Bf.4/2012/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés] és kényszerítés bűntette [Btk.

1. §-a ] miatt emelt vád tekintetében szüntette meg az elsőfokú bíróság az eljárást. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A pótmagánvádló - csatlakozva az Országos Rendőr-főkapitánysághoz címzett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályához
2. év szeptember hónap
3. napján érkezett állampolgári bejelentéséhez - az ugyanezen nyomozó hatósághoz
4. év szeptember hónap
5. napján benyújtott, jogi képviselője által előterjesztett beadványában feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen sikkasztás bűncselekménye [Btk.
6. §] és kényszerítés bűntette [Btk.
7. §] miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdaságvédelmi Osztály I. a
8. év január hónap
9. napján kelt 01000-594/2011.bü. számú határozatában a kényszerítés bűntette [Btk.
10. §]; míg a
11. év február hónap
12. napján kelt 01000-592/2011.bü számú határozatával az emberölés előkészületének bűntette [Btk.
13. §

(3)bekezdés] miatt indult nyomozást a Be. 190. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással - mivel az adott cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette. A megszüntető határozatok ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője élt panasszal; melyeket a Fővárosi Főügyészség a

1. év május hónap
2. napján kelt határozataival: 01000-594/2011.bü. számú végzés ellen bejelentettet az NF.6913/2011/1.2.
3. számú, míg a 01000-592/2011.bü. számú végzés ellenit az NF.6908/2011/
4. számú határozatával elutasította. A pótmagánvádló jogi képviselője útján pótmagánváddal élt és vádindítványt terjesztett elő; a 26 oldal terjedelmű iratban immár vádlottként nevesítve a vádlottat, őt kényszerítés kísérletével és emberölés előkészületével vádolva. A vádindítványt a Fővárosi Bíróság a
5. év szeptember hónap
6. napján kelt 5.B.1088/2011/
7. számú végzésével elkésettség okán elutasította; e határozat azonban a Fővárosi Ítélőtábla a
8. év október hónap
9. napján kelt 2.Bkf.11264/2011/
10. számú végzésével hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította arra hivatkozással, hogy a pótmagánvádló a határidő utolsó napán postára adta a fellebbezését, így az nem elkésett. A megismételt eljárás előkészítő szakában a Fővárosi Bíróság a
11. év november hónap
12. napján kelt 5.B.1442/2011/
13. számú végzésével a vádlott ellen indult büntetőeljárást a Be.
14. §

(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással - a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette. E végzés ellen - ismét a jogi képviselője útján - a pótmagánvádló élt fellebbezéssel. Általánosan panaszolta, hogy az ügyben a nyomozó hatóság felderítést, bizonyítékbeszerzést, tehát érdemi nyomozást nem végzett. Az ügy érdemét tekintve megismételte a vádindítványban is már korábban előadottakat. A kényszerítés kapcsán így azt, hogy a vádlott, mint főszervező hónapokig szervezte a tevékenységét: a gyógyszerellátás leállításával, cége fondorlatos módon való elvételével, a cégiroda sikertelen elfoglalási kísérletével, közokirathamisítással való gyanúsításba keverésével, kábítószernek az autójába való csempészésével őt személyében és egzisztenciájában közvetlenül fenyegette; ennek hatására a kérdéses találkozóra el sem mert menni attól tartva, hogy a tudatmódosító, a szervezetből gyorsan kiürülő szer hatása alatt aláíratják vele a cégének átvételéhez szükséges iratokat. Hasonlóan - ugyanakkor az előbbivel szemben igen rövid indokolással - fenntartotta az emberölés előkészületével kapcsolatban korábban leírtakat. Végül arra hivatkozott, hogy a kényszerítés elkövetése során használni kívánt tudatmódosító szerként - orvosi ismeretei alapján és gyógyszerész kollégái szerint is - kizárólag kábítószer, vagy azzal azonos hatóanyagú szer jöhet szóba; így a vádlotti magatartás - mintegy maradék-bűncselekményként - a Btk. 282. §

(1)és

(3)bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel visszaélés bűntette előkészületeként értékelendő. A vádlott védője írásban észrevételt tett: a lényegre-törően indokolt elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta; rámutatva ugyanakkor arra, hogy álláspontja szerint a vádindítvány elutasításának is helye lett volna a törvényes vád hiánya okán. A másodfokú nyilvános ülésen a pótmagánvádló képviselője az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését indítványozta arra hivatkozással, hogy a Fővárosi Bíróság a kábítószerrel visszaélés bűntettével [Btk. 282/A. §

(4)bekezdés] nem foglalkozott, döntése így megalapozatlan. A védő ugyancsak az írásban előadottakkal egyezően nyilatkozott. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ügy történéseit irathűen rögzítette. Bemutatta, hogy a vádlottnak tulajdonított elkövetői magatartások miért nem ütköztethetők a vádindítványban hivatkozott törvényi tényállásokba. A Fővárosi Bíróság által kifejtettekkel a másodfokú bíróság is maradéktalanul egyetért, ahhoz csupán az alábbiakat fűzi még hozzá: A töretlen bírói gyakorlat szerint nem csupán a tényállás-szerűség elengedhetetlen valamely bűncselekmény megállapításához; általános feltétel, hogy a fenyegetettségnek - legyen szó akár kényszerítésről, akár emberölésről komolynak, konkrétnak és közvetlennek kell lennie. Ez pedig korántsem mondható el a jelen ügyben. A kényszerítés kapcsán: nincs adat arra, hogy milyen típusú tudatmódosító szer került volna esetlegesen alkalmazásra, s az miként lett volna alkalmas olyan hatást kiváltani, melyet a büntetőjog a Btk.

1. §-ban foglalt cselekmény esetében erőszakként vagy fenyegetésként értékel. Maga a vádlottnak tulajdonított és többször idézett szóhasználat: jelesül, hogy a szer hatására a pótmagánvádló majd „bármit megtesz! Dugjon seggbe egy bőregeret, arra is képes, ha megkérem." [vádindítvány
2. oldalának utolsó sora; fellebbezés
3. oldalának utolsó két sora] önmagában kérdőjelezi meg a vádban foglaltak komolyságát, komolyan vehetőségét. Az emberölés előkészülete esetében: a vádindítvány a
4. oldal ötödik bekezdésében annyit rögzít, hogy a vádlott beszél az életveszélyes fenyegetettségről: „Beugrik valaki az országba, elintézi a dolgot, s kimegy". Érdemes még szószerint idézni a vádindítvány
5. oldalának első három bekezdésében e körben írtakat: „E bűncselekmény felderítését, bizonyítékok beszerzését illetően egyetlen nyomozási cselekmény sem történt. A bejelentés, feljelentés közléseit nem ellenőrizték. Erről a vádlott sem beszél. Az egyszeri szóbeli közlésen túl adat nem áll rendelkezésemre. Ugyanakkor a terveik sokrétűsége, egymásra épültsége, elkövetői kör nagysága, szerveződése, letámadásom szervezett bűnözésre utaló számtalan jegye, a letámadásommal elvesztett piaci érték nagysága, az ellenem szerveződők motivációi nem hagynak kétséget bennem afelől, hogy ezen terv sem légből kapott fikció volt, hanem komolyan megfontolták." Az idézettek - és egyebet a vádindítvány nem tartalmaz - korántsem alkalmasak és elégségesek arra, hogy az emberölés előkészületének bármely tényállási eleme [a Btk.
6. §

(1)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a Btk. 166. §

(1)és

(3)bekezdésében írtak] a legcsekélyebb mértékben is tettenérhetők volnának. Végül a fellebbezésben foglaltakra utalva: A feljelentés, majd a vádindítvány a vádlott terhén a kábítószerrel visszaélés valamely elkövetői magatartását nem nevesíti; ilyen címen a Gyógyszertárak átvétele során patikaszerek eltűnését sérelmezte eddig a pótmagánvádló, s erről a vádindítvány

1. oldalának utolsó négy bekezdésében számot is ad. Nem állítható ezért, hogy - akárcsak burkoltan - kábítószerrel visszaélést is róttak volna ezideig a vádlott terhére az eljárás során. Az a hivatkozás pedig egyáltalán nem alapos, hogy tudatmódosító szerként kizárólag kábítószer jöhet szóba: elég legyen most csupán az alkohol évezredek óta ismert ilyen hatására hivatkozni. A vádindítványban foglaltak ílymódon a Btk.
2. §

(1)és

(3)bekezdés a) pontjában, illetőleg a Btk. 282/A. §

(4)bekezdésben foglalt bűncselekménynek sem feleltethetőek meg. Helyesen járt el ezért a Fővárosi Bíróság, amikor a büntetőeljárás megszüntetéséről határozott; döntését a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta; nevesítve ugyanakkor azon különös részi tényállásokat, melyeket a megszüntetés érint. A másodfokú bíróság végzése ellen - a Be. 386. §

(1)bekezdésében írt feltételek hiánya okából - további fellebbezésnek nincs helye. Budapest,

1. év február hónap
2. napján Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Székely Ákos s.k. Miszlayné dr. Lányi Éva s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság
3. év november hónap
4. napján kelt 5.B.1442/2011/
5. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.4/2012/
6. számú helybenhagyó végzése folytán
7. év február hónap
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. év február hónap
10. napján Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző