozatban szerepelt, hogy a pénzügyi ügyintézői munkakört megszüntetik, és a feladatokat kisebb költséggel oldják meg, azaz a felperes feladatait az alkalmazásban lévő munkavállalók, illetve az ügyvezető között osztják szét.A munkaügyi bíróság érvelése szerint a felperes nemcsak pénzügyi ügyintézői feladatokat látott el, hanem egyebeket is. Bizonyítottnak találta, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetését követően kifejezetten pénzügyi ügyintézői munkakör létrehozására nem került sor, és az általa ellátott összes feladatot az alkalmazásban lévő munkavállalók, illetve az ügyvezető igazgató között szétosztották.A bíróság utalt arra, hogy nem vizsgálhatta az átszervezés indokoltságát, annak célszerűségét és azt sem, hogy az átszervezés körében a munkáltató miért az érintett munkavállaló jogviszonyát szüntette meg.Az alperes a felperes munkaviszonyának megszüntetését követően pénzügyi ügyintézői munkakörben egy személyt sem foglalkoztatott, tehát a létszámcsökkentés is megvalósult.Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy S.G. átmeneti időre besegített az alperesi cégnek, de azzal semmilyen jogviszonyt nem létesített. Az alperes környezetvédelmi asszisztens munkakörben foglalkoztatta J.B.-t már a felperes munkaviszonya megszüntetése előtt és
9. június 4-én B.J.-vel adminisztrátor - és nem pénzügyi ügyintézői - munkakör ellátására kötött munkaszerződést. Az elsőfokú bíróság jogkövetkeztetése szerint a munkáltató hitelt érdemlően bizonyította az eljárás folyamán, hogy az alperesnél az átszervezés megtörtént, a felperes munkaviszonya megszüntetésekor az általa elvégezett feladatok szétosztása is megvalósult, tehát a munkáltató intézkedése jogszerű volt.A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 49.Mf.630.647/2010/
10. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperes
11. március 29-én kelt rendes felmondása jogellenes, a felperes munkaviszonya az alperesnél
12. július 10-én szűnt meg. A jogellenes felmondás anyagi jogkövetkezményei elbírálására az iratokat az elsőfokú bíróságnak küldte meg.A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes pénzügyi ügyintézői feladatait érintette az alperes taggyűlési határozata, valamint a munkáltató házipénztár kezelési szabályzata, amely rögzítette, hogy
13. április 1-jétől az alperes nem alkalmaz külön pénztárost. A munkáltató
14. szeptember 24-én takarékszövetkezeti szolgáltatási szerződést kötött internet bankolásra, továbbá az A.S. Kft. könyvelő céggel
15. április 1jén megállapodást módosított, amelyben a kft. könyvelési feladatait pénzügyi feladatokkal bővítették ki. A másodfokú bíróság a dokumentumokkal kapcsolatban arra következtetett, hogy a felperes munkaköre nem csupán pénztáros volt, ezért a könyvelő céggel a megállapodás ebben a tekintetben módosításra került, azonban ez nem fedte le a felperes munkakörének teljességét, különös tekintettel arra, hogy a könyvelő iroda alkalmazottja ezt a feladatot nem napi rendszerességgel kellett hogy végezze az alperesnél. Az internet bankolásra vonatkozó takarékszövetkezeti megállapodás
16. szeptember 24-én, jóval a felperes munkaviszonyának megszűnését követően jött létre, így az nyilvánvalóan nem a felmondás idején teremtett olyan helyzetet, ami a felmondás jogszerűségét támasztotta volna alá. A meghallgatott tanúk vallomása alapján a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy S.G.-t a felperes távozása után részben felperes munkáit ellátandóan jogviszonyon kívül foglalkoztatta az alperes. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a később alkalmazott B.J.-t szakirányú végzettsége ellenére adminisztrátori, titkárnői munkakörre vették fel, azonban a takarékszövetkezeti szolgáltatási szerződést mégis ő írta alá.A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapította, hogy az alperes a tervezett szervezeti átalakulás és annak dokumentált végrehajtása előtt szüntette meg a felperes munkaviszonyát, tehát a felmondási ok nem a felmondás közlése idején állt fenn, és a felperes munkaviszonyának megszűnésekor az ellátandó feladatokat, így a felperes munkakörének teljességét kitevő valamennyi feladatot nem az alperesnél akkor alkalmazásban álló munkavállalók között osztották szét. A szervezeti változás tehát a felmondáskor még nem következett be, ezért a felmondás közlésekor jogszerűnek nem volt minősíthető.Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet elsődlegesen „megváltoztatását", másodlagosan hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett.Az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes munkaköri leírásában foglalt valamennyi feladat vonatkozásában megállapítható, hogy azok mindegyikét vagy S.K. alperesi ügyvezető, vagy a felesége, S.S.É. látta el, illetve a könyvelő iroda végezte, új munkavállalót azokra nem vett fel.A könyvelő iroda naponta kapcsolatban volt az alperessel, a megállapodás alapján a kibővített feladatait saját székhelyén végezte.A felperes felmondása és az internet bankolás bevezetése közti időben ezen feladatot az ügyvezetőség látta el.S.G. tevékenységével kapcsolatban az alperes utalt arra, hogy az kisegítő jellegű volt, amely nem volt azonos a felperes feladataival. B.J. tanúvallomásában előadta, hogy alapvetően az általa végzettek nem voltak azonosak a felpereséivel.Az alperes felülvizsgálati álláspontja szerint a tanúvallomásokból, valamint az okiratokból megállapítható, hogy a felperes „elbocsátásakor" a meglévő munkavállalói között osztotta szét az ő feladatait, és téves következtetés, hogy annak indokai nem a felmondáskor álltak fenn.A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes felülvizsgálati kérelmének „elutasítását", és a jogerős közbenső ítélet „helybenhagyását" kérte. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak [Pp.
17. §

(1)bekezdés, 221. §

(1)bekezdés, BH.2001.197., BH.2002.29.]Az alperes az eljárás során kétséget kizáróan nem bizonyította (Pp.

1. §) azt az álláspontját, amely szerint a felperes által ellátott feladatok jelentős részét az ügyvezető és felesége vette át, a rendelkezésre álló bizonyítékok ezt nem támasztották alá.A másodfokú bíróság helyesen értékelte azt a körülményt, hogy az alperes az Internet bankolásra vonatkozó takarékszövetkezeti szolgáltatási szerződést jóval a felperes munkaviszonyának megszűnését követően,
2. szeptember 24-én írta alá.Az A.S. Kft. könyvelő céggel kötött
3. április 1-jei megállapodás a felperes feladatai egy részének az átvételére vonatkozott.A másodfokú bíróság S.G. tanúvallomásából helytállóan következtetett arra, hogy a felperes feladatkörébe tartozó tevékenységek nem szűntek meg, azokat az alperes nem a saját alkalmazásában álló munkavállalói között osztotta szét. S.G. függetlenül attól, hogy az alperessel nem állt jogviszonyban, olyan tevékenységet látott el, amely a felperesi feladatokkal részben megegyezett.Nem alapos az alperesnek B.J. tevékenységére vonatkozó felülvizsgálati érvelése sem figyelemmel arra, hogy a szerződést az irodai adminisztrátor munkakörre alkalmazott ezen munkavállaló írta alá az alperes nevében a takarékszövetkezettel. A másodfokú bíróság az eset összes körülményéből törvénysértés nélkül következtetett arra, hogy az alperes rendes felmondásában foglalt indok a felmondás közlése idején nem állt fenn. A bíróság a rendelkezésre álló peradatok helyes, okszerű, életszerű értékelésével és a logika szabályainak megfelelően a Pp.
4. §

(1)bekezdése megsértése nélkül következtetett az alperes felmondása jogellenességére.A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta.Az alperes a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet alapján viseli a felülvizsgálati eljárás illetékét, amelyet a felülvizsgálati kérelmében helyes összegben lerótt. Budapest,
2. január
3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő