Mfv.III.10.590/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Legfelsőbb Bíróság a dr. Döcsakovszky Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon 6.M.0828/
- számon indított és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság
- február
- napján hozott 6.M.1578/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 6.M.1578/2009/
- számú ítéletét az alperes 11-28521/2008/
- számú elsőfokú és az alperes igazgatójának 11-28521/2008/
- számú másodfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Az elsőfokú bírósági magyar állam viseli. és a felülvizsgálati eljárás illetékét a I n d o k o l á s A Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a
- február
- napján kelt elsőfokú határozatával 39 év 174 nap nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő alapján 135.980 forint csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat állapított meg felperes részére. A regionális nyugdíjbiztosítási szerv igazgatója a
- május
- napján kelt másodfokú határozatával a fellebbezésben foglaltaknak részben helyt adva további szolgálati időt ismert el és az átlagkereseti adatok módosítása miatt az öregségi nyugdíj összegét 136.215 forintban határozta meg. Az indokolás szerint
- évre a Kft-nél elért 36.000 forintot meghaladóan azért nem lehetett egyéb jövedelmet figyelembe venni, mert a társadalombiztosítási szervek és az adóhatóság nyilvántartásában, továbbá az időközben felszámolt másik munkáltatónál nem álltak rendelkezésre adatok. Az igénylő által csatolt személyi jövedelemadó bevallás pedig nem alkalmas a nyugdíjjárulék köteles jövedelem bizonyítására. Felperes a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott és a per folyamán leszállított keresetében a szolgálati idő és az átlagkereset tekintetében vitatta a határozatok jogszerűségét. Azt sérelmezte, hogy az alperes az 1988-as évre mindössze az Építési Kft-nél szerzett mellékfoglalkozásból származó 36.000 forint jövedelmet számította be. E jövedelem mellett a felperes kérte beszámítani a másik munkáltatónál főfoglalkozású jogviszonyából származott évi 344.000 forint jövedelmet, a tárgyévre benyújtott adóbevallása és a munkáltató által kiállított igazolás tartalma alapján, továbbá az Ipari és Szolgáltató Szakcsoportnál eseti megbízás alapján kapott 15.000 forintot is. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a 6.M.1578/2009/
- számú ítéletével a másodfokú társadalombiztosítási határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet
- §
(11)bekezdése alapján arra hivatkozott, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő kereset, jövedelem más, egyéb módon (pl. egykorú bérszámfejtési, könyvelési, munkaügyi nyilvántartások alapján kiállított igazolással, munkakönyvvel, személyi jövedelemadó bevallással) is igazolható. A bíróság a postai bélyegzővel ellátott
- évre szóló személyi jövedelemadó bevallás másodpéldánya és az
- március 16-ai keltezésű, ajánlott küldeményre vonatkozó feladóvevény alapján bizonyítottnak fogadta el, hogy a felperes 1988-ban a Limit Kisszövetkezetnél 344.000 forint, nyugdíj számításánál figyelembe veendő jövedelmet kapott. A bíróság nem értékelte a felperes terhére, hogy a tárgyévre vonatkozó béradatok az adóhatóság nyilvántartásában nem állnak rendelkezésre. A bíróság arra kötelezte az alperest, hogy
- évre a nyugdíj összegének megállapításánál a már korábban beszámított 36.000 forint mellett vegye figyelembe a Kisszövetkezetnél elért 344.000 forint jövedelmet, és az ÁFÉSZ-nél kapott 15.000 forint eseti megbízási díjat is. Utalt arra, hogy a 89/
- MT rendelet 1989ben még nem, a közigazgatási határozatok meghozatalakor pedig már nem volt hatályban, és a másodállás és a mellékfoglalkozás nem azonos fogalmak. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a bíróság határozata ellentétes a Tny.
- §
(1)bekezdésével mert, olyan jövedelmek beszámítását rendeli el az alperes részére, amely juttatások együttesen, illetve az adott összegben nem vehetők figyelembe a nyugdíj összegének számításakor. Kifejtette, hogy amennyiben a főfoglalkozásban elért 344.000 forint jövedelmet figyelembe kell venni a nyugdíj összegének meghatározásakor, abban az esetben a Kft-nél elért 36.000 forint egyidejű beszámítására az 1988-ban hatályban volt társadalombiztosításról szóló
- évi II. törvény (továbbiakban: Tbtv.) végrehajtásáról szóló 17/
- MT rendelet (továbbiakban: R.)
- §-a alapján nincs jogszerűen lehetőség. A 15.000 forint eseti megbízási díj pedig, azért nem képezheti a nyugdíj kiszámításának az alapját, mert ebben a jogviszonyban - rendszeres munkavégzés hiányában - a felperes nem minősült biztosítottnak a Tbtv.
- §
(1)bekezdése és a R. 7. §
(1)bekezdése értelmében. A kisszövetkezetnél 1988-ban elért 344.000 forint csak 214.560 forintig vehető figyelembe, mert a 3/
- SZOT Szabályzat
- §-a alapján - az R. 214-
- §-ában megnevezett foglalkoztatók kivételével - legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összege hatszorosának megfelelő bérjellegű juttatás után kellett nyugdíjjárulékot fizetni. A felperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján - tárgyaláson kívül - bírálta el. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben nem vitatta a perben lefolytatott bizonyítás adatainak mérlegelése alapján megállapított tényállást. Ezért a Legfelsőbb Bíróság irányadónak tekintette az ítéletben foglaltakat a tekintetben, hogy a felperes 1988-ban a Limit-Kisszövetkezet főállású munkavállalójaként évi 344.000 forint nyugdíjjárulék köteles jövedelmet szerzett. A felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes 1988-ban többféle jogcímen szerzett valamennyi jövedelmének figyelembe vételére van-e lehetőség a vonatkozó szabályok értelmében, illetve a Limit Kisszövetkezetnél elért jövedelem milyen mértékben vehető figyelembe. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 22. §
(1)bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegét az
- január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), - a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló - a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. A társadalombiztosításról szóló
- évi II. törvény 1988-ban - a kifizetés idején - hatályban volt
- §
(1)bekezdése alapján megbízási jogviszony alapján az a személy lehetett biztosított, aki rendszeresen és személyesen végzett munkát e jogviszony keretében. Az R.
- §-a alapján, megbízás alapján rendszeresen munkát végzőnek azt kellett tekinteni, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos vagy hasonló munkakörre megállapított törvényes havi munkaidőnek a felét eléri. Peradat, hogy a felperes 1988-ban az ÁFÉSZ-nél eseti megbízás alapján látott el feladatokat, amely alapján egyszeri 15.000 forint összegű díjazásban részesült. A fenti szabályozásból következően a felperes az eseti megbízási jogviszonya alapján nem volt biztosított, tehát az innen származó jövedelmet nem lehet a nyugdíj számításánál figyelembe venni. A Kft-nél szerzett 36.000 forint jövedelem figyelembe vételére az R. korlátozó rendelkezéseire tekintettel szintén nincs jogszerűen lehetőség. A rendelet
- §
(1)bekezdése alapján ugyanis a mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból származó kereset, főfoglalkozású munkaviszony egyidejű fennállása esetén, csak időarányosan vehető figyelembe, amennyiben az igénylőt a főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazzák. Peradat, hogy a felperes főfoglalkozású jogviszonya a Kisszövetkezetnél
- október
- és
- január
- között folyamatosan teljes munkaidős foglalkoztatás keretében fennállt. Erre tekintettel nem volt jogszerűen lehetőség ugyanabban az időszakban fennállt mellékfoglalkozásból származó jövedelem figyelembe vételére. A munkaügyi bíróság a fentebb hivatkozott jogszabályok megsértésével rendelkezett arról, hogy az alperes köteles mindhárom jövedelem összegét a nyugdíj számításánál figyelembe venni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a társadalombiztosítási határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az alperesnek a megismételt közigazgatási eljárásban a felperes Kisszövetkezetnél 1988-ban elért 344.000 forintos keresetből figyelembe vehető rész alapján kell meghatároznia a felperes nyugdíját, a SZOT Szabályzat 162. §-ában foglaltakra figyelemmel. Az alperes nem igényelt bírósági eljárási és felülvizsgálati eljárási költséget, ezért a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt. Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny.
- §-a alapján a magyar állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok