Kfv.VI.39.100/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szalai Géza ügyvéd által felperesnek a Magyar Államkincstár alperes ellen közműfejlesztési támogatás tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2010. január 19-én kelt 12.K.23.162/2009/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.23.162/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint perköltséget. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. Bíróság fizessen meg az felülvizsgálati forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A alperes neveÉszak-magyarországi Regionális Igazgatósága a 2007. május 3-án kelt 10031/27/2007. számú határozatával értesítette a felperest, hogy a 2005. évi CXVIII. törvény 7.§ /7/ bekezdés
- b)pontja és az helyi önkormányzatok által 2002-2005. években jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 34/2007.(III.7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2.§ /1/ bekezdése alapján 13.828.811 forint igénybevételi kamat megfizetése terheli. Felhívta egyúttal a felperest az R. 2.§ /3/ bekezdése alapján a visszafizetés körében nyilatkozattételre. Tájékoztatta az R. 3.§-a szerinti eljárásról. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. július 19-én kelt 73/Ö-837/1/2007. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a jogszabályi hivatkozás tekintetében a 2005. évi CXVIII. törvény 7.§ /7/ bekezdés
- b)pontját a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Ztv.) 7.§ /18/ bekezdésére kijavította. Az elsőfokú hatóság a 2007. április 5-én kelt 10031/5/2007. számú határozatával a felperest 151.644 forint kamat megfizetésére kötelezte az R. 1.§ /3/ bekezdése alapján, a teljesítési határidőt 2007. április 10. napjában határozta meg. A felperes fellebbezett a határozat ellen és az alperes a 2007. július 21-én kelt 73/Ö-680/1/2007. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A teljesítési határidőt a másodfokú határozat kézhezvételét követő 15. napban határozta meg. A felperes keresetet nyújtott be mindkét alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a Ztv. utólagos normakontrollja iránt az Alkotmánybíróság előtt indított eljárásban az Alkotmánybíróság a 42/2008.(IV.17.) AB határozatával a határozata közzététele napjával megsemmisítette a Ztv. 7.§ /20//22/ bekezdéseit, továbbá a 7.§ /18/ bekezdésnek az önkormányzatok visszafizetési kötelezettségére vonatkozó szövegrészeit. A jogszabály megsemmisítése azonban az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43.§ /2/ bekezdése értelmében nem érinti a megsemmisítő határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, így a felperes esetében a határozathozatalkor hatályban volt jogszabályokat alkalmazni kell. Az elsőfokú bíróság a felperes által kifogásolt eljárási szabálysértést sem találta megalapozottnak, az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 5.§ /2/ bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, mert a határozatban a nyilatkozattételi felhívás kapcsán az R. 3.§-ában foglalt szabályra felhívta a felperes figyelmét. A felperes nem eshet egy elbírálás alá a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személlyel, mert a feladatai ellátásához szükséges szakértelemmel és technikai feltételekkel rendelkezik. A hatóság a hatályos jogszabályi rendelkezések betartásával, a kamat mértékének, a kamatfizetési időszaknak a feltüntetésével hozta meg a határozatát. A teljesítési határidőt jogszabály határozta meg, a hatóság mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes megalapozott és törvényes határozatokat hozott, ezért a felperes alaptalan keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ket. 5.§ /1/-/2/ bekezdését, mert az alperes nem tájékoztatta az R. 2.§ /4/ bekezdésében foglaltakról. A tájékoztatási kötelezettségnél nem mérvadó a szakmai háttér, a közigazgatási eljárásban jogi képviselő nélkül járt el. A tényállás hiányos, mert a hatályos jogszabályok alapján jártak el a közműfejlesztési támogatás igénylése, felhasználása és a szennyvízcsatorna beruházás megvalósítása során. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a tényállás tisztázása körében azt, hogy a közműfejlesztési támogatások kifizetése megtörtént, az önkormányzatot ezért sem visszafizetési kötelezettség, sem kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /2/ bekezdése és 272.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között a megjelölt jogsértés tekintetében vizsgálta felül. Az Alkotmánybíróság a 42/2008.(IV.17.) AB határozatával megsemmisítette a Ztv. 7.§ /18/ bekezdéséből a „miatt az önkormányzatokat” és a „visszafizetési kötelezettség terheli” szövegrészeket, a Ztv. 7.§ /20/-/22/ bekezdéseit, továbbá az R. egészét a határozata közzététele napjával. Az Abtv. 42.§ /1/ bekezdése értelmében a megsemmisített jogszabály vagy annak rendelkezése a határozat közzétételének napján veszti hatályát és az Abtv. 43.§ /1/ bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisített jogszabályt az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy az Abtv. 43.§ /2/ bekezdése értelmében a jogszabály megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 43.§ /4/ bekezdése alapján a korábbi rendelkezésekben meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy konkrét esetben történő alkalmazhatóságát. A jelen esetben az Alkotmánybíróság ezzel a jogi lehetőséggel nem élt, a Ztv. fentebb idézett rendelkezéseit és az R. egészét a határozata közzététele napjával semmisítette meg. Így a Ztv. 7.§ /18/ bekezdése egy részének, illetve az R. egészének megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, ezért a perbeli esetben a Ztv. 7.§ /18/ bekezdését és az R. rendelkezéseit alkalmazni kell. A felperes mindezek alapján alaptalanul hivatkozott arra, hogy a tényállás tisztázása esetén visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti, mert jogszerűen járt el. A per tárgya a jogtalanul igényelt közműfejlesztési támogatás visszafizetéséhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség jogszerűsége volt, a bíróság a közműfejlesztési támogatás visszafizetése jogszerűsége kérdésében nem vizsgálódhat és az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat nem értékelheti. A jelen perben eljáró bíróság csak a keresettel támadott határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján vizsgálhatta a közigazgatási határozat törvényességét és nem vizsgálhatta a Ztv. 7.§ /18/ bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség előírása előtt lefolytatott eljárások, vizsgálatok, előírt fizetési kötelezések jogszerűségét. A perben alkalmazandó Ztv. 7.§ /18/ bekezdése a felperesi önkormányzat részére visszafizetési kötelezettséget írt elő, ennek részletszabályait az R. szabályozta. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével állapította meg, hogy az alperes megalapozott határozatot hozott, a felperest kamatfizetési kötelezettség terhelte. A felperes a tájékoztatási kötelezettség hiányára is hivatkozott. A 10031/27/2007. számú határozat rendelkező részében a hatóság a felperest nyilatkozattételre hívta fel, az indokolási részben pedig a nyilatkozattételhez kapcsolódóan szükséges tájékoztatással az R. 3.§-ában foglaltakra vonatkozóan látta el, amelynek szövegezéséből kitűnően az R. 2.§ /4/ bekezdésében foglalt, a részletfizetés választásának következményeként felmerülő kamatfizetésre a felperes figyelmét az alperes - ezáltal -felhívta. A Ket. 5.§ /1/-/2/ bekezdésének megsértését megállapítani ez okból nem lehetett. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozni kívánja, hogy a Ket. 6.§ /1/ bekezdése alapján a jóhiszeműen eljárni, a hatósággal együttműködni köteles ügyféltől elvárható a jogszabályok rendelkezéseinek megismerése iránti kötelezettség is. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. A felperes személyes illetékmentessége miatt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2011. január 10. Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok