Pf.21347/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.347/2011/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tóth Károly ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Bebesi István ügyvéd által képviselt alperes ellen, biztosítási összeg megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
2. május
3. napján meghozott, 24.G.40.618/2010/
4. számú ítélete ellen, a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő közbenső ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a jogalap tekintetében megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes szolgáltatási kötelezettsége fennáll a
6. május 27-én ... lakópark transzformátor állomásának megrongálásával, a
7. május 29-én ... utcában, valamint a
8. június 8-án ...ben történt kábellopásokkal, valamint elosztószekrény-rongálással kapcsolatban. Az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A fellebbezési eljárás költségét a felperes javára 700.000 (hétszázezer) forintban, az alperes javára pedig 200.000 (kétszázezer) forintban állapítja meg. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes az alperessel kötött az adatközlő szerinti magyarországi építkezési területeire, mint kockázatviselési helyre nézve építés- és szerelésbiztosítási keretszerződést. A szerződés részét képező vagyonbiztosítás feltételei szerint biztosítási esemény az építkezési területen lévő, az adatközlőben megjelölt biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amely a rendeltetésszerű használat, illetve az építési-szerelési tevékenység folytatása érdekében azok javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé. Biztosított vagyontárgynak minősítették a tervdokumentáció szerinti építési-szerelési tevékenység tárgyát képező létesítményt, annak az átadás-átvételt, illetve üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építkezési területen lévő anyagokat is. A biztosítás ezeken túl kiterjedt az építkezési területen lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési és szerelési tevékenység folytatásához szükséges, a biztosítási szerződésben tételesen vagy vagyoncsoportonként feltüntetett vagyontárgyakra is. Kizárásként szabályozták egyebek mellett - a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosított vagy szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett betöréses lopás vagy rablás következménye. Betöréses lopásnak minősítették a szerződésben azt az esetet, amikor a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol. Meghatározták egyúttal azt is, hogy milyen helyiséget kell megfelelően lezártnak és behatolás ellen védettnek tekinteni. A felperes
9. június 2-án, illetve 11-én tett feljelentéseket a rendőrségen. Ezekben előadta, hogy a ... völgy lakópark építkezési területén
10. május 27-
11. között a trafóállomás ajtaját ismeretlenek megrongálták. Május
12. és
13. között eltulajdonítottak 280 m 4 x 240-es elektromos kábelt, illetve 50 m 4 x 50-es elektromos kábelt és megrongáltak egy kábelelosztó szekrényt. Június
14. és
15. között pedig eltulajdonítottak 1450 m 1 x 240-es 20 kW-os földbe fektetett elektromos kábelt. A nyomozóhatóság a nyomozást valamennyi esetben arra figyelemmel szüntette meg, hogy az elkövető kiléte nem megállapítható. Az alperes a felperes igényét azzal utasította vissza, hogy a káreseményekre kockázatviselése nem terjed ki. A felperes keresete szerint a szerződés teljesítését és 8.200.000 Ft-nak, valamint
16. július
17. napjától számított késedelmi kamatnak a megfizetését kérte alperestől. Az alperes a kereset elutasítására tett indítványt, alapvetően arra hivatkozva, hogy nem következett be biztosítási esemény. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a biztosító kockázatviselése rongálási kárra nem terjedt ki. A biztosított vagyontárgyakban bekövetkező hiány vagy veszteség pedig a kizárások körébe tartozott, ha nem betöréses lopás vagy rablás következményeként keletkezett. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra következtetett, hogy a káresemény nem volt a betöréses lopás fogalmi körébe vonható, mert a vagyontárgyakat nem a szerződés előírásának megfelelően lezárt helyiségből tulajdonították el. Álláspontja szerint tehát az alperes a bekövetkezett kárért nem köteles helytállni. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és az alperes keresete szerinti marasztalása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a szerződéses konstrukciót helytelenül értelmezte. Azzal érvelt, hogy az alperes tudatában volt annak, hogy villamoshálózatok létesítésével és telepítésével foglalkozik. Az ilyen tevékenységek minden esetben közterületen folynak, ebből következően fogalmilag kizárt a létesítmény körbekerítése, vagy bármilyen helyiség létesítése. A biztosítási eseményként jelentkező hiány úgy következett be, hogy az építési anyagot (földkábelt) már a talajba betemette, ily módon kialakította az építési-szerelési munka eredményét, magát a villamosvezeték hálózatot. Álláspontja szerint a leltárhiány és időszakos ellenőrzés, illetve az ehhez kapcsolódó betöréses lopás szabályai a bekövetkezett biztosítási eseményre nem alkalmazhatók. Hivatkozott még arra is, hogy a tettes a megfelelően lezárt (földbe ágyazott) kábelköteget a földet kiásva, feltörve a kábelköteget körülvevő vezető csövet - tehát a szavak általános jelentése szerint - erőszakos módon behatolva, és a kábel végén elhelyezett lezárt biztosítószekrényt feltörve húzta ki a kábelt a helyéről. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a követelés jogalapja tekintetében a felperes fellebbezése megalapozott. A felek között nem volt vitás a biztosítási jogviszony létrejötte, és az, hogy a szerződésük vagyonbiztosítási elemet is tartalmazott. A Ptk.
18. §