Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.249/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Őrszigety Katalin pártfogó ügyvéd (7400 Kaposvár, Rákóczi tér 12.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 22.P.20.982/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó részében megváltoztatja és mellőzi a felperesnek elsőfokú perköltségben marasztalását. A felperes pártfogó ügyvédjének elsőfokú eljárásban járó - az államot terhelő - díját 12.000 (tizenkettőezer) forintra leszállítja, és a másodfokú eljárásban a pártfogó ügyvéd államot terhelő díját 6.000 (hatezer) forintban állapítja meg. Felhívja a Pécsi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a másodfokú eljárásra megállapított díjat - számla benyújtása ellenében - a pártfogó ügyvéd részére fizesse ki. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében azzal az indokkal kérte az önálló bírósági végrehajtó alperest kártérítésre kötelezni, hogy az alperes
- december 14-én lakottság melletti becsérték alapulvételével, ténylegesen annak feléért értékesítette a xy és xy adósok ellen folytatott végrehajtási eljárásban az adósok tulajdonát képező, végrehajtás alá vont x-i
- helyrajzi számú ingatlant, holott az nem volt lakott. Ez vezetett arra a következményre, hogy a vételár felosztásakor a felperes követelését már nem lehetett kielégíteni, mert a rangsorban előnyösebb követelések kielégítése után csak 65.000 forint jutott a felperes 3.600.000 forint tőkeösszegű követelésének részbeni kielégítésére. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 forint elsőfokú perköltséget. A felperes személyes költségmentessége folytán az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli és megállapította a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját is. Döntését lényegében azzal indokolta, hogy a felperes a lakottság melletti becsérték figyelembe vétele miatt végrehajtási kifogást nem terjesztett elő és így a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést a keresetének megfelelő ítéleti döntés érdekében. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek 3.600.000 forint és annak
- december 14-től a kifizetésig járó kamatai, valamint 745.523 forint végrehajtási költség megfizetésére kötelezését. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. A Ptk.349.§-ának
(1)bekezdése értelmében - amelyet az önálló bírósági végrehajtó károkozása esetén is alkalmazni kell - az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár a rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget a károsult igénybe vette. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 217.§-ának
(1)bekezdése szerint a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. Ha a végrehajtó az árverési vételárat törvénysértően határozza meg, ez olyan intézkedés, amellyel szemben a rendes jogorvoslatot a végrehajtási kifogás jelenti, és amely egyben alkalmas az intézkedésből eredő kár elhárítására is. A felperes az árverési hirdetmény és az árverés ellen be is nyújtott árverési kifogást a M-i Városi Bíróság előtt 1504-1.Vh.542/1999/
- szám alatt, de abban a lakottság melletti becsérték figyelembe vételét nem sérelmezte, ezért az azt elbíráló bíróság a kifogást elutasító határozatában ezt a körülményt nem is vizsgálta. A felperes végrehajtási kifogást nyújtott be továbbá a végrehajtó felosztási terve ellen is, amelyet a bíróság szintén elutasított. Ebben sem kifogásolta a felperes azt, hogy a becsérték meghatározása törvénysértő volt. Az alperes kártérítési felelősségét ezért nem lehet megállapítani, amelyre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján - a per főtárgyára vonatkozó részében - helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzi a másodfokú bíróság a Vht.141.§-ára és 143-ára történt hivatkozásokat, mert az elsőfokú ítéletben idézett törvényszöveg az árverés idején nem volt hatályban. Az alperes személyesen járt el, a tárgyalásokon nem jelent meg, az elsőfokú eljárásban költsége nem merült fel. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd államot terhelő díja a 7/2002. (III.30.) IM rendelet 5.§-a
(1)bekezdésének b) pontja értelmében - ÁFÁ-val együtt - nem haladhatja meg a 14.400 forintot. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd a másodfokú eljárásban úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik az ÁFA körbe. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség és a pártfogó ügyvéd díja vonatkozásában a Pp. 253. §-ának
(2)és
(3)bekezdése alapján megváltoztatta azzal, hogy a felperes elsőfokú perköltségben való marasztalását mellőzte, illetőleg a pártfogó ügyvéd díját 12.000 forintra leszállította. Az alaptalanul fellebbező felperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem igényelhet, az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége ugyancsak nem merült fel. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd államot terhelő díját a másodfokú bíróság a 7/2002. (III.30.) IM rendelet 5.§-a
(1)bekezdésének b) pontja és
(2)bekezdése alapján állapította meg. P é c s ,
- november
- Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Szentpéteriné Dr. Bán Erzsébet s.k. bíró