DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.816/2011/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Rácz Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és II.rendű felperes neve II. rendű, mindketten m.-i (cím) lakos felpereseknek - a Hegyeshalmi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hegyeshalmi Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 13.P.23.119/2010/
- számú ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 8 100 (Nyolcezer-egyszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 38 100 (Harmincnyolcezer-egyszáz) forint fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által nyilvántartott közhasznú sportegyesület, melynek a felperesek tagjai.
- május 7-én az egyesület ügyintéző szerve, az elnökség - melynek az I. rendű felperes, mint elnökhelyettes is tagja volt - ülést tartott, s egyebek mellett
- május 31ére összehívta a szervezet közgyűlését. A közgyűlésre szóló meghívót az alperes elnöke készítette el, s abban feltüntette a közgyűlés helyét, időpontját, s az elnökség által összeállított napirendjét is. A meghívó mellékleteként nem küldte meg a tagok részére az alapszabály módosítás, az ügyrend, továbbá a közhasznúsági jelentés tervezetét, s az elnökség éves beszámolóját sem. A meghívót valamennyi tag részére postára adta, kivéve K. N. A.-t, aki azonban a közgyűlésről egyéb úton értesült, s azon részt is vett. A közgyűlésen az alperes elnöke a levezető elnöki feladatok ellátására az alperes perbeli jogi képviseletét ellátó ügyvédet kérte fel. Ezt a jelenlévő tagok elfogadták, így levezető elnökként Dr. H. Z. ügyvéd járt el. A napirendi pontok elfogadása után az I. rendű felperes bejelentette, hogy a közgyűlésről hangfelvételt készít. Ezt követően az alperes közgyűlése az alábbi határozatokat hozta: - az 1/
- (V.31.) számú határozattal hat személyt az egyesület tagjává választott, külön-külön 6 igen és 5 nem szavazat mellett, - a 2/
- (V.31.) számú határozattal 12 igen és 5 nem szavazat mellett, kétharmados többséggel az I. rendű felperest az elnökhelyettesi tisztségből visszahívta, - a 3/
- (V.31.) számú közgyűlési határozattal megválasztotta az egyesület új elnökhelyettesét 12 igen és 5 nem szavazat mellett, kétharmados többséggel, - a 4/
- (V.31.) számú közgyűlési határozattal elfogadta az alapszabály módosítását, melyről szóló tervezetet a szavazást megelőzően a levezető elnök ismertetett, 12 igen és 5 nem szavazat mellett, kétharmados többséggel, - az 5/
- (V.31.) számú közgyűlési határozattal - azt követően, hogy a levezető elnök az elnökség ügyrendjét ismertette - azt elfogadta 12 igen és 5 nem szavazat mellett, kétharmados többséggel, a 6/
- (V.31.) számú határozattal elfogadta az elnökség
- évi beszámolóját, melyet a szavazást megelőzően a levezető elnök szétosztott a jelenlévő tagok között, s az egyesület elnöke a beszámolót részletesen ismertette is 12 igen és 5 nem szavazat mellett, kétharmados többséggel, - a 7/
- (V.31.) számú határozattal elfogadta az egyesület közhasznúsági jelentését, tudomásul vette a felügyelő bizottság beszámolóját, melyeket a levezető elnök a szavazást megelőzően szétosztott a tagok között, s a felügyelő bizottság elnöke azt ismertette is 12 igen, s 4 nem szavazat mellett, kétharmados többséggel. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet az I. rendű felperes
- június 29-én vette kézhez. A felperesek
- június 30-án postára adott, a bírósághoz
- július 1-jén érkezett keresetükben kérték, hogy a bíróság semmisítse meg a
- május 31-i közgyűlés valamennyi határozatát. Álláspontjuk szerint e döntések a szervezet alapszabályába ütköznek, mert a közgyűlési meghívóhoz az elnök nem mellékelte az alapszabály módosítás, az ügyrend, a közhasznúsági jelentés tervezetét, valamint az elnökség éves beszámolóját; K. N. A. tag nem kapott meghívót; a közgyűlés napirendi pontjainak sorrendjével az egyesület rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg, mert az új tagok felvételéről azért döntött első határozatával, hogy a további határozatok - így az I. rendű felperes elnökhelyettesi tisztségből történő visszahívásáról szóló - meghozatalához a létesítő okirat által előírt kétharmados többség biztosított legyen; a közgyűlést nem az elnök, hanem az általa felkért egyik tag vezette; az alapszabály módosításnak, az ügyrendnek a tervezetét a közgyűlés alatt a tagok nem kapták meg, s bár azokat a szavazás előtt ismertették, az egységes szerkezetű alapszabály és ügyrend nélkül a változásokat áttekinteni nem lehetett; az éves beszámolók a közhasznúsági jelentés tervezetét ugyan átadták a szavazás előtt a tagoknak, azokat ismertették is, de áttanulmányozásukra nem volt elégséges idő. A
- február 3-i keltezésű előkészítő iratukban hivatkoztak arra is, hogy mivel az új tagok a belépési nyilatkozataikat a közgyűlés előtt mindössze 10-20 perccel írták alá, s nem az elnökségi ülést megelőzően, a tagfelvételi eljárás az alapszabály előírásába ütköző módon történt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a követelés érvényesítésével a felperesek elkéstek, másodsorban érdemben is vitatta a keresetlevélben foglaltakat. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte egyetemlegesen a felpereseket az alperes részére 68 750 forint perköltség megfizetésére, s felhívta őket, hogy 8 nap alatt leletezés terhével rójanak le 27 000 forint eljárási illetéket. A határozata indokolásában az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.)
- §
(1)bekezdésére utalással hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. Rámutatott, hogy e határidő anyagi jogi jellegű, s annak kezdő napja az adott esetben
- május
- volt, amikor a felperesek a keresetükben sérelmezett határozatokról tudomást szereztek, míg utolsó napja - amikorra a 4/
- Polgári Jogegységi Határozat értelmében a keresetlevélnek a bírósághoz be kellett volna érkeznie -
- június
- A felperesek keresetlevele azonban csak
- július 1-jén érkezett meg a bírósághoz. Arra figyelemmel, hogy e határidő egyszersmind elévülési jellegű a jogegységi határozat szerint, s az alperes elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő, vizsgálta, hogy az elévülési idő a Ptk.
- §
(2)bekezdése értelmében nyugodott-e. Álláspontja szerint a keresetindítási jog gyakorlását a közgyűlés jegyzőkönyvének hiánya önmagában nem akadályozhatta meg, a felperesek jogának gyakorlásához nem volt szükséges a jegyzőkönyv átvétele, így nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy azt a felperesek mikor kapták meg. Megítélése szerint a felperesek nem bizonyították, hogy a keresetindítási határidőt menthető okból mulasztották el, az alperes elévülési kifogása alapos volt, ezért a keresetet el kellett utasítania. Részletesen kifejtette, hogy a keresetlevélben felsorolt, a határozatokat érdemben vitató felperesi álláspont megalapozatlan, a közgyűlési határozatok megsemmisítésének az általuk megjelölt okokból sincs helye. Az ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben kérték annak megváltoztatását, s keresetük szerinti határozat hozatalát. Azzal érveltek, hogy a Pp. 121. §
(2)bekezdéséből következően a keresetlevelükhöz mindenképpen mellékelni kellett a közgyűlés jegyzőkönyvét, ennek hiányában ugyanis a bíróság a per érdemi tárgyalásába nem bocsátkozhatott, s mivel azt csak
- június 29-én kapták kézhez, ahhoz képest a megtámadási jogukat határidőn belül érvényesítették. Vitatták, hogy keresetük érdemben alaptalan lenne, s kiemelték, hogy az alperes jogait - elsősorban a napirendi pontok sorrendjének meghatározásával - rendeltetésellenesen gyakorolta, s ez a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe is ütköző eljárást valósított meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének indokai alapján történő helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság rendkívül részletes, terjedelmes - ugyanakkor a per eldöntése szempontjából tulajdonképpen indokolatlan - bizonyítási eljárást folytatott le, melynek alapján a tényállást helytállóan állapította meg, abból helyes következtetéseket levonva megalapozott döntést hozott, s döntése indokolásával is egyetért az ítélőtábla, bár annak a hivatkozott jogsértések érdemére vonatkozó fejtegetései a per eldöntése szempontjából irrelevánsak. Helytállóan hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy az Etv.
- §
(1)bekezdése által biztosított 30 napos megtámadási határidő elévülési jellegű, s miként azt az általa felhívott 4/
- számú Polgári Jogegységi Határozat is előírja „az alperes elévülési kifogása esetén az elévülés számítására a Ptk. 326-
- §-okban írt szabályokat kell alkalmazni. A Ptk.
- §
(2)bekezdése kimondja, hogy „ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül - 1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig 3 hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra". Az adott esetben a jogszabály által előírt 3 hónapos időtartam nyilvánvalóan nem attól az időponttól számít, amikor a felperesek a közgyűlési jegyzőkönyvet kézhez kapták, mert egy ilyen értelmezés szerint abban az esetben, ha a sérelmezett határozatról való tudomásszerzés a közgyűlésen személyesen részt nem vevő tag esetében a jegyzőkönyv átvételének napjával kezdődne, azt jelentené, hogy a törvényben előírt 1 hónapos megtámadási határidő 3 hónapra meghosszabbodna. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a törvényalkotónak ilyen szándéka nem volt. Az „elévülés nyugvása" az egyesületi tag által sérelmezett határozat meghozatala és a tag arról való tudomásszerzése közötti időszakra vonatkozik, s a tudomásszerzéstől számított 30 nap alatt a határozat megsemmisítése iránti keresetlevelet a tagnak oly módon kell előterjesztenie, hogy az a bírósághoz be is érkezzen. Aggálytalanul megállapítható - miként azt az elsőfokú bíróság helyesen levezette -, hogy e határidőt a felperesek elmulasztották, ezért a bíróságnak az alperes elévülési kifogására tekintettel a jogegységi határozatnak megfelelően a keresetlevelet érdemi határozatában kellett elutasítani. A felperesek fellebbezésben kifejtett érvelésével az ítélőtábla nem ért egyet. A Pp. 121. §
(2)bekezdése előírja azt, hogy a keresetlevélhez csatolni kell az olyan okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát) is, amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik. Az indokolás szerint ez a szabály a bizonyítási eljárás időbeli elhúzódása ellenében hat, így csökkentheti a pertartamot, ugyanakkor a felperest is gondos eljárásra kényszeríti. Ha a felperes e kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság felhívja a hiány pótlására, s ennek elmaradása esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. A keresetlevél kötelező tartalmi elemeit a Pp. 121. §
(1)bekezdése sorolja fel a)-f) pontokban. Ezek között az okirat csatolás nem szerepel. A Pp. 130. §
(1)bekezdés i) pontja szerint a keresetlevelet akkor kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani a bíróságnak, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél a Pp. 121. §
(1)bekezdésében foglaltakat nem tartalmazza. Mindezekre figyelemmel tehát a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv június 29-én történt átvétele olyan menthető ok, amelyre figyelemmel a keresetlevelüket korábban nem nyújthatták be, s erre figyelemmel az alperes elévülési kifogása nem foghat helyt. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az alperes alapszabálya nem írja elő, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét kézbesíteni kellene a tagoknak, így az alperes mulasztása erre figyelemmel sem állapítható meg. Mivel a keresetlevelet az igényérvényesítés elévült volta miatt kellett elutasítani, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve a felperesek fellebbezésének a keresetlevélben sérelmezett határozatok érdemére vonatkozó részére kitérni nem kívánt. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés alaptalannak bizonyult, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperesek kötelesek az alperes részére fellebbezési eljárási költség megfizetésére. E címen az ítélőtábla az alperes jogi képviselőjének munkadíját, illetve utazási költségét számolta el a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4. §
(1)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. D e b r e c e n,
- április
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -