A határozat elvi tartalma: Kisajátítási ügyben a kártalanítást az ingatlan tényleges, kisajátításkori állapota és értéke alapulvételével kell meghatározni. A kártalanítás összegszerűsége szakkérdés. Kfv.III.37.451/2011/4.szám A Kúria a Lovácsiné dr.Takács Katalin ügyvéd által képviselt I.IV.r. felpereseknek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal I.r., a dr.Láczay György ügyvéd által képviselt K. Város Önkormányzata II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 6.K.21.386/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.K.21.386/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az I.r. alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A zártkert 7121 hrsz-ú 4166 m² területű szántó művelési ágú ingatlan, egyenként 7/24-ed részének az I.-III.r. felperesek, 3/24ed részének a IV.r. felperes a tulajdonosa. Az ingatlan egy zárt kerti belső főútról és az Á. útról közelíthető meg, és természetben az Á. út
- címen fekszik. Az ingatlanra vezetékjog miatt szolgalom van bejegyezve, azon jogszabály alapján csak természetkímélő gazdálkodás folytatható. Az ingatlant
- november
- napjától a helyi építési szabályzat közúti közlekedés céljára jelölte ki, mert területére egy kialakítandó szeméttelep megközelítésére szükség lehetett. Egy ezen változást megelőzően beadott kérelem alapján az illetékes ingatlanügyi hatóság
- január
- napján kelt határozatával engedélyezte a perbeli termőföld más célú végleges hasznosítását építési telek kialakítása céljából. Az ingatlan művelés alatt nem állt. Ugyanezt az ingatlant az adóhatóság
- október
- napján illeték kiszabáskor 7.600.000.- Ft-ra értékelte. Az ingatlanra a szeméttelep megközelítése végett kialakítandó út céljára ténylegesen is szükség volt, megvételére a tulajdonostársak és a II.r. alperes adásvételi szerződést nem kötöttek, utóbbi
- március
- napján kérte kisajátítását az I.r. alperestől. Az I.r. alperes
- május
- napján kelt 447-10/2010/Ha-Nyh. számú határozatával az ingatlan kisajátítását 2.263.539.- Ft fejében elrendelte. A kártalanítás összegét a hatóság az általa kirendelt szakértő véleményét elfogadva jelölte meg. A felperesek keresetükben a határozat megváltoztatását és a kártalanítás összegének 7.600.000.- Ft-ban való meghatározását kérték. Keresetükben a kisajátítás összegszerűségét kifogásolták. Előadták, hogy ingatlanuk közvetlen környezetében lakóépület és ipari létesítmény is található, így értékelésére az összehasonlításként figyelembe vett ténylegesen külterületi mezőgazdasági ingatlanok nem alkalmasak. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint elfogadta a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértővel lényegében egyező megállapításait, így a négyzetméter árra vonatkoztathatóan az 543.Ft-os értéket, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az igazságügyi szakértő szakvéleményében foglalt azokat a megállapításokat, amelyek tényszerűen nem a perbeli ingatlan tényleges kisajátításkori állapotával kapcsolatos feltételezéseket tartalmaztak. Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Előadták, hogy az adóhatóság által rövid idővel előbb megállapított, a perbeli ingatlanra vonatkozó forgalmi értéket a bíróság figyelmen kívül hagyta, és ennek okát sem adta. Hivatkoztak az elfogadott szakvélemények összehasonlító adatainak téves voltára, amennyiben azok külterületi szántók voltak, míg a perbeli ingatlan részben beépített területen fekszik. Utaltak továbbá arra is, hogy egy magánszakértő a perben kirendelt szakértő és az adóhatóság értékei egybehangzóan eltérnek a bíróság által elfogadott összegtől. A bíróság továbbá nem indokolta meg megfelelően, hogy miért tért el az általa kirendelt igazságügyi szakértő véleményében foglaltaktól. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § és
- §-át jelölték meg. Az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, arra hivatkozva, hogy határozatát helyes mérlegelés alapján hozta meg. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának abban kellett állást foglalni, hogy a megyei bíróság a szakértői bizonyításra vonatkozó eljárási szabályokat megfelelően betartotta-e. A felperesek felülvizsgálati kérelmüknek egyik jogszabálysértésként említett tényezője a Pp.
- §-a volt, melynek /1/ bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A Pp.
- §-a egyebekben arról rendelkezik, hogy hány szakértőt kell kirendelni, e szakértőnek lehetőleg nyilvántartásba vett személynek kell lenni, a felek személyében adott esetben megállapodhatnak, a szakértő meghallgatható, mi a teendő akkor, ha magas szakértői díj várható, végül, hogy kirendelhető bizonyos esetekben más szakértő is. A felülvizsgálati kérelem feltehetőleg a Pp.
- § /1/ bekezdésének idézett rendelkezése érvényesülését kifogásolta. A Pp.
- §-a, amelyre még hivatkoztak a felperesek, három bekezdésből áll, ezek közül az első kettő a bíróság eljárását egyéb szempontból szabályozza a szakértővel kapcsolatban, harmadik bekezdésének első mondata pedig arról szól, hogy ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetőleg a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A felülvizsgálati kérelemből kikövetkeztethető az is, hogy a felperesek a Pp.
- § /3/ bekezdésébe foglalt rendelkezés idézett része alkalmazását kifogásolták. A Kúria az ügyben tényként megállapítja, hogy a közigazgatási eljárásban alkalmazott és a peres eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye a perbeli ingatlan értékét tekintve azonos eredményre jutott. Ezt a megyei bíróság ítéletének indokolásában is rögzítette. A megyei bíróság továbbá ítéletének indokolásában részletesen kitért arra, hogy az igazságügyi szakértő szakvéleményének bizonyos részei az ügyben miért nem fogadhatók el. Nem fogadta el, nevezetesen a megyei bíróság azt a szakértői álláspontot, hogy az ingatlan forgalmi értékét mezőgazdasági célú hasznosítási értékeléssel reálisan nem lehet megadni, és indokolt az alternatív hasznosítás figyelembevétele. Az ingatlan értékét ugyanis mindig a tényleges övezeti besorolás, és a tényleges hasznosítási mód alapján kell elvégezni, a majdani és esetleges hasznosítási lehetőség, mint értéknövelő tényező nem vehető figyelembe. Azért sem lehetett az igazságügyi szakértő véleményének e részét az ítélet hozatalánál figyelembe venni, mert egyéb ellentmondásokat is, és az adott esetben kettős értékelést is tartalmazott. Ugyancsak helyesen mellőzte a megyei bíróság a felperesek magánszakértői véleményének figyelembevételét, tekintettel arra, hogy az összehasonlító adatokat egyáltalán nem tartalmazott, és a szakértői szakterületei közé a termőföldértékelés sem tartozott, ezért tehát egybevetni a többi szakértői véleménnyel e szakvéleményt nem kellett. A kisajátítást megelőzően végzett adóhatósági értékelés csak egy adat, amely általános következtetések levonására nem alkalmas. A Kúria mindezeket azzal egészíti ki, hogy az ingatlant ténylegesen érintő építési korlátozásból korábban származó kár megtérítése nem kisajátítási eljárásra tartozó kérdés. Tény ezzel szemben, hogy a perbeli ingatlan olyan művelés alatt nem álló mezőgazdasági ingatlan volt, mely közúti közlekedés céljára volt a HÉSZ szerint kijelölve. Ehhez képest az eljárt szakértők elfogadott véleményükben az érték meghatározásával kapcsolatban helyes megállapításokat tettek, és azokat a megyei bíróság helytálló módon fogadta el. Ezért a Kúria a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A pervesztes felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az I.r. alperesnek a Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. A Kúria a pervesztes felpereseket az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésébe, a 39-
- §-aiba foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- február
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró