← Magyarország

Pf.20583/2011/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.583/2011/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a (pártfogó ügyvéd neve) pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek - az OIT Hivatal Jogi Képviseletei Főosztály Budapest - (ügyintéző neve) ügyintéző által képviselt Fővárosi Ítélőtábla ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság (Fővárosi Törvényszék)
  2. április
  3. napján kelt 2.P.25.240/2010/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. és
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban tárgyaláson kívül - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett 120.000,- (százhúszezer) Ft fellebbezési eljárási illeték, valamint a felperest képviselő (pártfogó ügyvéd neve) pártfogó ügyvéd másodfokú eljárással kapcsolatos díja a Magyar Állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A Nógrád Megyei Bíróságon (Balassagyarmati Törvényszék) 15.P.20.776/
  7. szám alatt jelen per felperese pert indított (személy
  8. neve) I. r., (személy
  9. neve) II. r., valamint a Heves Megyei Bíróság III. r. alperesek ellen kártérítés iránt. E perben a felperes keresetében a Ptk.
  10. §-a alapján az (település neve, ingatlan címe) szám alatti ingatlan 84/172-ed tulajdoni hányadára az I. r. alperes tulajdonjogának visszajegyzését, valamint a II-III. r. alperes fentiek tűrésére kötelezését kérte. Egyidejűleg az ingatlan kiürítése tárgyában az Egri Városi Bíróság előtt folyó végrehajtási eljárás felfüggesztése, az eljárás szünetelése, valamint ideiglenes intézkedésként a keresete szerinti tulajdonjog visszajegyzésének elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Nógrád Megyei Bíróság (Balassagyarmati Törvényszék), mint elsőfokú bíróság a
  11. sorszámú végzésével a felperes utóbbi kérelmeit elutasította. A Vht. 48.,
  12. és
  13. §-aira hivatkozva rámutatott, a végrehajtás felfüggesztésére a kártérítési perre -2figyelemmel nincs jogi lehetőség, miután a végrehajtás már befejezett perben hozott jogerős ítélet alapján folyik. Ugyancsak kizárt a végrehajtás szünetelése a Vht.
  14. §-ában foglalt körülményekre tekintettel és az ideiglenes intézkedés elrendelésének sem állnak fenn a Pp.
  15. §

(1)bekezdésében foglalt feltételei. A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  1. március
  2. napján kelt 5.Pkf.26.848/2009/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette, a jogerős ítélet végrehajtása iránt folyó eljárás felfüggesztésére csupán a Vht.-ban, illetve a Pp.-ben taxatív jelleggel felsorolt esetekben kerülhet sor, míg a III. r. alperessel szembeni bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perre tekintettel a mások közti perben hozott jogerős ítéleten alapuló végrehajtás felfüggesztése kizárt. Okfejtése szerint ideiglenes intézkedésként az ingatlannyilvántartási bejegyzés törlése és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása nem rendelhető el, e helyett kizárólag a speciális jogszabályban, az Inytv-ben foglalt perfeljegyzés lenne alkalmazható, erre irányuló kérelem és a jogszabályi feltételek teljesülése esetén. A felperes jelen perben előterjesztett keresetében - a Ptk.
  4. és
  5. §-aira alapítottan 2.000.000.- Ft nem vagyoni kára megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Keresete indoka szerint a nem vagyoni kára az alperes magatartása folytán előállott idegessége, stresszes állapota miatt keletkezett. Kifejtette, az alperes az 5.Pkf.26.848/2009/
  6. számú végzése meghozatalakor nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, döntése jogszabálysértő, emiatt köteles az ezzel okozati összefüggésben keletkezett kára megtérítésére. Az alperes jogellenes károkozó magatartását abban jelölte meg, hogy a Nógrád Megyei Bíróság végzését helybenhagyta, ez által nem biztosította a végrehajtási eljárás felfüggesztését, szünetelését, illetve az ideiglenes intézkedés meghozatalát, továbbá nem vizsgálta az általa becsatolt adásvételi szerződés semmisségét. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint kártérítési felelőssége a Ptk.
  7. §
(1)bekezdése alapján - a jogszabályi feltételek teljesülésének hiányában - nem állapítható meg, miután a jogellenesség, mint törvényi feltétel hiányzik. Kiemelte, az a körülmény, hogy a fél a bíróság döntésével nem ért egyet, kártérítési felelősséget nem alapoz meg. Hangsúlyozta, hogy a felperes által kifogásolt határozatában a jogszabályi hivatkozások megjelölése mellett világos és egyértelmű magyarázatot adott arra, miért nem volt teljesíthető a felperes kérelme. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest az elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Határozata indokolásában kifejtette, a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősség megállapításához szükséges Ptk. 339. § és 349. §
(1)bekezdésében írt feltételek nem teljesültek, e tekintetben a felperes a Pf.II.20.583/2011/
  1. szám -3- bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, az alperesi magatartás jogellenessége nem állapítható meg, így a kártérítés további feltételeinek vizsgálata is szükségtelen. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes az érdemi döntéssel nem ért egyet, a bíróság tevékenységét nem teszi jogellenessé, így az kártérítés megállapítását sem vonhatja maga után. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést ,kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását és új határozat meghozatalát. Fellebbezésében az elsőfokú eljárásban tett előadását fenntartotta, sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az abban foglaltakat nem vizsgálta körültekintően, ezért döntése megalapozatlan. Jogellenes magatartásként más bíróságok által hozott határozatokra, az ezekben nyomon követhető sorozatos mulasztásokra hivatkozott, részletezte az ott hozott döntések lényegét, az ezeket érintő álláspontját, illetve az általa jogsértőnek ítélt magatartásokat. Kiemelte, a perfeljegyzés késedelmes elrendelése következtében vált lehetővé, hogy harmadik személy az ingatlan tulajdonjogát megszerezze, az ingatlan kiürítése tárgyában végrehajtási eljárás folyjon. Kérelmei elutasításával, illetve a sérelmezett elsőfokú határozat helyben hagyásával az alperes jogszabályt sértett, e jogellenes magatartása miatt vált lehetetlenné az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása és ez idézett elő nála olyan „stresszes, izgalmi állapotot", ami kártérítési igényét megalapozottá teszi. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés alaptalan. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapítására a Ptk.
  2. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 349. §
(1)bekezdésében írt speciális, és a Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerinti általános feltételek együttes megvalósulása esetén kerülhet sor (BH. 1995/403.). A Ptk. 349. §
(1)bekezdésében foglalt speciális feltételek szerint az államigazgatási (bírói) jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette (BH. 1996/
  1. számú eseti döntés). Az általános vétkességi felelősség szabályai alapján pedig a kárfelelősség megállapításának nélkülözhetetlen eleme - egyebek mellett - a károkozó jogellenes magatartása, amit a felperes - több különböző bíróság által elkövetett mulasztás közül - kiemelten abban látott megvalósultnak, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az 5.Pkf.26.848/2009/
  2. számú végzésével a Nógrád Megyei Bíróság 15.P.20.776/2009/
  3. számú végzését helybenhagyta. Az alperes azonban helyesen utalt arra a felperes által kifogásolt végzésében, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztésére csupán a Vht-ban, illetve Pp-ben taxatív jelleggel felsorolt esetekben kerülhet sor, jelen kártérítési per tényére tekintettel a -4más felek közötti jogvitát elbíráló jogerős döntésen alapuló végrehajtás felfüggesztésére nincs mód, ahogyan ideiglenes intézkedésként az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása sem rendelhető el. Előzetesen végrehajtható végzéssel az Inytv.
  4. §-ából következően csak perfeljegyzés elrendelése jöhet szóba, így a felperes kérelmei az érintett eljárásban nem voltak teljesíthetőek. Mindezek alapján nincs olyan jogellenes alperesi magatartás, amely a felperesi igényt megalapozottá tenné, ez pedig az alperesi kárfelelősség megállapítását is kizárja. Lényeges e mellett, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogalkalmazó szerv felelősségét csak a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés alapozza meg (BDT. 2008/1817., 2004/1042., 2004/
  5. sz. eseti döntés), a perbeli esetben azonban semmilyen jogalkalmazási hiba nem történt, az alperesi határozat az eljárási szabályok helyes alkalmazásán alapult, a fél számára kedvezőtlen döntés önmagában a kártérítési igényt nem teszi megalapozottá. Hangsúlyozandó továbbá, hogy az eljárt bírósággal szemben indított kártérítési per nem jelenthet új jogorvoslati fórumot a fél számára a kedvezőtlen döntést tartalmazó jogerős ítélet felülvizsgálatára (BDT. 2006/1496.), a már véglegesen elbírált jogvita a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult per tárgyává nem tehető. Megjegyzi továbbá az ítélőtábla, jelen fellebbezési eljárás keretében kizárólag az képezhette a vizsgálat tárgyát, hogy az alperes 5.Pkf.26.848/2009/
  6. számú végzése a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e, illetve annak kapcsán sor kerülhet-e a Ptk. 349.§
(1)bekezdésében foglaltak alkalmazására, így érdemben nem foglalkozhatott a felperes által hivatkozott, más peres eljárásokban hozott döntések jogszerűségével, az eljárt bíróságok esetleges mulasztásával. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak mindenben helyes indokaira figyelemmel a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes a másodfokú eljárásban személyes költségmentesség kedvezményében részesült, ezért pervesztességére tekintettel a le nem rótt 120.000.- Ft fellebbezési eljárási illeték a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
  1. (VI. 26.) IM. rendelet
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján a Magyar Állam terhén marad. A fellebbezési eljárás során a sikertelenül fellebbező felperes jogi képviseletét pártfogó ügyvéd látta el, akinek díját a felperes személyes költségmentességére tekintettel a Magyar Állam viseli a Pp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja, valamint a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. tv. (Jstv.) 11/A. §
(2)bekezdése alapján. Az Pf.II.20.583/2011/
  1. szám -5- ítélőtábla a Pp.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint csupán a pártfogó ügyvédi díj viseléséről rendelkezett, annak összegét a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat állapítja meg (Jstv. 52. §
(1)bekezdés
  1. a)pont). Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
  2. f)pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged, 2012. február 24. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.