Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.536/2011/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sárdi László ügyvéd által képviselt felperesnek, a Dr. Abonyi Rita Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt 8.G.40.570/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.500 (hatezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
- április 3-án konténeres áru ... viszonylatában háztól házig történő szállítmányozására adott ajánlatot a felperesnek 6.540 USD ellenében, megnevezve a díjba foglalt és az abba nem tartozó tételeket - többek között rögzítve, hogy a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételeket tekinti érvényesnek. A felperes a fenti szállítmányozási ajánlatra kézírással rávezette, hogy a szállítást
- április 16-i ... kiállással, azzal a feltétellel rendeli meg, hogy kérte a szállítási dátumot egyeztetni, mert a rakodás kizárólag a jelenlétében történhet, és kérte erről legkésőbb
- április 9-ig történő értesítését; a felperes a cégbélyegzője lenyomatával ellátott okiratot az alperesnek visszaküldte. Az alperes a fuvarszervezést megkezdte, a megrendelés szerinti időpontban a kiállás és az áru konténerbe berakodása megtörtént; az ... számú konténer ... kikötőből ... kikötőbe indult hajóval, majd onnan ...re, vasúton. A ... vámhatóság a perbeli konténer röntgenes vámvizsgálatát (CPA) rendelte el, melyről az alperes az ... Kft.-től értesült. Az alperes
- május 26-án tájékoztatta a felperest, hogy a konténer megérkezett a ... kikötőbe, de nem továbbítható, mert annak röntgenes átvilágítását rendelte el a ... vámhatóság, így azt el kell vitetnie az átvizsgáló állomásra, meg kell rendelni az átvilágítást, majd vissza kell vinni a vasúti terminálra, melynek költsége várhatóan 250-300 euró. Az ... ... irodája a vámvizsgálat költségeként 280 eurót jelölt meg. A ...ra érkezett konténer kapcsán
- június 4-én az alperes tájékoztatta a felperest a vámkezelés várható időpontjáról és kifuvarozhatóságáról, kérte a pontos címet, címzettet megadni. Az alperes
- június 6-án - hivatkozva telefonbeszélgetésükre - közölte a felperessel, hogy a konténerszállító gépjárműszerelvénnyel a ... út nem megközelíthető, azt közúti jelzőtábla tiltja és a ... útfelbontás miatt is nehézkes a címként megadott ... utcába történő behajtás, ezért új kiszállítási címet kért.
- június 9-én az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy értesítést kapott a ... terminálról a konténer vámkezelhetőségéről. Az alperes
- június 10-én jelezte, hogy az ismételt helyszíni bejárás szerint a ... oldalon a kirakodás szabálysértés nélkül nem lehetséges, alvállalkozója a XIII. kerület, ... utcát jelölte meg az áru átrakására, a kiállás június 11-én 11 óra körül várható. Az alperes
- június 9-én
- június 10-i fizetési határidővel 1.112.486 forint szállítmányozási díjról állított ki számlát, mely - többek között - konténer hatósági átvilágítása címén 61.598 forint, konténer kikötői tárolása címén 24.640 forint költséget tartalmazott. A szállítmányozási díjról kiállított számla fenti két tételét kifogásolva a felperes
- június 10-én, valamint
- július 17-én kelt levelében közölte az alperessel, hogy jogfenntartással teljesített, sérelmezte továbbá az áru késedelmes megérkezését, valamint a házhoz szállítás elmaradását, mellyel 30.000 forint költsége merült fel, ennek, valamint 86.238 forint túlfizetésnek a megfizetését kérte. Az alperes
- július 28-án kelt válaszlevelében vitatta a túlszámlázást, valamint a szerződésszegését. A felperes
- szeptember 16-án fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelmet terjesztett elő 116.238 forint és járulékai megfizetése iránt; az eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. A felperes a keresetében 116.238 forint és annak
- július 9-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A keresetében előadta, hogy az alperessel „door to door" szállításban és egy összegű árban egyeztek meg, amely az összes költséget tartalmazta, a szerződésben kivételként nevesített tételek között nem szerepelt 61.598 forint konténer hatósági átvilágítási és 24.640 forint konténer kikötői tárolási költség. Vitatta ezen költségek tényleges felmerültét is, állította, amennyiben a vámnál a konténer átvilágításának szükségessége merült fel, azt az alperesnek a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kellett biztosítania - ahhoz alperes saját előadása szerint sem volt szükséges a felperes hozzájárulása -, így megalapozatlan a tárolási díjjal kapcsolatos követelés is. A Ptk. 518. §
(1)bekezdése szerint az alperes szállítmányozási díja és a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségei megtérítését követelheti, a kifogásolt tételek nem tartoznak ebbe a körbe, azokat jogosulatlanul számlázta, így a jogfenntartással kifizetett számlatételek visszatérítésére köteles. Hivatkozott a felperes arra is, hogy az általa szerződésben megadott ... és alternatív ... utcai szállítási címhez képest az áru tényleges kiszolgáltatása kb. 15 kilométerrel távolabb történt, onnan a házhoz szállítást csak 30.000 forint többletköltséggel tudta megoldani, az alperes a Ptk. 515. §
(2)bekezdésében foglaltakat megsértve nem követte az utasításait, ezért az ezzel okozott kárért a Ptk. 520. §
(1)bekezdése szerint az általános szabályoknak megfelelően felel. A felperes előadta továbbá, hogy a perbeli áru májusi kiszolgáltatásához fontos érdeke fűződött, az alperes azonban késedelmesen teljesített, mellyel összefüggésben összességében 6 millió forint kárt szenvedett el, továbbá az eltérő kiszolgáltatási helyből eredően 1 óra helyett 4 órát rakodott, mely további 15.360 forint többletköltséget okozott, ezen kártételek vonatkozásában azonban igényt nem támasztott. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a
- április 3-i ajánlat tartalma szerinti szerződés jött létre közöttük, melyben tekintve, hogy tengeri szállítmányozásnál pontos érkezési időpontot nem lehet megadni - nem vállalta, hogy az áru legkésőbb 2008 májusában megérkezik. Vitatta, hogy túlszámlázott volna; a vámvizsgálathoz kapcsolódó le- és felrakodási költségekben a szerződéskötéskor nem tudtak volna megállapodni, tekintve, hogy azok utóbb merültek fel, az ajánlat szerint a vámkezelés költségét a vállalási díj nem tartalmazta. A vámvizsgálat szükségességéről
- május 26-án fax útján tájékoztatta a felperest, jelezte annak várható előzetes költségét, közölve azt is, ha ahhoz az írásbeli hozzájárulását nem adja, akkor nem végeztetik el, de ennek szankciója bírság fizetése vagy az áru visszaküldése. Miután a felperes nem tanúsított e körben együttműködést, a megbízói érdekek megóvása és a költségek csökkentése érdekében határozott úgy, hogy az írásos hozzájárulás bevárása nélkül eleget tesz a vámvizsgálatnak. A 61.598 forint nem a vámvizsgálat, hanem a röntgenhez történő oda- és visszaszállítás, valamint a kétszeri le- és felrakodás költsége volt - 150 euró kezelési költség, 130 euró a terminálról (NTB) a vámvizsgálat helyére (CPA) és vissza a terminálra történő fuvarozás díja -, a költség felmerültét a
- április 4-én kelt számla igazolja, ebből az alperes a saját számlájába csupán 250 eurót állított be. A konténertárolás 24.640 forintos költsége ténylegesen nem tárolási, hanem a vámkezeléshez szükséges ún. extra emelési díj, melyet az ... társaság számított fel 100 euró erejéig; a kifogásolt tételekre vonatkozó számlák beazonosítható módon tartalmazzák a perbeli konténer számát. Utalt az alperes arra is, ha a
- május 26-án kikötőbe érkezett áru vonatkozásában elrendelt vámvizsgálat esetén a felperes megfelelően együttműködik, akkor az áru
- május 29-
- napján ...re megérkezett volna. Álláspontja szerint felperes túlszámlázásra hivatkozása alaptalan, a fenti költségeket a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján jogszerűen számította fel. Az alperes vitatta, hogy az áru kiszolgáltatása körében szerződést szegett volna; a szerződéskötéskor a ... kiszállítás pontos címét a felperes nem adta meg, vitatta, hogy a visszaigazoláson szereplő bélyegzőlenyomatból következett volna, hogy az a ... Ekörbeni megállapodásuk hiányát támasztja alá, hogy az alperes több sürgető faxot írt, melyben kérte a kiszállítási cím megjelölését, erre a felperes részéről csak akkor került sor, amikor a konténer a vonaton ... felé tartott. A megadott II. kerület, ... utcai cím konténerszállító fuvareszközzel nem volt megközelíthető, ennek akadályát igazolta a ... Kft. nyilatkozata. Utalt arra is, hogy a ... kiszállítás költségesebb lett volna a felperes számára, mert a behajtási engedély megadása 3 munkanap, az csak az adott napra és az adott rendszámra szólhat, így leghamarabb azt a ...-re történő érkezés időpontjában az ottani vámvizsgálat befejezésével lehetett volna megkérni, és addig az ott-tartózkodásért kellett volna állásdíjat fizetni. A felperes kérése ellenére - a ...-en nem rakodhatott volna ki, a konténert ugyanis onnan ki kellett volna hozatni és csak a terminálon kívül lehetett volna kirakodni, melynek költsége a házhoz szállítással együtt megközelítőleg 90.000 forint lett volna az előzetesen kalkulált 30.000 forint helyett. A szerződésük szerint az áru megadott címre történő kiszolgáltatása terhelte, annak kirakása nem, utóbbi a Ptk. 521. §
(3)bekezdése és a Ptk. 492. §
(2)bekezdése szerint a felperes mint címzett feladatát képezte. A többszöri helyszíni szemlét követően bizonyossá vált, hogy a megadott címre az áru nem szállítható ki, újabb címet felhívás ellenére a felperes nem adott meg, így került sor a XIII. kerület, ... utcai címre történő kiszállításra. Mindezért a kiszállítás tekintetében szerződésszegés nem terheli, így a felperes arra alapított többletköltség igénye nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság
- június
- napján kelt 8.G.40.570/2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 75.000 forint ügyvédi munkadíjat. A lefolytatott bizonyítás eredménye alapján az elsőfokú bíróság arra vont következtetést, a felperes nem bizonyította, hogy a lerakás időpontját és pontos helyszínét a szerződéskötéskor kikötötte. A csatolt faxok szerint a lerakási hely közlésére az alperes kérésére, a konténernek a kikötőbe érkezését követően került sor, nem nyert igazolást, hogy kellő időben közölte volna a ... lerakási címet, azt hogy megfelelő idő állt volna rendelkezésre a lerakás feltételeinek a biztosítására. A szerződés részét képező MÁSZF
- §
- pontjából következően a szakszerűtlen, késedelmesen adott utasítás következményét a megbízó viseli. Az alperes a MÁFSZ
- §
- pontja szerint eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, amikor a megbízót tájékoztatta a teljesítését akadályozó körülményekről, továbbá a MÁSZF
- §
- pontja szerint a megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez szükséges adatokat pontosan kell tartalmazni, a hiányos vagy pontatlan megbízásból fakadó következmények a megbízót terhelik. Mindebből arra vont következtetést az elsőfokú bíróság, nem állapítható meg olyan jogellenes magatartás az alperes részéről, amely a kárfelelősségét eredményezte volna a Ptk.
- §
(1)bekezdése, illetőleg a MÁSZF
- §
- pontja szerint. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által vitatott szállítmányozási költségek előzetes meghatározására nem kerülhetett sor, mert a konténer röntgenes vámvizsgálatának elrendelése szúrópróbaszerű, ennek költségével előre nem lehet számolni; megállapította, hogy a konténer hatósági átvilágításával felmerülő 250 euró 61.598 forintos ellenértéke előre nem látható és nem kalkulálható költség volt, illetőleg annak elkerülésére sem volt lehetőség. A konténer átvilágításáról az alperes
- május 26-án szerzett tudomást, erről még aznap értesítette a felperest, így tájékoztatási kötelezettségének a Ptk.
- §-a szerint eleget tett. Az alperes által csatolt APL számla alapján megállapítható volt, hogy az emelési díjat tartalmazott, nincs jelentősége, hogy a számlájában az alperes két nap állásdíjként nevesítette ezen költségtételt, tekintve, hogy a vámkezelés során a konténerek felemelése szükséges volt, a 100 eurónak megfelelő összeg igazoltan felmerült, így a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a felperes által kifogásolt tételek felszámítása nem jogosulatlanul történt. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes késedelembe sem esett, így a késedelemmel felmerülő kár bekövetkeztében közrehatása nincs, tengeri szállítmányozás során ugyanis csak várható érkezési időről adható tájékoztatás, amely nem jelent konkrét, fix teljesítési határidőt, így az alperest e körben sem terheli szerződésszegés. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, keresetének történő helyt adást kért. A fellebbezésében fenntartotta, hogy egy összegű „door to door" árban egyeztek meg, melyet abban a hitben fogadott el, hogy semmilyen további költsége nem lesz, erről őt az alperes többször is biztosította a szerződéskötést követően is. Az alperes költségfelszámítása a MÁSZF rendelkezéseiből sem következik, az ajánlatban nem rögzített követelések felperesre terhelésének ugyanis nincs jogi alapja. A konténer külföldi átvilágításához kapcsolódó esetleges költségekről előzetesen tájékoztatást kellett volna kapnia, illetve a szerződésben azon lehetséges tételek között kellett volna feltüntetni, amelyet az egy összegű ár nem tartalmazott. Emellett az alperes semmilyen, a ... vámhatóságtól beszerzett okirattal nem bizonyította sem a röntgenes átvizsgálás elrendelését - melyhez egyébként a felperes azonnal hozzájárult -, sem az elvégzését, illetve azt, hogy ahhoz a konténer mozgatására, fel- és lerakodására lett volna szükség. Változatlanul hivatkozott arra, hogy a vámvizsgálathoz a hozzájárulására nem volt szükség, ha azt elrendelik, akkor úgyis elvégzik, így a MÁFSZ
- pontja szerint volt köteles az alperes a saját belátása szerint intézkedni. A felperes kifogásolta, hogy a számla kiállítása után két évvel ismerte el az alperes, hogy konténer átvilágítási költség nem is létezik, illetőleg a 2x50 euró kikötői raktározási díj sem, mely utóbbit korábban azzal indokolta, hogy a felperes időben nem járult hozzá a konténer átvilágításához. A saját számla téves kiállítására történő előadás a követelést aggályossá teszi, továbbá, amennyiben a ...országi számla
- szeptember 4-én kelt, akkor több mint három hónappal az után lett kiállítva, hogy az alperes a felperessel a perbeli számláját kifizettette, ez pedig felveti az utólagos kiállítás gyanúját. Fenntartotta a felperes, hogy az alperes a kiszállítás körében szerződést szegett, az ajánlat visszaigazolásán feltüntetett bélyegzőlenyomata szerinti ... szám alatti ... címre kellett volna az árut kiszállítani, illetőleg az alternatívaként megadott II. kerületi ... utcai címre, ehelyett nagyon távolról kellett saját maga által bérelt járművel az árut a rendeltetési helyére szállítania. Álláspontja szerint ... a tanúvallomása során kétszer is kifejezetten akként nyilatkozott, hogy szállítási címként a ... telephelyet adta meg a felperes az alperesnek, emellett a szállítmányozási ajánlatban nem is volt külön szerződési pont, amely a kiszállítási címre vonatkozott volna, így a felperes számára egyértelmű volt, hogy az árut a cég telephelyére kell szállítani. Emellett az alperes ügyvezetőjének személyes előadása az volt, hogy nem kizárt, bár nem emlékszik pontosan, hogy helyként felmerült-e a ... cím. Az alperes soha nem kérte a felperest - erre vonatkozó bizonyítékot sem csatolt -, hogy írásban jelölje meg a kiszállítás helyét. A ... Kft.-től beszerzett dokumentumok nem igazolják, hogy a szállítmányt ne lehetett volna a korábbi, illetőleg az alternatívaként megadott címre kiszállítani, a házhoz szállítást az alperes szabadon szervezhette meg, akár a konténerből kirakodva, kisebb járművel is a rendeltetési helyére juttathatta volna az árut, emellett a felperes felajánlotta, hogy a ... terminálról hozatja el az árut, nem nyert igazolást, hogy ennek akadálya lett volna, ... ezzel ellentétes tanúvallomást tett. A felperes a fellebbezésében fenntartotta az alperes késedelmes teljesítésére vonatkozó ténybeli előadását és arra alapított jogi okfejtését is. A felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a peres felek között a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint minősülő szállítmányozási szerződés jött létre, melynek tartalmát az alperes
- április 3-án kelt ajánlata és a felperes ezen okiratra feltüntetett nyilatkozata együttesen határozta meg; a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek (MÁSZF) alperesi alkalmazására a felperes eltérő szerződési akaratot nem közölt, így ezen ajánlás általános szerződési feltételkénti szerződésbe emelése megtörtént. A szerződés szerint a házhoz szállítással történő fuvar szervezéséért a felperes 6.540 USD szállítmányozási díjat tartozott megfizetni, ebből azonban - a fellebbezésben előadottaktól eltérően - nem következik, hogy az alperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a szállítmányozási díjon felüli, a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségei megtérítését alappal ne követelhetné. Az elsőfokú bíróság helytállóan tekintette a szállítmányozásra szükségesen fordított, igazolt költségnek az alperes által leszámlázott 61.598 forintot és 24.640 forintot; helyesen vont következtetést arra, hogy a felperes jogalap nélküli költségfelszámításra tett előadása nem megalapozott, az alperest visszafizetési kötelezettség nem terheli. A peres felek közötti szerződés rögzíti, hogy a szállítmányozási díj nem tartalmazza - többek között - a vámkezelés költségét. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján helyesen állapította meg, hogy a perbeli konténer röntgenes vámvizsgálatát rendelte el a ... vámhatóság (A/20/6), erről és annak várható költségéről az alperes a felperest tájékoztatta (A/20/8), továbbá igazolt ezen költségek összege is (A/7/1, A/7/2). Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon helytálló álláspontját is, hogy egyrészt, mivel a röntgenes vámvizsgálat nem szükségképpeni, hanem eshetőleges, az ahhoz kapcsolódó költségekkel előzetesen nem lehetett számolni az előre kalkulálható vámkezelési költség sem szerepelt a szállítmányozási díjban -, másrészt a kifogásolt tételek számlázáskori téves alperesi elnevezése és annak per alatti helyesbítése, valamint az A/7/1 alatti számla kiállításának időpontja a költségeket nem teszi aggályossá. Ezen költségek indokolt felmerültének és összegének elbírálása körében az bírt jelentőséggel, hogy az A/7/1 és A/7/2 sorszám alatt becsatolt számlák mindegyikén szerepelt a perbeli konténer azonosító száma (...), valamint az okiratokból kitűnt, hogy a konténert a terminálról a vámvizsgálat helyére és vissza kellett szállítani, valamint ehhez le és fel kellett rakodni, mely a szerződés szerinti szállítmányozáshoz tartozó konténermozgatáson felül nyilvánvalóan többletként merült fel. Az A/7/1 alatti számla 2008. szeptember 4-i kiállításától függetlenül az alperes a számla szerinti 280 euró költséggel a felperes felé korábban számolhatott, ezt támasztja alá az ... Kft. és annak ... irodája közötti A/20/7 sorszám alatt becsatolt levélváltás. Helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság az alperesi szerződésszegés és az arra alapított felperesi kárigény bizonyítatlanságára is, az alábbiak szerint. A szállítmányozási szerződésben az alperes konténerben elhelyezett áru fuvarszervezését vállalta, a konténer kirakodását azonban nem - a felperes az ajánlatra rá is vezette, hogy az áru be- és kirakodását maga végzi -, így konténerszállító közúti járművel végezhette a ...re történő házhoz szállítást, melyhez a pontos címet a teljesítéshez szükséges adatként a MÁSZF 2. § 4. és 5. pontja szerint a felperesnek kellett írásban megadnia, ennek hiánya következménye őt terheli. A perben a Pp. 164. §
(1)bekezdésében foglaltakból következően a szerződésszegésre hivatkozó és arra igényt támasztó felperest terhelte alperes vitatásával szemben annak bizonyítása, hogy a címet a szerződéskötéskor - vagy utóbb, de megfelelő időben - megadta; osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy ennek igazolása elmaradt. Tényszerű felperes azon fellebbezési előadása, hogy az alperesi ajánlat nem tartalmazott a kiszállítási címre vonatkozóan rovatot, azonban előrenyomtatott formájában nem is házhoz szállításra szólt, utóbbi igényt a felperes vezette rá az okiratra, így a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint nemcsak a berakodás ..., hanem a házhoz szállítás ... címét is megadhatta volna. Az okirat nem tartalmazott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az azon feltüntetett felperesi bélyegzőlenyomaton szereplő VI. kerület, ... szám a kiszállítási címmel egyezne; ... a tanúvallomásában akként nyilatkozott, hogy „Az árajánlatra a cégszerűség szempontjából lett a pecsét rárakva, …" A peres felek ekörbeni szóbeli megállapodása sem igazolt; ... és ... tanúk a ... címre nem összhangban nyilatkoztak, ... szerint ugyanis nyilvánvaló volt a szerződés alapján a ... cím, ... ugyan akként nyilatkozott a körútra, hogy „Nem emlékszem pontosan, de nem kizárt.", azonban határozottan állította, hogy sem az elhajózáskor, sem a hajó megérkezésekor a kiszállítási címet nem tudta, azt többszöri felhívásra akkor közölte a felperes, amikor a konténer vasúton félúton járt ... felé. Utóbbi tanúvallomást támasztja alá a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az alperes
- június 4-i, felpereshez fax útján intézett - a kiszállítási címre is rákérdező - levele (A/20/11), melyre a felperes nem válaszolt akként, hogy e körben megegyeztek, így az adatközlésre felhívása szükségtelen lenne. A fellebbezésben előadottaktól eltérően a ... Kft.-től beszerzett nyilatkozatból egyértelmű, hogy a VI. kerület, ... és II. kerület, ... utca egyaránt olyan övezetbe tartozik, amely 12 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjárművel csak behajtási hozzájárulással megközelíthető; a felperes nem igazolta, hogy ezen hozzájárulás megszerzéséhez szükséges ügyintézési idő figyelembevételével az alperesi teljesítést elősegítő adatközlési kötelezettségét megfelelő időben teljesítette volna. Ebből következően helyesen hívta fel az elsőfokú bíróság a MÁSZF
- §
- pontjának azon rendelkezését, mely szerint a késedelmesen adott utasítás következményeit a megbízó viseli. A fentieken túlmenően utal a Fővárosi Ítélőtábla arra is, amennyiben a ... cím tekintetében lett is volna a felek között megállapodás, ettől közös akarattal eltértek, ekként értékelhető ugyanis a felperes részéről az, hogy az alperes felhívására ... utcai kiszállítási címet közölt, melynek alapján az alperest ezen címre történő házhoz szállítás terhelte. A ... utcai kiszállítási cím vonatkozásában a ... Kft. fentiekben részletezett nyilatkozata, valamint az alperes kétszeri akadályközlése (A/20/12, A/20/14) alapján - figyelemmel arra is, hogy a felperes a továbbiakban bizonyíthatóan a kiszállításra vonatkozóan utasítást nem adott - a MÁSZF
- §
- pontjában foglaltaknak megfelel alperes azon eljárása, hogy saját belátása szerint intézkedett a konténer XIII. kerület, ... utcai kiszállításáról és erről a felperest értesítette (A/20/14). A kirakodásra történő szerződéses kötelezettségvállalás hiányában súlytalan felperes azon fellebbezési érvelése, hogy az alperes a házhoz szállítást - az árut konténerből kirakva - kisebb szállítóeszközökkel is teljesíthette volna, továbbá abból, hogy az alperes házhoz szállítást vállalt, nem következik a ... terminálon történő felperesi kirakodás lehetősége, így ... ekörbeni tanúvallomása érdektelen. Emellett a tanú a terminálon történő kirakodás részleteire, költségére nem nyilatkozott, így nem cáfolhatta alperes azon előadását, mely szerint ennek költsége a ... utcára történő kiszállítás költségét jelentős mértékben meghaladta volna. Mindezért a házhoz szállítás elmaradása az alperes terhére eső szerződésszegésként nem értékelhető, az ezzel felmerülő költség a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján vele szemben nem érvényesíthető. Tekintettel arra, hogy a felperes szerződésszegésként a házhoz szállítás mellőzését kifogásolta, az áru késedelmes kiszolgáltatására anélkül hivatkozott, hogy arra konkrét igényt támasztott volna, az alperes késedelmes teljesítésére vonatkozó fellebbezésben fenntartott ténybeli előadás és arra alapított jogi okfejtése a jogvita elbírálása körében jelentőséggel nem bír, így annak vizsgálatára a Fővárosi Ítélőtábla nem tért ki. Figyelemmel arra, hogy a fent kifejtettek szerint a fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes másodfokú perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel bruttó 6.500 forint jogi képviseleti munkadíjban került meghatározásra. ...,
- március
- . Felker László s. k., mb. tanácselnök Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Csányi Terézia Katalin s. k., bíró