Mfv.III.10.571/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Búzás László ügyvéd által képviselt felperesnek az Igazgatási és Jogi Képviseleti Főosztály által képviselt Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Illetmény, Munkaügyi és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 29.M.3518/
- szám alatt indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.3518/2009/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.3518/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Felperes a Magyar Honvédség jelenleg nyugállományban van. hivatásos állományú tagja volt, Felperes további szolgálati idő beszámítására - szakközépiskolai tanulmányi idejének figyelembevételére - irányuló igényét a alperes neveIlletmény, Munkaügyi és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság Nyt.47214-15/
- számú határozatával elutasította, utalva a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tny.)
- §
(4)bekezdésére, valamint az e rendelkezés végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §
(1)bekezdésében írtakra. Utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 4/
- KPJE számú jogegységi határozatát az Alkotmánybíróság 23/2009.(III.6.) AB határozatával megsemmisítette. Felperes fellebbezése folytán eljáró Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere B/93-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felperes a határozat megváltoztatása iránt keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének B/93-2/
- számú határozata hatályon kívül helyezését és szakközépiskolai tanulói viszonyának
- szeptember 1-jétől
- június 10-ig terjedő időszakát szolgálati időnek kérte megállapítani. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.3518/2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a munkaügyi bíróság az Alkotmánybíróság 23/2009.(III.6.) AB határozatában írtakra, amely a Legfelsőbb Bíróság 4/
- számú KPJE határozatát megsemmisítette. Utalt e határozat azon megállapítására, hogy nincs olyan jogszabály, amely a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött időt akár munkajogi, akár társadalombiztosítási szempontból jogszerző időnek ismerné el. Kétségtelen, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló
- évi XCV. törvény (Hjt.)
- §
(6)bekezdése - amely
- január 1-től hatályos -, lehetőséget teremtett a szakközépiskolai tanulmányi idő beszámítására, ez a jogszabály azonban a jelen eljárásban nem alkalmazható időbeli hatálya miatt. A bíróság az adott időben, adott jogszabályok alapján hozott társadalombiztosítási határozatot vizsgálhatta felül a törvények betartása szempontjából. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Nevezetesen, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Kőszegi Hámán Kató Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatott tanulmányi idejéből az
- szeptember 1-től
- június 10-ig terjedő időt szolgálati időként a javára számítsa be. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a 4/
- KPJE jogegységi határozat hatályon kívül helyezésével az Alkotmánybíróság csak e határozat alkotmányellenességét mondta ki. Hivatkozott a jogalkotásról szóló
- évi XI. törvényben írt rendelkezésekre és ennek az Alkotmánybíróság általi értelmezésére, a Minisztertanács 1019/1976.(VI.24.) Mt. határozata (Mt.h.) 12/e pontjában és e határozatban kifejezésre jutó jogalkotói szándékra, az
- évi II. törvény (T.)
- §,
- §-ban írt rendelkezésekre. Utalt továbbá a T. végrehajtására kiadott 17/1975.(VI.14.) MT határozatban és a 3/1975.(VI.14.) SZOT számú szabályzatban írt azon rendelkezésekre, amelyek az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulókra vonatkoztak. Az
- évi VI. törvény rendelkezéseit pedig a szakmunkásképzéssel kapcsolatban jelölte meg a felperes, utalva a 14/1976.(XII.1.) MüM-OM együttes rendeletben szabályozott szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésre. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Elsődlegesen utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a jelen per elbírálása, társadalombiztosítási/közigazgatási jogviszonyt érintő jogkérdés, ezért abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes további szolgálati idő beszámítására való jogosultságának tárgyában hozott lényegében társadalombiztosítási határozat, illetve e körben hozott ítélet megfelel-e a törvényi rendelkezéseknek. A jogalkalmazás során a perbeli ügyekhez hasonló esetekben eltérő jogi megítélésre jutottak a bíróságok, és ezért hozta meg a Legfelsőbb Bíróság Jogegységi Tanácsa a 4/
- KPJE számú jogegységi határozatát. Az Alkotmánybíróság azonban 23/2009.(III.6.) AB határozatával megállapította, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/
- Közigazgatási-Polgári jogegységi határozat alkotmányellenes, ezért azt a határozat kihirdetése napjával
- március
- - megsemmisítette azzal, hogy a fentebb megnevezett jogegységi határozat az Alkotmánybíróság határozatának közzététele napján veszti hatályát, de a folyamatban lévő eljárásokban sem kötik az abban foglaltak az eljáró bíróságot, eljáró társadalombiztosítási szervet. Döntése indokolásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 4/
- KPJE olyan normatartalmat alakított ki, amely az egyébként normatartalmat nem hordozó Mt.h. 12)e. pontban sem közvetlenül, sem értelmezés révén nem ragadható meg. Vagyis kifejezetten hangsúlyt kapott az, hogy önmagában az Mt. határozatra jogosultságot alapítani nem lehet. Az Mt.h. nyomán nem fogadtak el egyetlen olyan jogszabályt sem, amely a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött időt akár munkajogi, akár társadalombiztosítási (ezen belül nyugellátási) szempontból jogszerző időnek ismerte volna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, kizárólag a jogalkotó jogosult arra, hogy - a nemzetközi kötelezettségeket is figyelembe véve bizonyos időtartamokat jogszerző időnek elismerjen. Ezt a jogkört, illetőleg az ebből fakadó jogosítványok gyakorlását nem helyettesítheti sem a bírósági jogalkalmazás, sem a Legfelsőbb Bíróság jogértelmező tevékenysége. Ezen megállapítások figyelembe vétele mellett a szakmunkásképzésről és a jogalkotásról szóló törvényi rendelkezések lényegében nem relevánsak a per eldöntése szempontjából. Döntő jelentőségű lett volna, ha az Mt.h. nyomán hoztak volna olyan jogszabályi rendelkezést, amely a munkajogi, illetve társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozóan tartalmazott volna szabályokat, ilyet azonban nem alkottak, nem hoztak. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező rész értelmében határozott a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárás során az alperes költséget nem igényelt, ezért ebben a körben a Legfelsőbb Bíróság a határozathozatalt mellőzte [Pp. 78. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárás során felmerült illetéket a per tárgyi illeték- és költségmentessége folytán a magyar állam viseli (Tny.
- §). Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok