Bf.302/2010/29 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdése szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti. A VII. r. vádlott forgalmazási típusú cselekményét a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségének minősíti. Az I. r. és III. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani. A IV. r. vádlott főbüntetését 1 (egy) év 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre enyhíti, a közügyektől eltiltást mellőzi. A börtönbüntetés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén rendeli beszámítani a kiszabott szabadságvesztésbe az általa előzetes fogvatartásban eltöltött időt. A vádlott születési ideje helyesen

1. február
2. Az V. r. vádlottal szemben alkalmazott közügyektől eltiltást mellőzi. A börtönbüntetés végrehajtását 5 (Öt) évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén rendeli beszámítani a kiszabott szabadságvesztésbe az általa előzetes fogvatartásban eltöltött időt. A vádlottal szemben 300.000.- (Háromszázezer) forint vagyonelkobzást rendel el. A VI. r. vádlott főbüntetését 2 (Kettő) év börtönbüntetésre enyhíti A VII. r. vádlott büntetését 400 (Négyszáz) napi tétel, 250.- (Kettőszázötven) forint napi tételösszegű, összesen 100.000.- (Egyszázezer) forint pénzbüntetésre enyhíti, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 250.- (kettőszázötven) forintonként kell egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 38.140 (harmincnyolcezer-száznegyven) forint bűnügyi költségből I. r. vádlott köteles megfizetni az államnak 12.000 (tizenkettőezer) forintot, míg a V. r. és IV. r. vádlottat érintően felmerült 26.140 (huszonhatezer-száznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Pest Megyei Bíróság a
3. június
4. napján kelt 24.B.19/2009/
5. számú ítéletével I.r. vádlottat 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette; 1 rb. a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége; 1 rb. a Btk. 277/A. §

(1)bekezdésének a./ pontjába ütköző és eszerint minősülő és büntetendő egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette valamint a Szolnoki Városi Bíróság 3.B.942/2008/5. számú ítéletével megállapított 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés szerint minősülő és büntetendő kábítószerrel visszaélés vétsége és 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül négy év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. III.r. vádlottat 1 rb a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és 1 rb. a Btk. 282 §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra; IV.r. vádlottat 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és 1 rb. a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül három év hat hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra; V.r. vádlottat 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és 1 rb. a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra; VI.r. vádlottat 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és 1 rb. a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző termesztéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül két év tíz hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra; VII.r. vádlottat 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és 1 rb. a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül három év tíz hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. ----- o ----Az elsőfokú bíróság ítélete ellen I.r. vádlott és védője, az

1. vádpontban megállapított cselekmény tekintetében felmentésért, egyébként enyhítésért, III.r. vádlott, IV.r. vádlott, V.r. vádlott, valamint VI.r. vádlott és védőik enyhítésért, VII.r. vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a
2. szeptember
3. napján kelt BF. 402/2009/3-I. számú átiratában a Fővárosi Bíróság 24.B.19/2009/
4. számú ítéletének a részbeni megváltoztatását, III.r. vádlottra vonatkozó tényállások pontosítását, valamint az 1., 2., 4., és
5. vádpontokban írt cselekményeknek a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettekénti értékelését indítványozta. I.r. vádlottal szemben kiszabott négy év szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a Btk.42. §

(2)bekezdés 3. pontjára figyelemmel fegyház fokozatban történő megállapítását és a vádlottakkal szemben a Btk. 77/B. §

(1)bekezdés d./ pontja alapján további vagyonelkobzás alkalmazását indítványozta. I.r. vádlott védője a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy I.r. vádlottnak az elsőfokú ítélet 1, 2, tényállási pontjaiban történt megállapítása csak feltételezéseken alapul, mert az I.r. vádlott részéről az értékesítés ténye nem nyert bizonyítást. A Legfelsőbb Bíróság 1/2007.BJE. jogegységi határozata szerint a kereskedői tevékenység megállapításához szükséges a folytatólagos és rendszeres haszonszerzésre törekvés és csak ezeknek a feltételeknek az együttes fennállása esetén lehet szó a jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett magatartás megállapításáról. Hivatkozott a védő arra is, hogy nem tisztázódott a 2007. november 9. napján történt elfogás során, hogy I.r. vádlott által vezetett gépkocsiban talált kb. 100 gr. marihuána és a kb. 150 db extasy tabletta kinek a tulajdona volt. Mindezekre figyelemmel indítványozta a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól az I.r. vádlott felmentését. A fogyasztással kapcsolatban megállapított tényállást megalapozottnak találta. I.r. vádlott a fellebbezési eljárás során csatlakozott a védőjéhez és előadta, hogy állandóan bejelentett munkahelye van, gyárban fékrendszer beállító, élettársi kapcsolatban él xy-nal, a havi keresete kb. 70.000 forint, amelyből az öccsét és az anyósát is eltartja. III.r. vádlott védője a tényállást nem támadta, csupán arra hivatkozott, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során fokozottan vegye figyelembe a jelentős időmúlás tényét. Az ügyészség álláspontjával a védő azért nem értett egyet, mert a bíróság helyes számítás alapján állapította meg III.r. vádlott bűnösségét a Btk.282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, tekintettel arra, hogy a tényállásbeli cselekmény megfelel az adott minősítésnek. A kiszabott büntetés viszont igen súlyos és ezért annak további enyhítését kérte. III.r. vádlott hivatkozott arra, hogy ő alapvetően büntetlen előéletű, mert a Pesti Központi Kerületi Bíróság két alkalommal ugyan elítélte, de csak próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, amely eredményesen eltelt. Két éve állandó munkahellyel rendelkezik, a zz. Zrt. alkalmazottja, mint „feketemosogató" és új munkaszerződése van az Aréna Plázában. Az órabére 490 forint ami havi kb. 7080.000 forintos munkabért jelent. A nagyanyjával ketten élnek és egymást tartják el. IV.r. vádlott védője a tényállást nem támadta, de azt kifogásolta, hogy az ítéletben kiszabott büntetések esetében nem érvényesül a belső arányosság. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy IV.r. vádlott beismerő vallomást tett, súlyosan terhelve magát és bűntársait és e vallomás adott kellő alapot a bíróság számára a tényállás pontos megállapítására. Kifogásolta, hogy az I.r. II. r. és V.r. vádlottak bár jelentős mennyiségű kábítószerre követték el a bűncselekményt, mégsem kaptak olyan súlyos büntetést, mint IV.r. vádlott. A védő felhívta a másodfokú bíróság figyelmét arra, hogy a IV.r. vádlott fiatal felnőttként 20 évesen követte el a terhére rótt bűncselekményt, büntetlen előéletű, mert korábban csupán a vádemelés elhalasztására került sor. A kábítószer-függőség kérdésében azért kérte a védence szakértői vizsgálatát, mert az elfogásának a pillanatától kezdve kábítószerfüggőnek tartotta magát, akinél egy 180 fokos fordulat következett be; Jelenleg két munkahellyel rendelkezik és egy iskolában drogprevenciós előadásokat tart. Tekintettel arra, hogy a IV.r. vádlott esetében a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása megakadályozná azt a pozitív irányba fordulását, ami az életvezetésében bekövetkezett visszacsúszna a kábítószer-fogyasztás időszakába, ezért elsőrendű szempont lenne, hogy a jelenlegi helyes irányú fejlődése megmaradjon a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével. IV.r. vádlott előadta, hogy a születési dátuma helyesen

1. február
2. Felszolgálói szakképesítést szerzett és jelenleg egy étteremben dolgozik, havi keresete 54.000 forint és emellett pizzafutár, a nettó bére kb. 40.000 forint. A bűncselekmény elkövetését megbánó magatartására hivatkozott, és arra, hogy a drogprevenciós előadásai során egy iskolában meséli el a vele történteket egy szakértővel és egy orvossal dolgozik együtt. Ezzel összefüggésben bemutatta, az Európa 2000 Közigazgatási, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola igazolását arról, hogy jelenleg is részt vesz az iskola drogprevenciós programjában. V.r. vádlott védője előadta, hogy az V.r. vádlott a válása után került kapcsolatba a kábítószerrel, a gyerektartást nem tudta fizetni és alkoholizáló életmódot folytatott. A büntetőeljárás során azonban az életvitele megváltozott, azóta állandó munkahellyel rendelkezik, rakodóként dolgozik a havi jövedelme kb. 90.000 forint, 30.000 forint tartásdíjat fizet, három kiskorú gyermeke után. Jelentős körülményként kérte annak figyelembe vételét, hogy az V.r. vádlott büntetlen előéletű, akinek a lakhelyelhagyási tilalom megtartása is komoly megterhelés volt, mivel többször kellett jelentkeznie a rendőrségen. Az enyhítésre irányuló fellebbezését a védő elsősorban a vádlott eddigi büntetlen előéletére hivatkozással tartotta fenn. VI.r. vádlott védője nyomatékosan hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a VI.r. vádlott volt az aki az egész ügyben feltáró jellegű beismerő vallomást tett, az ő vallomása nélkül a nyomozás nem lett volna sikeres. Az a körülmény, hogy a VI.r. vádlott tizenegy hónapot töltött előzetes letartóztatásban komoly tanulság volt számára. A védő egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban, hogy az enyhítő körülményként értékelt tetemes időmúlás, ami négy és fél év, jelentős enyhítő körülményként jelentkezik. Hivatkozott továbbá a védő arra is hogy VI.r. vádlott bár több ízben összeütközésbe került a törvénnyel de az életvitelét megváltoztatta, folyamatosan dolgozik, egy közértben árumozgatással rendszeres jövedelemre tesz szert ami kb. 120.000 forint. VII.r. vádlott védője az ítélet hiányosságait sorolta fel, mely szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét nem teljesítette, amikor azt állapította meg, hogy VII.r. vádlott négy alkalommal összesen 1,5 kg marihuánát vett át az V.r. és VI.r. vádlottal együtt. Ez a tényállásbeli megállapítás téves, ugyanis az elsőfokú bíróság kizárólag az V.r. és VI.r. vádlottak vallomását fogadta el. Tekintettel arra, hogy az ítélet
3. oldalán az elsőfokú bíróság az indokolásában arra hivatkozott, hogy az V.r. és VI.r. vádlottak vallomásai megegyeznek egymással, ezért VII.r. vádlott tagadó vallomását nem fogadta el. Ez az indokolás nem felel meg a nyomozati iratokban szereplő tényeknek, ezért elsőként az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, másodsorban annak jelentős enyhítését. Hivatkozott továbbá arra, hogy a VII.r. vádlott cselekményeinek értékelése összességében az elkövetéskori Btk. rendelkezései szerint enyhébben minősülnek, ezért a Btk.
4. §-a alapján az elkövetéskori törvény alkalmazását kérte. VII.r. vádlott
5. augusztus
6. napján kedvezménnyel szabadult, a garázdaság bűntette miatt a Székesfehérvári Városi Bíróság 1.B.377/2005/
7. számú ítéletével kiszabott öt hónapi börtönbüntetéséből, amelyet az összbüntetési eljárás követett, melynek során egy év és öt hónapi összebüntetését töltötte le. ----- o ----A Fővárosi Ítélőtábla a Be.
8. §

(1)bekezdésében írt jogkörén belül a fellebbezések alapján megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást és megállapította, hogy a Pest Megyei Bíróság a perrendi szabályokat betartotta, a lehetséges bizonyítékokat maradéktalanul összegyűjtötte, azokat egyenként és összességében is értékelte és lényegében megalapozott tényállást állapított meg. E megalapozottság azonban nem volt teljes körű, mert a tényállás egyes részei a Be. 351. §

(2)bekezdésének b./ pontja szerint hiányosnak bizonyultak. Ez a megalapozatlanság azonban a Be.352. §

(1)bekezdésének a./ pontja szerint az iratok tartalma alapján kiküszöbölhető volt. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a vádlottak személyi körülményeit, valamint a tényállás egyes pontjait az alábbiakkal egészítette ki illetve módosította. I. Személyi körülmények: I.r. vádlott: két éve állandó bejelentett munkahelyen van gyárban fékrendszer beállító, havi jövedelme kb. 70.000 forint, az öccse munkanélküli és annak kisfiát segíti. III.r. vádlott: a zz Zrt. alkalmazottja, mint fekete mosogató, új munkaszerződése van a Plázában, havi jövedelme kb. 70-80.000 forint, a nagyanyjával él együtt akinek a tartásához hozzájárul. IV.r. vádlott: születési dátuma helyesen

1. február 19., felszolgálói képesítéssel rendelkezik, Étteremben dolgozik, havi jövedelme 54.000 forint, emellett pizzafutár, nettó bére kb 40.000 forint és drogprevenciós munkát végez egy iskolában. Élettársi kapcsolatban él. V.r. vádlott:
2. évben elvált, három kiskorú gyermeke van, 38.000 forint tartásdíjat fizet, rakodóként dolgozik, havi jövedelme kb. 90.000 forint, büntetlen előéletű. VI.r. vádlott: egy közért vállalatnál dolgozik, egy éjjel-nappali üzletben, havi jövedelme kb. 120.000 forint. VII.r. vádlott: élettársi kapcsolatban él, bejelentett munkahelye van. Újabb bűntető eljárás nem indult ellene. II. Tényállás
3. pont A le nem foglalt kábítószerek pontos grammban meghatározott mennyiségét és az adagonkénti árakat a másodfokú bíróság a tényállásból kirekeszti, és az indokolásba átemeli akként, hogy ezek a megállapított mennyiségek csak hozzávetőlegesen, mint körülbelüli értékek állapíthatóak meg. A le nem foglalt kábítószerek hatóanyagtartalma I.r., II.r., III.r. vádlottak esetében meghaladta a csekély mennyiség felső határát, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. A lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalma és a le nem foglalt kábítószer hatóanyag tartalma együttesen I.r. és II.r. vádlottak esetében a jelentős mennyiség alsó határát mintegy 2- 2,3-szeresen haladta meg. Tényállás
4. pont I.r. és III.r. vádlottak továbbértékesítési céllal adtak és vettek marihuánát, és extasy tablettát. Ezek a le nem foglalt kábítószer mennyiségek grammban pontosan nem meghatározható mennyiségek és az adagonkénti árak sem állapíthatóak meg. Az ítéleti tényállásból a le nem foglalt kábítószerek grammban meghatározott mennyiségét és adagonkénti árát az ítélet indokolásába emeli át akként, hogy ezek a megállapított mennyiségek csak hozzávetőlegesen, mint körülbelüli értékek állapíthatók meg. V.r. vádlottól a lakásában lefoglalt 50 gr. marihuána hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát nem érte el. Tényállás
5. pont V.r. vádlott által értékesített 60 gr. marihuána becsült hatóanyatartalma a csekély mennyiség felső határát nem érte el. A hatóanyag a csekély mennyiség felső határának ezrelékében becsülhető. III.r. vádlottnál megtalált 60.000 forintot a vádlott kábítószerből szerezte, illetve annak beszerzésére szánta. Tényállás
6. pont A le nem foglalt kábítószerek pontos grammban meghatározott mennyiségét és az adagonkénti árakat a másodfokú bíróság a tényállásból kirekeszti és az indokolásba átemeli akként, hogy ezek a megállapított mennyiségek csak hozzávetőlegesen, mint körülbelüli értékek állapíthatók meg. A le nem foglalt kábítószerek hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát meghaladta, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. IV.r. és III.r. vádlott esetében a lefoglalt és a le nem foglalt kábítószerek együttes hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát meghaladta, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. A le nem foglalt mennyiség hatóanyagtartalma I.r. és II.r. vádlottak esetében a csekély mennyiség felső határát meghaladta, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. Tényállás
7. pont V.r. és VI.r. vádlottak által elfogyasztott, de le nem foglalt kábítószer hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát nem érte el. Tényállás
8. pont A másodfokú bíróság kirekeszti a tényállásból, hogy a VII.r. vádlott lakásán lefoglalt marihuánából származott, az általa korábban V.r. és VI.r. vádlottaknak eladott lefoglalásra nem került 1,5 kg marihuána. A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a három vádlott által értékesített, illetve értékesítésre szánt 1.5 kg marihuána hatóanyagtartalma mintegy 0,15 gr THC volt, amely hatóanyag-tartalom a csekély mennyiség felső határát (1 grammot) nem érte el. VI.r. és VI.r. vádlottak erre a hatóanyag-tartalomra nézve követték el az értékesítést, míg VII.r. vádlott által értékesített, illetve értékesítésre szánt termesztett növények együttes hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg. VII.r. vádlott által megszerzett és elfogyasztott kábítószer hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg. VII.r. vádlott felhívására VI.r. és V.r. vádlottak
9. év nyarán közösen összesen 1,5 kg marihuánát árultak. A másodfokú bíróság kirekeszti a tényállásból, hogy VII.r. vádlott lakásán lefoglalt marihuánából származott az általa korábban V.r. és VI.r. vádlottaknak eladott lefoglalásra nem került marihuána. A VII.r. vádlott által termesztett és eladott, valamint a lefoglalt és eladásra szánt kábítószerek együttes hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát meghaladta, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. ----- o ----A tényállásban írt megállapítások, amelyek a minősítések alapjául is szolgáltak részben vegyészvizsgálaton, részben becslésen alapulnak, amelyeknek számszaki megjelenítése az ítélet indokolásába tartozik, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolását az alábbiakkal egészíti ki; I.r. vádlott
10. tényállásban írt cselekménye szerint a lefoglalt kábítószerek összmennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 1,3szerese. A lefoglalt 66 db növényi mag, illetve törmelék hatóanyagtartalma nem éri el a csekély mennyiség felső határát a jelentős mennyiség 0,1-szerese. A
11. tényállásban írt és lefoglalt kábítószer mennyiség meghaladja a csekély mennyiség felső határát, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát annak 0,535-szöröse. A tényállás
12. pontjában a lefoglalt 90 db MDMA tabletta valamint az üvegcsében talált ketamin 0,10 gr kannabionid THC, melynek összmennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát és a jelentős mennyiség 0,508-szorosa. Az 1 db 25 ml-es ketamin hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határának 0,1-szerese. I.r. vádlott cselekményeinek hatóanyagtartalma összesen: 0,508

(5), 1,3

(1)0,14

(1)0,535

(2)0,1

(1)0,1

(5)kb. 2,5 körüli, ami a jelentős mennyiség alsó határát tehát 2,5 szeresen haladta meg. I.r. vádlott által megszerzett és elfogyasztott kábítószer mennyisége becslés útján a csekély mennyiség felső határát nem haladja meg. III.r. vádlott

1. tényállásban írt és I.r. és II.r. vádlottaknak értékesített kábítószerek tiszta hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határának 0,1 %-a. A
2. tényállásban írtak szerint a tettenérésük során lefoglalt kábítószerek tiszta hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határának 0,535-szöröse. A
3. tényállás szerint a 10,37 gramm zöld színű ágvégződések kannabionid tartalma a csekély mennyiség felső határát nem éri el, annak 0,65-szöröse a jelentős mennyiség alsó határának ezreléke 0,065 %-a. Az
4. tényállás szerint IV.r. vádlottnak értékesített és lefoglalt 90 db MDMA tabletta és üvegcsében talált folyadék, kábítószerek összmennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, de a jelentős mennyiség alsó határának csak 0,508 %-a. III.r. vádlott cselekményeinek összhatóanyag-tartalma összesen; jelentős mennyiség 53,5 %-a

(2)jelentős mennyiség 0,1 %-a

(1)jelentős mennyiség 0,065 %

(4)jelentős mennyiség 50,08 %

(5)mely szerint III.r. vádlott cselekményeinek kábítószer hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határát 1,35-szeresen haladja meg. III.r. vádlott által megszerzett és elfogyasztott kábítószer becsléssel mennyiség felső határát nem haladja meg. a csekély IV.r. vádlott

1. tényállásban írt cselekménye szerint a tőle lefoglalt kábítószerek a 90 db MDMA tabletta az üvegcsében talált ketamin folyadék 0,10 gramm, a növényi anyag kannabisz Delta-9-THC összmennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, de a jelentős mennyiség alsó határának csak 0,508 szorosa. A IV.r. vádlott által a megszerzett és elfogyasztott mennyiség becsléssel az ő esetében is a csekély mennyiség felső határát meghaladta, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. V.r. vádlott a
2. tényállásban írtak szerint III.r. vádlottnak értékesített 50 gramm marihuánát és 100 gramm marihuánát ígért, aminek becsült hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát (1 gr) nem haladja meg, 0,005 gr [a hatóanyag táblázatban foglalt legalacsonyabb 0,01 %-ot figyelembe véve]. A
3. tényállás szerint a házkutatásnál lefoglaltak különböző fajtájú kábítószereket, digitális mérleget, önzáró tasakokat a lefoglalt kábítószerek összmennyisége a jelentős mennyiség alsó határát meghaladja, annak 1,6-szerese. A
4. tényállás szerint V.r. és VI.r. vádlottak négy alkalommal 1,5 kg marihuánát vettek át, aminek a becsült hatóanyag tartalma 0,15 gr [a legalacsonyabb 0,01 %os tartalmat figyelembe véve]. V.r. vádlott által a saját fogyasztásra megszerzett mennyiség becsléssel a csekély mennyiség alsó határát meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el. V.r. vádlott cselekményeinek hatóanyagtartalma összesen; 0,05 gr

(2)becsült 1,6 gr

(6)mért 160 % 0,15 gr

(7)becsült 1,6 mely szerint a jelentős mennyiség alsó határát 1,6-szorosan haladja meg, figyelembe véve, hogy százalékban kifejezve a

1. és
2. pontokat azok a jelentős mennyiség ezredrészében nyilvánulnak meg. VI.r. vádlott a
3. tényállás szerint különböző kábítószereket tárolt 300.000 forint ellenében V.r. vádlott lakásán, amelyet lefoglaltak. Az itt lefoglalt kábítószer összmennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 1,6-szerese. V.r. és VI.r. vádlottak a
4. tényállásban négy alkalommal 1,5 kg marihuánát vettek át VII.r. vádlottól, ami a csekély mennyiség felső határának 15 %-a, a jelentős mennyiség ezrelék százaléka. VI.r. vádlott 16 tő műanyag pohárban lévő marihuánát termesztett, ami a csekély mennyiség felső határát meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el. VI.r. vádlott cselekményeinek hatóanyagtartalma összesen; 1,6 gr

(6)0,1 gr

(7)16 tő

(7)- jelentős mennyiség 16 %-a (100 tő a jelentős) ami a jelentős mennyiség alsó határát 1,76 szorosan haladja meg. VII.r. vádlott a tényállás

(7)pontja szerint V.r. és VI.r. vádlottaknak értékesítési céllal haszonszerzés érdekében 1,5 kg marihuánát adott át, melynek hatóanyagtartalma 0,15 gr volt, ami a csekély mennyiség felső határát (1 gr) nem haladta meg. VII.r. vádlott lakóhelyén lefoglaltak 0,37 gramm zöld növényi ágvégződésű kannabionid vegyületet tartalmazó anyagmaradványt, amelyek mennyisége nem éri el a csekély mennyiség felső határát. VII.r. vádlott által megszerzett és elfogyasztott kábítószer hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg. ----- o ----Mindezekre a kiegészítésekre és pontosításokra figyelemmel a tényállás teljes egészében megalapozottá és a felülbírálatra alkalmassá vált (Be.351. §

(1)bekezdés). VII. r. vádlott védője a tényállást támadta, mert álláspontja szerint a Pest Megyei Bíróság nem tisztázta kellően VII. r. vádlott beszámítási képességét, amikor azt állapította meg az ítéletében, hogy VII. r. vádlott kábítószerfüggőnek nem tekinthető. Ezzel összefüggésben a VII. r. vádlott védője nyújtott be bizonyítási indítványt, és becsatolta a Kft. igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményét, melyet dr DD és dr. BB készítettek el a Dunakeszi Városi Bíróság 5.B.40/

1. számú ügyében 2011 november
2. napján tartott vizsgálat alapján. E szakértői vizsgálat szerint VII.r. vádlott nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, szellemi hanyatlás sem mutatható ki nála, tudatzavara sincs, de a terhére rótt bűncselekmény elkövetésekor polytoxicomán jellegű kábítószer-függőségben szenvedett, ami később absztinenciás szakaszokkal felváltva marihuána függőség irányába torzult. VII.r. vádlott védője a más ügyben adott igazságügyi orvos-szakértői véleményre figyelemmel új igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény beszerzését kérte. A Főváros Ítélőtábla a VII.r. védő bizonyítási indítványát elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, hogy új elmeorvos-szakértői vélemény beszerzése alaptalan, mert az irányadó tényállás szerint VII.r. vádlott, aki a cselekményét a jelen ügyben
3. nyarától
4. október
5. napjáig terjedő időben követte el, nem volt kábítószerfüggő, amit a becsatolt igazságügyi orvos-szakértői vélemény is megerősített. Nevezetesen a szakvélemény szerint 2000-től két és fél évig és
6. júliusától
7. augusztusáig a BV intézetben volt és
8. évben drogstopdrogelvonó kezelésben részesült az intézményben. VII.r. vádlott ezzel összefüggésben a bíróságon tett vallomásában is előadta [
9. számú tárgyalási jegyzőkönyv
10. bekezdés] hogy a terhére rótt cselekmény időszakában csak kisebb nagyobb megszakításokkal fogyasztott kábítószert, csak cigarettát szívott és legfeljebb egy-egy grammot vásárolt a kábítószerből. Ez a vádlotti vallomás megerősíti azt a szakértői véleményt, amely szerint a terhére rótt cselekmény elkövetésének idején a vádlott nem volt kábítószerfüggő. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla VII.r. vádlott védőjének a bizonyítási indítványát mivel az más időszakra vonatkozott nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla már több határozatában is rámutatott arra, hogy a fogyasztás érdekében megszerzett kábítószer pontos darabszáma, grammja és ennek hatóanyagtartalma csak annyiban becsülhető a pontos felderítettség hiányában, hogy a kábítószer hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát a megszerzett és elfogyasztott mennyiség tekintetében nem haladja meg és ezért az összeszámláláson alapuló módszert az elsőfokú bíróság is helyesen vetette el. Ez ugyanis összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy az elkövetők a kábítószer függőségük megállapítása érdekében olyan hatóanyagtartalomról is beszámolnak, ami egyébként nem bizonyított. Tekintettel arra, hogy VII. r. vádlott a vádbeli cselekmény elkövetésének idején a szakértői véleményben foglaltak szerint is olyan szakaszban volt, amikor a függőségének megállapítására nem kerülhetett sor a Fővárosi Ítélőtábla ezért egyetértett az elsőfokú bírósággal, amikor a VII. r. vádlott tekintetében a kábítószer függőségét nem állapította meg. ----- o ----A másodfokú bíróság megvizsgálta, hogy indokolt volt-e a Pest Megyei Bíróság részéről I. r. vádlott tekintetében a Szolnoki Városi Bíróság 3.B.942/2008/
11. számú ítéletével alkalmazott 2 évi próbára bocsátás intézkedés hatályon kívül helyezése és I. r. vádlott bűnösségének a 2 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében történő bűnösségének megállapítása. A Legfelsőbb Bíróság Bkv.
12. számú kollégiumi véleményében kifejtette, hogy ha a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult a próbaidő eltelte után az újabb büntetőeljárás, az ügyeket nem lehet egyesíteni. A próbaidő elteltével ugyanis az elkövető büntethetősége a Btk.
13. §

(3)bekezdése alapján megszűnik és az újabb büntetőeljárás eredményeként a próbára bocsátás nem vesztheti hatályát, mivel a Btk. 73. §

(2)bekezdése szerint csak abban az esetben kell megszüntetni a próbára bocsátást, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövettet bűncselekmény miatt ítélik el. Ha a bíróság a próbára bocsátást nem szünteti meg, illetve a próbára bocsátást kimondó rendelkezést nem helyezi hatályon kívül, az egyesített ügyeket ismét el kell különíteni. E szerint kell eljárnia a bíróságnak akkor is, ha az újabb büntetőeljárásban a vádlottat felmentik, vagy vele szemben az eljárást megszüntetik, illetőleg a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás esetén, akkor is, amennyiben a próbaidő eltelt mielőtt még az együttes elbírálásra sor került volna. Az adott ügyben I. r. vádlottat a Szolnoki Városi Bíróság a 3.B.942/2008/5. számú ítéletével a 2004. év augusztus hó 20. napján elkövetett, a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésének 6/a. és 5/a. pontjába ütköző 2 rb. kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta. A próbára bocsátás

1. év november hó
2. napján emelkedett jogerőre, és a próbaidő
3. év november hó
4. napján járt le. A próbára bocsátás időtartama alatt I. r. vádlott
5. év nyarán újabb bűncselekményeket követett el. A Pest Megyei Bíróság ezért a
6. év április hó
7. napján kelt 24.Bk.28/
8. számú - a próbára bocsátás utáni intézkedés miatti - ügyet a Pest Megyei Bíróság 24.B.19/
9. számú büntetőügyéhez egyesítette. A Pest Megyei Bíróság a
10. év június hó
11. napján kelt 24.B.19/2009/
12. számú ítéletével I. r. vádlott tekintetében a Szolnoki Városi Bíróság 3.B.942/2008/
13. számú ítéletével megállapított 2 évi próbára bocsátó intézkedését hatályon kívül helyezte és I. r. vádlott bűnösségét 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége és 1 rb. a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségében is megállapította és halmazati büntetést szabott ki. A Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság jelen ítéletét

1. év január hó
2. napján bírálta felül és megállapította, hogy I. r. vádlottal szemben a megállapított próbára bocsátás elbírálására ma már nem kerülhet sor és ez által az egyesített ügyeket ismét el kell különíteni, mert időközben a próbaidő eltelt, ezért a Bkv. vélemény szerint az ügyeket el kellett különíteni. Az elsőfokú bíróság a próbára bocsátás elbírálása során még abban a helyzetben volt, hogy a próbára bocsátás időtartama még nem járt le, arra csak
3. év november hó
4. napján került sor, így nem tévedett, amikor a próbára bocsátás alapját képező cselekményeket elbírálta. A másodfokú eljárás során,
5. év február hó
6. napján azonban, mivel a próbára bocsátás próbaideje eltelt az együttes elbírálásra már nem volt lehetőség. A Fővárosi Ítélőtábla ezért I. r. vádlottal szemben a Szolnoki Városi Bíróság 3.B.942/
7. számú ügyét a jelen eljárástól elkülönítette és a próbára bocsátás megszüntetését és a vádlott bűnösségének 2 rb. kábítószerrel visszaélés vétségében történt megállapítását mellőzte. ----- o ----A másodfokú eljárásban kiegészített és pontosított és ezáltal irányadó tényállás alapján a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, ezáltal I.r., valamint VII.r. vádlottaknak a felmentésre irányuló fellebbezésük nem vezetett eredményre. Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg így a másodfokú eljárásban a tényállás támadása, már nem vezethetett eredményre. A vádlottak többsége azonban a cselekmények elkövetését beismerte, és a bűnösségükre vonatkozóan is beismerő vallomásokat tettek. Ezek a vallomások kiegészítették egymást és megerősítették azt a tényt, amelyet az elsőfokú bíróság a tényállásában rögzített. Az elsőfokú bíróság azonban részben tévedett a cselekmények jogi minősítésének kérdésében. E körben a Fővárosi Ítélőtábla általános elvként fogalmazta meg az eddigi ítélkezési gyakorlatra és az 1/2007.BJE jogegységi határozatban kifejtettekre, hogy a fogyasztással összefüggésben megszerzett kábítószer tiszta hatóanyagtartalmának megállapítása során az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt arra kell bizonyítást lefolytatnia, hogy a vádlottak beismerő vallomásai, és egyéb körülmény, vagy körülmények alátámasztják-e a fogyasztást. Az adott ügyben ezt a vádlottak beismerő vallomásai a vizeletvizsgálati eredmények is megerősítették. Az elsőfokú bíróság ezért nem tévedett, amikor az eddigi ítélkezési gyakorlatra figyelemmel a le nem foglalt kábítószerek tiszta hatóanyagtartalmát becslés útján állapította meg. A cselekmények jogi minősítésének vizsgálata során a Fővárosi Ítélőtábla az említett jogegységi határozatból kiindulva megállapította, hogy a kereskedés több résztevékenységből tevődhet össze: magában foglalhatja a vevők és eladók felkutatását, a megállapodás megkötését, az áru tárolását stb., tehát minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz, vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartást a lefoglalt kábítószerek is alátámasztották. Az elsőfokú bíróság tehát e körben nem tévedett, amikor általánosságban a vádlottak cselekményeit kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette, és a lefoglalt és a le nem foglalt kábítószerek hatóanyagtartalmát összesítve egy törvényi tényállás keretében összegezte. A minősítések e fő irányvonalaknak megfelelően a következők szerint alakultak; I.r. vádlott a tényállás 1,2,
8. pontjaiban írt magatartásaival megvalósította a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésének 4. tételébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettét, figyelemmel arra, hogy a lefoglalt és a le nem foglalt kábítószerek hatóanyagtartalma együttesen a jelentős mennyiség alsó határát 2,5- szeresen haladta meg. A becsléssel megállapított és az I.r. vádlott fogyasztói típusú magatartásával megvalósított cselekménynek a jogi minősítése helyesen a Btk. 282. §

(1)bekezdésében meghatározott és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége (

1. tényállás). Az elsőfokú bíróság a tényállás
2. pontjában írt cselekményét az I.r. vádlottnak helyesen minősítette a Btk. 277/A. §

(1)bekezdésének a/ pontja szerinti egyedi azonosítójel meghamisításának bűntetteként. III.r. vádlott esetében tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az 1.2.4.5. tényállásban írt cselekményekben szereplő kábítószerek hatóanyagtartalmát nem megfelelően, nem a számítások szerint minősítette. A számítások alapján ugyanis a forgalmazói típusú és kereskedéssel elkövetett magatartások azt igazolták, hogy a vádlott a kábítószerek tiszta hatóanyagtartalma tekintetében a jelentős mennyiség alsó határát 1,35-szeresen meghaladóan követte el, így a cselekménye a Btk. 282/§.

(1)bekezdésének 4. tételébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette a másodfokú bíróság. III.r. vádlottnak a kábítószerrel visszaélés vétségeként értékelt cselekményét az elsőfokú bíróság helyesen a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő csekély mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségének értékelte a tényállás

1. és
2. pontjaiban foglaltak alapján. IV.r. vádlottnak az
3. tényállásban írt cselekménye is helyesen a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette, mivel a lefoglalt és a le nem foglalt kábítószerek együttes hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát 0,508-szorosan meghaladta, de a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. IV.r. vádlott a fogyasztására megszerzett kábítószer hatóanyagtartalma tekintetében az elsőfokú bíróság szintén helyesen becsléssel állapította meg, hogy a csekély mennyiség felső határát a hatóanyagtartalom nem haladta meg, így ez a cselekmény a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségének minősül. V.r. vádlott 2.4.7. tényállásban írt cselekményeinek együttes hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határát 1,6-szeresen haladta meg. Így a cselekménye a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésének 4. tételébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősül, míg a fogyasztói típusú magatartása pedig a 6. tényállás alapján a Btk. 282. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége szerint értékelhető, mivel a csekély mennyiség felső határát a becsléssel megállapított hatóanyagtartalom nem haladja meg. VI.r. vádlott által a

1. tényállásban a vásárolt de lefoglalásra nem került 1,5 kg marihuána hatóanyagtartalma a jelentős mennyiség alsó határának 1.6-szerese, míg a
2. tényállás szerinti marihuána hatóanyagtartalma ami 0,15-0,3 gramm THC mely a csekély mennyiség felső határát nem érte el, a 16 növény a jelentős mennyiség 16 %-a, így az együttes érték a jelentős mennyiség alsó határának 1,76szorosa. VI.r. vádlott cselekménye tehát a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésének 4. tételébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének minősül. VII. r. vádlottra nézve a másodfokú bíróság a tényállás

1. pontját módosította akként, hogy kirekesztette a
2. tényállásból annak megállapítását, hogy a TT szám alatti házkutatás során lefoglalt 1,5 kg marihuána abból származott, amit VII. r. vádlottól vásároltak V. r. és VI. r. vádlottak és ezt a kábítószert ők vitték oda (ítélet
3. oldal utolsó bekezdés), mert ezt semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Ezzel a tényállásbeli módosítással VII. r. vádlott bűnösségének köre jelentősen leszűkült, mert nem a mért, hanem a becsült hatóanyag-tartalom (0,01%) volt a számítás alapja. Mindezek alapján a másodfokú bíróság VII. r. vádlott forgalmazási típusú cselekményének jogi minősítését megváltoztatta, így a cselekménye a Btk. 282/A. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés a./ pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségének minősül. A

1. tényállás alapján VII. r. vádlott lakóhelyén lefoglalt zöld növényi ágvégződések tekintetében az értékesített, illetve értékesítésre szánt termesztett növényekre vonatkozóan azt állapította meg, hogy azok hatóanyagtartalma a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, a fogyasztásra megszerzett és elfogyasztott kábítószer hatóanyagtartalma pedig, ami 0,1 gramm a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, ezért az elsőfokú bíróság a fogyasztási típusú cselekményét helyesen minősítette. ----- o ----A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket általában helyesen sorolta fel és a súlyuknak megfelelően is értékelte, azonban a részben megváltozott minősítésre és az időmúlásra figyelemmel azok további pontosításra, kiegészítésre szorultak. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal, amikor a vádlottak esetében az enyhítő rendelkezést alkalmazta, mert a hasonló ügyekben állandósult az a büntetéskiszabási gyakorlat, mely szerint a jelentős mennyiség alsó határát alig meghaladó hatóanyagtartalom esetén, a büntetés kiszabására általában az enyhítő szakasz alkalmazásával kerül sor, mert a többezerszeres hatóanyagtartalmú bűncselekmények társadalomra veszélyességének a büntetésekben arányosan tükröződnie kell. I. r. vádlott tekintetében további enyhítő körülményként értékelte a másodfokú bíróság a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást, figyelembe vette, hogy a próbára bocsátás alapját képező bűncselekmények bűnösségének megállapítását a bíróság mellőzte. Enyhítőként értékelte, hogy az I. r. vádlott jelenleg is bejelentett munkahellyel rendelkezik és hogy a cselekmény elkövetése óta nem került újabb összeütközésbe a törvénnyel, valamint azt, hogy az öccsének a családját anyagilag támogatja. III. r. vádlott esetében további enyhítőként értékelte a bíróság az igen jelentős időmúlást, azt hogy állandó bejelentett munkahelye van és a nagymamáját tartja el. Mellőzi azonban a bíróság az enyhítő körülmények köréből azt, hogy az eljárás során kényszerintézkedés hatálya alatt állt. IV. r. vádlott esetében ugyancsak enyhítő körülményként értékelte a bíróság a jelentős időmúlást, azt hogy az eltelt idő alatt felszolgálói szakképesítést szerzett és jelentős nyomatékkal azt a tényt, hogy az iskolában jelenleg is drogprevenciós előadásokat tart és az életvitele pozitív irányban változott. Mellőzte az enyhítő körülmények köréből, hogy az eljárás során kényszerintézkedés hatálya alatt állt. V. r. vádlott esetében is további enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, azt, hogy állandó munkaviszonya van, hogy három kiskorú gyermek eltartásához járul hozzá, de az ő esetében is mellőzte az enyhítő körülmények köréből, hogy kényszerintézkedés hatálya alatt állt. VI. r. vádlott tekintetében további enyhítő körülmény a jelentős időmúlás, az hogy állandó munkaviszonya van, hogy élettársi kapcsolatban él és a cselekmény elkövetése óta nem került összeütközésbe a törvénnyel. VII. r. vádlott bűnösségének köre jelentősen szűkült és a cselekmény minősítése jelentősen enyhébb megítélésűvé vált. Állandó bejelentett munkahelye van, a szabadulását követően az életmódján változtatott és kábítószerelvonó kezelésen is részt vett. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság, az enyhítő körülmények súlyát értékelve, a belső arányosságra is figyelemmel úgy látta, hogy IV. r. vádlott főbüntetése túl szigorú, ezért azt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre enyhítette. Az enyhítés jelentős indoka volt az is, hogy a IV. r. vádlott terhére rótt bűncselekmény a csekély mennyiség felső határát csak alig haladta meg. A másodfokú bíróság úgy látta, hogy a IV. r. vádlott esetében a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért az enyhítő körülmények túlsúlyára és nyomatékára figyelemmel a büntetés végrehajtását a Btk.
2. §

(2)bekezdése alapján 3 évi próbaidőre felfüggesztette és a közügyektől eltiltás mellékbüntetést a törvényi előfeltételek hiányában a Btk.

1. §-ára figyelemmel mellőzte. V. r. vádlott esetében a másodfokú bíróság elsősorban a büntetlen előéletére, a megbánó magatartására figyelemmel alkalmazhatónak találta a Btk.
2. §

(2)bekezdését, mely szerint a börtönbüntetés célja az ő esetében is annak végrehajtása nélkül is elérhető. A próbaidő tartamát a Btk. 89. §

(3)bekezdése alapján 5 évben határozta meg. VI. r. vádlott főbüntetését a belső arányosság figyelembevételével 2 évre enyhítette. VII. r. vádlott minősítése jelentősen enyhébbre változott, így a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Btk. 51. §

(1)bekezdése alapján vele szemben pénzbüntetés kiszabása is elégségesnek látszott. A pénzbüntetés napi tételének számát a cselekmény csekélyebb tárgyi súlyára figyelemmel 400 napi tételben és a napi tétel összegét 250 forintban állapította meg azzal, hogy a pénzbüntetés összege 100.000 forint. A Btk. 51. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú bíróság arról, hogy meg nem fizetése esetén 250 forintonként egy napi fogházbüntetésre kell a pénzbüntetést átváltoztatni a Btk. 52. §-a alapján. A Btk. 77/B. §

(1)bekezdésének a./ pontja szerint a vagyonelkobzást arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra kell elrendelni, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. BJE. számú jogegységi határozata értelmében a Btk. 77/B. §

(1)bekezdés a./ pontjára figyelemmel az elkövetővel szemben a kábítószer értékesítésével összefüggésben megszerzett még meglévő vagyonra el kell rendelni. V.r. vádlott esetében ezért a 300.000 forintra a másodfokú bíróság a vagyonelkobzást elrendelte. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy IV. r. vádlott születési évét a Pest Megyei Bíróság hibásan jelölte meg, ezért azt a Be. 261. §

(1)bekezdése alapján kijavította. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására a Be.

1. §-a alapján került sor, és az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a másodfokú bíróság a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján hagyta helyben. A bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be.

1. §-án alapul. Az ítélet ellen a Be.
2. §-ában foglalt okok hiányában további fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
3. év február hó
4. napján dr. Nehrer Péter s.k. tanacs elnoke Miszlayne dr. Lanyi Eva s.k. eloado biro dr. Szekely Akos s.k. biro A Pest Megyei Bíróság 24.B.19/2009/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.302/2010/
6. számú ítéletében írt változtatással I. r., III. r., VI. r. és VII. r. vádlottakkal szemben jogerős, és IV. r., valamint V. r. vádlottak szabadságvesztésének kivételével végrehajtható. Budapest,
7. év február hó
8. napján . Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: Németh Anna Mária tisztviselő