Mfv.10317/2011/4 – Kúria

(1),

1. XLIII. Tv.
2. §

(1)Mfv.I.10.317/2011/4.szám A Kúria a dr. Baracz Vilmos jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Hazai Ágnes jogtanácsos által képviselt alperes ellen útiköltség megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 22.M.1163/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.630.198/2010/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 55.Mf.630.198/2010/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt napon belül - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. I n d o k o l á s : A felperes
4. január 21-én kelt fizetési meghagyásában 11.119 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy a
5. január 12-én megtartott érdekegyeztető értekezleten ezen összeg merült fel napidíj és útiköltség címén, amelynek megtérítésére az alperes köteles.Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az alperes a Hszt.
6. §-ára hivatkozva a felperesi igényt megalapozatlannak találta. A felperes a kereseti kérelmében 11.119 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.1163/2009/
7. számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest 1.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.A munkaügyi bíróság az ítéletében hivatkozott a Hszt.
8. §-ának

(1), és 30. §-ának

(1)bekezdésében foglaltakra, valamint utalt a B. vezetőjének intézkedésére, amely a B. É.F. ügyrendjének kiadásáról rendelkezik.A munkaügyi bíróság álláspontja szerint ezen ügyrendből megállapítható, hogy azt az érdekképviseletek, így a B., az F., a R.V., és a B.K.T. egyetértésével adták ki, ugyanakkor a felperesi szakszervezet ezen intézkedést nem fogadta el, azt aláírásával nem látta el, az abban foglaltakkal nem értett egyet. Az intézkedés tartalmazza, hogy a B. működési költségeit a munkáltató fedezi. Eszerint tehát köteles az érdekképviseleti szervek működésének feltételeit biztosítani, azonban pontosan meghatározza azt is, hogy ebbe a körbe milyen munkáltatói intézkedések tartoznak. A B. vezetőjének intézkedése szerint az ügyrend tartalmazza azt is, hogy azon szakszervezetek, amelyek a B.É.F.-ben részt vesznek, jogosultak a működési költségeiket a munkáltató felé érvényesíteni. A bíróság álláspontja szerint miután nem határozták meg, hogy mit tekint a munkáltató működési költségnek, ezért az utazási költségtérítés ezen intézkedés alapján jogszerűen lenne igényelhető és érvényesíthető. A felperesi szakszervezet azonban az intézkedésben foglaltakat nem fogadta el, és arra nincs lehetőség, hogy szelektálja, mely szabályozási pontokat tekinti magára nézve elfogadhatónak és kötelezőnek, és melyeket nem.A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.630.198/2010/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest 500 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Kimondta, hogy az eljárás illetékét az állam viseli. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az abból levont helytálló ténybeli és jogi következtetésekkel, valamint jogszabályi értelmezéssel érdemben is megalapozott döntést hozott. A fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság úgy értékelte, hogy a felperes az eljárás során nem hivatkozott a Hszt.
2. és
3. §-ára alapítottan arra, hogy szakszervezeti jogai érvényesítése céljából alanyi jogon jogosult részt venni a munkáltató által tartott érdekegyeztető ülésen. Ez az érvelése a Pp.
4. §-ába ütközik, ezért a másodfokú bíróság azt figyelmen kívül hagyta. A felperes a felülvizsgálati kérelmében az első-, és a másodfokú bíróság ítéletének „megváltoztatását", és az alperes 11.119 forint útiköltség megfizetésére kötelezését kérte perköltségben való marasztalása mellett.A felülvizsgálati érvelés szerint az első- és a másodfokon eljáró bíróságok a tényállást kellő alapossággal állapították meg, de a rendelkezésre álló tények téves jogi értékelése miatt jogszabálysértő döntést hoztak.Az első-, és a másodfokú bíróság is elismerte, hogy a felperes szakszervezet az É.F. tagja és résztvevője, ítéletükben mégis úgy rendelkeztek, hogy az ülésen való részvétel kapcsán felmerült utazási költség megfizetésére a felperes nem tarthat igényt, mert az ügyrendről szóló B. intézkedést nem írta alá. A felperes szakszervezet a B. ülésen - figyelemmel arra, hogy tagjainak száma meghaladta a Hszt.
5. §

(2)bekezdésében meghatározott reprezentativitáshoz szükséges létszámot - alanyi jogon volt jogosult részt venni.Téves a jogerős ítélet abban a tekintetben is, hogy ezen hivatkozást a Pp.

1. § alapján figyelmen kívül hagyta, ugyanis e tényt mind az alperes, mind pedig az elsőfokú bíróság értékelte azáltal, hogy elismerte, a felperes szakszervezet az É.F. tagja és résztvevője. Miután az alperes a gyűlésre meghívót küldött a felperes vezetője részére, a részvételi jogosultság egyértelműen megállapítható. A felperes álláspontja szerint függetlenül attól, hogy az ügyrend aláírására a T. részéről nem került sor, a B. ülésein alanyi jogon jogosult részt venni, a megjelenéssel kapcsolatban felmerült költség pedig a B. É.F. ügyrendjének kiadásáról szóló intézkedés alapján a munkáltatót terheli.Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltség fizetésre kötelezésére irányult.A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljáró bíróságok ítéleteikben helytállóan hivatkoztak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 28. §-ának

(1)bekezdésében, és 30. §-ának

(1)bekezdésében foglaltakra. Ezen jogszabályi rendelkezések szerint a munkáltató köteles biztosítani az érdekképviseleti szervek működésének feltételeit a törvényben meghatározott körben. A felsorolásban az utazási költség megtérítése nem szerepel, így a munkáltatót jogszabály alapján ezen a címen fizetési kötelezettség nem terheli. A B. vezetőjének intézkedését - amely a B.É.F. ügyrendjének kiadásáról rendelkezik a B., az F., a R.V., és a B.K.T. egyetértésével adták ki, a felperes szakszervezet azt nem fogadta el, az abban rögzítetteket magára nézve nem ismerte el kötelező érvényűnek. Ebből következően az intézkedés pontja, amely a B. működési költségeit szabályozza, a felperes esetében nem alkalmazható, nincs arra lehetőség, hogy a szakszervezet csak a számára kedvező előírásokat fogadja el, míg a kedvezőtleneket, vagy amelyek alapján reá nézve kötelezettségek keletkeznek, egyetértésének hiánya miatt ne vegye figyelembe.A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperes az elsőés a másodfokú eljárás során sem hivatkozott a Hszt. 31. §-ában és a 34. §-ában foglaltakra, a másodfokú eljárásban előadott érvelése a Pp. 235. §-ába ütközött, amelyet a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül hagyott figyelmen kívül. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján.A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának

(1)bekezdése és

1. §-a alapján. Budapest,
2. január
3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő