Bfv.595/2007/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.595/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

1. év november hó
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Somogy Megyei Bíróság 9.B.462/2004/
3. számú és a Győri Ítélőtábla I.Bf.39/2006/
4. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezések nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Somogy Megyei Bíróság a
5. június 17-én meghozott 9.B.462/2004/
6. számú ítéletével az I. rendű terheltet felbujtóként elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül - 1 év 8 hó börtönbüntetésre és 500.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A megállapított tényállás a következőket tartalmazta: Az ügyvéd foglalkozású sértettnek 1999 nyarán sürgősen szüksége volt 3.000.000 forintra, ezért - mivel a banki ügyintézés hosszabb időt vett volna igénybe - úgy döntött, hogy magánkölcsönt vesz fel.
7. július 27-én délelőtt Siófokon találkozott az I. rendű terhelttel, a kft. ügyvezetőjével, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy a sértett részére kölcsönt nyújtson 2 hónapra, havi 10 százalékos kamat felszámítása mellett. Jelezte azonban az I. rendű terhelt: a szerződést készítő ügyvéd nem fogadja el, hogy a kölcsönt a sértett tulajdonában álló, siófoki családi házas ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítsák, hanem ragaszkodik az adásvételi szerződés elkészítéséhez. Ennek megfelelően még aznap délelőtt a II. rendű terhelt -
8. július 28-i dátummal - egy adásvételi és egy vételi jogot biztosító szerződést készített. Az adásvételi szerződés azt tartalmazta, hogy a sértett 3.600.000 forint vételár fejében eladja a siófoki ingatlant a kft.-nek, egyben nyugtázza a vételár átvételét és beleegyezését adja a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez. A vételi jogot biztosító szerződés értelmében a kft., mint tulajdonos a 3.600.000 forint értékű ingatlanra nézve 60 napos vételi jogot biztosít a sértett részére. A szerződések színleltek voltak, azok valójában a 3.000.000 forint tőkére és a 600.000 forint kamatra vonatkozó kölcsönszerződést leplezték. Mivel a sértett a szerződések tartalmával nem értett egyet,
9. július 27-én délután a II. rendű terhelt 4 darab, újabb okiratot készített. Az egyik egy -
10. július 28-ra dátumozott adásvételi szerződés volt, amely változatlanul a sértett, mint eladó és a kft., mint vevő között jött létre. Az ingatlan értékét azonban 50.000.000 forintban határozták meg, s rögzítették, hogy a vevő 1.800.000 forint foglalót tesz le, míg a fennmaradó 48.200.000 forint vételárat legkésőbb
11. szeptember 28-ig köteles az eladó részére kifizetni. A teljes vételár kifizetésével egyidejűleg az eladó külön okiratban beleegyezését adja a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. A második -
12. szeptember 28-i keltezésű - okirat az a nyilatkozat volt, amelyben a sértett, mint eladó, az
13. július 28-i szerződésre tekintettel hozzájárul a vevő tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséhez. A harmadik -
14. szeptember 28-i keltezéssel ellátott - okirat az ingatlan adásvételi szerződés felbontásáról szólt azzal, hogy az eladó a foglaló kétszeresét - 3.600.000 forintot - visszafizet a vevőnek, s közösen kérik a földhivataltól az eredeti állapot visszaállítását. Végül a negyedik okirat egy 60 napra szóló letéti szerződés volt, amelynek értelmében a vevő és az eladó az adásvételi szerződés felbontására, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó okiratot - külön-külön borítékba zárva -
15. július 28-tól
16. szeptember 28-ig letétbe helyezik a III. rendű terheltnél, mint letéteményes ügyvédnél. Amennyiben az eladó a 3.600.000 forintot a kft. részére
17. szeptember 28-án 19 óráig kifizeti, a letéteményes ügyvéd az adásvételi szerződés felbontásáról szóló okiratot köteles kiadni, a bejegyzést engedélyező nyilatkozatot pedig megsemmisíteni.
18. szeptember 29-én délelőtt 9 órától viszont a letéteményes köteles kiadni a kft. részére a tulajdonjog bejegyzést engedélyező nyilatkozatot, míg a szerződést felbontó okiratot megsemmisíteni. A bejegyzést engedélyező okirat kiadásának egyébként nem volt feltétele a teljes vételár kifizetésének igazolása. A fent ismertetett négy okirat változatlanul a kölcsönszerződés leplezését szolgálta. A szerződések aláírására
19. július 29-én került sor a III. rendű terhelt irodájában. A felek megállapodtak abban, hogy a szerződést széljegyeztetésre benyújtják, s amennyiben sértett
20. szeptember 28-ig a 3.600.000 forintot visszafizeti, a széljegyet töröltetni tudja. Meg nem fizetés esetén viszont
21. szeptember 28-tól a kft. kézhez veheti a bejegyzést engedélyező nyilatkozatot és a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetheti. Az I. rendű terhelt - de a II. és III. rendű terhelt sem - a sértettet nem tévesztette meg, mert a sértett az okiratok tartalmával tisztában volt, tudta, hogy a teljesítés elmulasztása esetén ingatlana a kft. tulajdonába kerül.
22. július 30-án az I. rendű terhelt és a sértett az adásvételi szerződés, az adásvételi szerződést felbontó okirat és a letéti szerződés letisztázott példányát ismét aláírta, majd együtt a földhivatalhoz mentek, s kérték a széljegy bejegyzését. A III. rendű terhelt
23. szeptember 28-át megelőzően a letétbe helyezett okiratokat a II. rendű terheltnek átadta. A sértett
24. szeptember 25-e körül a kölcsön visszafizetésére határidő hosszabbítást kért az I. rendű terhelttől, aki ebbe bele is egyezett. Ígérete ellenére azonban a szükséges okiratokat nem juttatta el a sértetthez, csupán az időt húzta, mert szándéka ekkor már a siófoki ingatlan megszerzése volt.
25. szeptember 26-a táján az ingatlant megvételre kínálta fel az V. rendű terheltnek és
26. október 1-jén az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges iratokat átfaxolta az V. rendű terhelt ügyvédjének. A sértettel történt megállapodás ellenére az I. rendű terhelt a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges okiratot
27. október 4-én benyújtotta a földhivatalhoz. A bejegyzés
28. október 6-án meg is történt. A bejegyző határozat ellen a sértett fellebbezéssel élt, ami nem volt eredményes. A siófoki ingatlan forintot tett ki. forgalmi értéke
29. év végén 43.400.000 A fentiek szerint az I. rendű terheltben
30. szeptember 25-ét követően alakult ki az a szándék, hogy a sértettet megtévesztve, a siófoki ingatlan tulajdonjogát a hátralékos vételár kifizetése nélkül szerzi meg. Ezt követően - de legkésőbb
31. február 2-ig az I. rendű terhelt megbeszélte a IV. rendű terhelttel, a jogtanácsosi iroda jogtanácsosával, hogy valótlan tartalmú okiratokkal igazolják a hátralék kifizetésének megtörténtét. Ezért - az I. rendű terhelt kezdeményezésére - a IV. rendű terhelt
32. október 4-i keltezéssel egy valótlan tartalmú letéti szerződést készített, amely szerint a kft. aznap 48.200.000 forintot az irodánál letétbe helyezett.
33. október 12-i keltezéssel pedig a IV. rendű terhelt kiállított egy pénztárbizonylatot, amelynek értelmében a sértett a fenti összeget a jelzett napon átvette. Valójában azonban a bizonylaton szereplő összeget a sértett nem kapta meg. Az irányadó tényállás alapján a csalási cselekménnyel összefüggésben kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű terhelt
34. július 29-én nem tévesztette meg a sértettet, minthogy csupán az uzsorakölcsönt leplező okiratok készültek el, amelyekkel a sértett tisztában volt, azokkal egyetértett. Az I. rendű terheltben csak később,
35. szeptember 25-e körül alakult ki az a szándék, hogy a sértett ingatlanát a hátralék kifizetése nélkül szerezze meg. A csalást - felbujtóként - tehát akkor követte el, amikor a IV. rendű terhelttel hamis letéti szerződést és pénztárbizonylatot készíttetett, és ezzel megakadályozta, hogy a sértett a neki járó összeghez hozzájusson. A kölcsönös fellebbezések alapján másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a
36. november 28-án meghozott I.Bf.39/2006/
37. számú ítéletével az I. rendű terheltet érintően annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy a csalás bűntette kapcsán a felbujtókénti, a közokirat-hamisítás tekintetében pedig a társtetteskénti elkövetésre utalást mellőzte. A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal, hogy a sértett tudatában volt annak is, miszerint nem teljesítése esetén az ingatlan a vételárhátralék kifizetése nélkül is a kft. tulajdonába kerül, mert előre dátumozott hozzájáruló nyilatkozatának felhasználásával az I. rendű terhelt tulajdonjogot jegyeztethet be az ingatlannyilvántartásba. Pontosította továbbá a tényállást akként, hogy az I. rendű terhelt a sértetti hozzájáruló nyilatkozatot, valamint az adásvételi szerződést
38. október 4-én küldte át H. E.-hez, aki azt a földhivatalhoz benyújtotta. A másodfokú ítélet szerint a sértett kára akkor következett be, amikor a tulajdonjog változás átvezetésre került az ingatlannyilvántartásban. A jogi indokolás körében az ítélőtábla kifejtette, hogy a sértett
39. szeptember 28-ig abban a téves feltevésben volt, hogy a visszafizetésre haladékot kérhet vagy a vételár fennmaradó részét 48.200.000 forintot - a kölcsönszerződés lejártának napjával megkapja. Az I. rendű terheltben viszont ekkor már kialakult az a szándék, hogy az előre dátumozott okiratok alapján a széljegyeztetett tulajdonjog változtatást - a hátralékos vételár kifizetése nélkül vezetteti át és az ingatlant továbbértékesíti. A jelentős kárt okozó csalás bűntettét ekként - tettesként - nem a sértett megtévesztésével, hanem tévedésben tartásával vitte véghez, mivel a sértettnek
40. szeptember 28-át követően nem volt olyan akarata, hogy ingatlanának tulajdoni jogát a hátralékos vételár kifizetése nélkül jegyezzék át. A kár pedig
41. október 6-án, a földhivatali bejegyzésről szóló - nem jogerős - határozat keltének napjával bekövetkezett. · o · A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a