Győri Ítélőtábla Gf.II.20.383/2011/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Kovács Nóra Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Megyery Tamás ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesekkel szemben megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 1.G.40.019/2011/
- sorszám alatti ítéletével szemben az alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 101.
- (Egyszázegyezer-hatszáz) Ft másodfokú perköltséget. Egyetemlegesen kötelezi az alpereseket, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessenek meg 491.
- (Négyszázkilencvenegyezer-ötszáz) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
- február
- napján a megbízott felperes és a megbízó I. r. alperes között megbízási szerződés jött létre, a megbízó által elnyerni kívánt vissza nem térítendő támogatás elnyerését célzó pályázathoz szükséges feladatok ellátására. Ebben a megbízott felperes vállalta a pályázat benyújtásához szükséges tanulmányírást, pályázati tanácsadást (azon belül: a teljeskörű projekt-koordinációt és a pályázat elkészítését), a projekt-menedzsment ellátását, valamint a monitoring jelentések elkészítésében történő közreműködést. (2/2/14.pont) A szerződésben kikötötték (4/
- pont), hogy a felperes a tőle elvárható legnagyobb gondossággal jár el, azonban tevékenysége eredményességéért felelősséget nem vállal. A szerződés az egyes részfeladatok díjai között a pályázati tanácsadás díját (7/
- pont) sikerdíjként határozta meg, melyet az elnyert támogatási összeg 5 %-a + Áfa összegben, de minimum 800.000.-Ft + Áfa díjban állapították meg. A 8/
- pont szerint a 7/
- pont alapján járó sikerdíjról a felperes akkor bocsáthatott ki számlát, ha a pályázat kedvező elbírálásáról szóló döntés írásbeli értesítését a megbízó kézhez veszi, avagy a kiíró szervezet internetes oldalán megjelent. Amennyiben a megbízó a szabályszerűen elkészített pályázati anyagot a saját döntése alapján nem kívánja benyújtani, avagy a beadott pályázatot visszavonja, a tanácsadó felperes ennek ellenére jogosulttá válik a pályázati tanácsadás sikerdíjáról számlát kiállítani. Ugyancsak
- február
- napján készfizető kezességi szerződés jött létre a megbízott felperes, valamint a megbízó I. r. alperes ügyvezetője, a II. r. alperes között, melyben a II. r. alperes kezességet vállalt a felperes és az I. r. alperes között létrejött szerződésből a felperest megillető díjak megfizetésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség regionális szerve (a továbbiakban: NFÜ)
- szeptember 9-én értesítette az I. r. alperest 176.918.970.-Ft támogatási összeg odaítéléséről. Erre figyelemmel
- szeptember
- napján a felperes kiállította az alperes részére a RC/0102/
- számú, 8.845.949.-Ft + Áfa (11.057.736.-Ft) megfizetésére szóló számláját, melyből az I. r. alperes csupán 2.764.358.Ft-ot fizetett ki. Az I. r. alperes panaszára az NFÜ a
- február
- napján kelt levelében a támogatási összeget módosította, 175.132.440.-Ft-ra. Felperes módosított keresetében 8.181.418.-Ft megbízási díj, valamint annak egyes részösszegei után eltérő időpontoktól meghatározott késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A felperes álláspontja szerint a megbízási szerződés alapján a pályázati tanácsadás részmunkát (azon belül a pályázat elkészítését) sikerrel teljesítette, ezért jogosult a szerződés 7/
- pontjában meghatározott sikerdíjra. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a sikerdíj a felperesnek csak a támogatási szerződés megkötésével jár. Ezt ugyanis az NFÜ mellékletek benyújtásához kötötte, a mellékletek előteremtésében az I.r. alperes a felperes közreműködését pedig eredménytelenül kérte. Ezért - előadása szerint - az I. r. alperesnek újabb céggel kellett szerződnie a támogatási szerződés eredményes megkötéséhez. Abban az esetben, amennyiben a megbízási szerződésben a felek a megbízott díját jutalékként kötik ki, a megbízási szerződés eredménykötelmi természetűvé válik, amely a díjra is kihatással van. Ezért a megkívánt eredmény elmaradása esetén a megbízott díja a Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján csökkenthető. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az I-II. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 8.181.418.-Ft tőkét, valamint annak egyes részösszegei után eltérő időpontoktól meghatározott késedelmi kamatát és a felperes perköltségét. Az elsőfokú bíróság szerződés értelmezése szerint a felek között létrejött megbízási szerződés (Ptk.474. §
(1)bekezdés) vállalkozási, így eredménykötelmi jellegű (Ptk.
- §) elemeket is tartalmaz. Ilyen az a kikötés is, hogy a „pályázati tanácsadás" elnevezésű tevékenység teljesítéséért a megbízott felperesnek az ellenszolgáltatás sikerdíjként jár. A megyei bíróság rámutatott, hogy a pályázati eljárási rendszer sajátossága az, hogy mind időben, mind technikailag elkülönül a pályázat kedvező elbírálásáról szóló döntés megszületése, valamint a támogatási szerződés megkötése. Ezt tükrözi a szerződés 8/
- pontja is, eszerint a felperes az elnyert támogatási összeg alapján akkor is jogosult sikerdíjra, ha a megbízó a pályázatát nem nyújtja be, avagy visszavonja. Így a felperes a pályázati tanácsadás, a pályázat elkészítése után sikerdíjra nem a támogatási szerződés megkötésével válik jogosulttá, hanem annak folytán, hogy az elbíráló szerv a pályázatot támogatásra alkalmasnak minősíti. Ez a konkrét esetben megtörtént, így a felperes alappal követelhette díja kifizetését. A bíróság kifejtette, hogy a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges mellékletek elkészítése a megbízási szerződés projektmenedzsment részfeladatai közé tartozik, így az abban való közreműködéstől elzárkózás nem érinti a pályázat elkészítésére vonatkozó díjigényt. Az alperes által indítványozott bizonyítást a bíróság azért mellőzte, mert a tényállás a Pp.
- §-a szerint okirati bizonyítás útján is feltárható volt. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, míg másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Jogorvoslati érvelésük szerint az eredménykötelmi természetű szerződésben az eredményként elfogadható teljesítménynek véglegesnek kell lennie. A pályázati támogatás odaítélésére vonatkozó
- szeptember 9-i NFÜ-tájékoztatás nem végleges, mivel a pályázat tényleges elnyerése érdekében az alperesek a folyamat utolsó szakaszában új pályázatíró céget kényszerültek megbízni. A felperes ugyanis a fejlesztési ügynökség által kért hiányzó adatbázis és mellékletek átadását megtagadta, ez a tevékenység pedig a „pályázati tanulmányírás" része volt. A megbízott tevékenységének véglegességét - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - nem a támogatási szerződés megkötése jelentette volna, hanem azon helyzet elérése, hogy a szerződés megköthető legyen. Kifogásolták tanúbizonyítás iránti indítványuk elutasítását, mely a tényállás teljeskörű feltárásához lett volna elengedhetetlen. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak kiemelésével, hogy a felek közötti szerződés egyértelmű meghatározást tartalmazott arra nézve, hogy milyen feltételek teljesülése esetén jár a felperesnek a sikerdíj, ezek pedig a konkrét esetben bekövetkeztek. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból érdemben is helytálló jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alpereseket a keresettel érvényesített sikerdíj és járulékai megfizetésére. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítélete indokaival egyetért, azokat részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal. (Pp.254.§.
(3)bekezdés) Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk.207.§.
(1)bekezdése alapján a
- február
- napján létrejött szerződés szabályait helytállóan értelmezte úgy, hogy abban a megbízási szerződés (Ptk.474.§.
(1)bekezdés) tartalmi elemei mellett eredménykötelmi, így vállalkozási jellegű (Ptk.389.§. ) kikötés is szerepel. Ilyen az a szerződési rendelkezés is, amely szerint (7/
- pont) a pályázati tanácsadás részmunkáért az ellenszolgáltatást a megbízott sikeres, eredményes tevékenységétől tették függővé, azaz: sikerdíjként határozták meg. Az alperesek fellebbezésükben azonban a szerződés világos és egyértelmű szabályaival ellentétesen hivatkoztak arra, hogy a pályázat elkészítését magában foglaló pályázati tanácsadás részmunkáért (2/2/
- pont) a sikerdíj nem a pályázat kedvező elbírálásáról szóló döntés közlésekor jár és esedékes (8/
- pont) a felperesnek, hanem csak a támogatási szerződés megkötésekor. A fellebbezési ellenkérelemben is kiemelt, említett feltételeket a megbízott felperes teljesítette, a pályázat kiírója
- szeptember
- napján értesítette az I.r. alperest a támogatási összeg odaítéléséről. A körültekintően megfogalmazott megbízási szerződés abban sem hagy kétséget, hogy a támogatási szerződés megkötésének előfeltételét jelentő „szükséges dokumentumcsomag" összeállítása (avagy a fellebbezés szerint a mellékletek és a hiányzó adatbázis átadása) nem a keresettel érvényesített sikerdíjjal díjazott pályázati tanácsadás, hanem a „projekt menedzsment" tevékenység (2/2/3/
- pont) része. Az alperesek a késedelmi kamatfizetési kötelezettségük kezdő időpontját is alap nélkül kifogásolták, mivel a szerződés 8/
- pontja szerint a sikerdíj már a támogatási összeg odaítélésére vonatkozó első értesítéskor esedékessé vált, melyre
- szeptember 9-én került sor. (Ptk.298.§. a/ pont) Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, így az alperesek a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján viselni kötelesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint a felperes jogi képviseletével a másodfokú eljárás során felmerült ügyvédi munkadíjat. Az ítélőtábla a másodfokú határozat írásbafoglalásakor észlelte, hogy nem rendelkezett az alperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről. Az erről való rendelkezés a Pp.225.§.
(6)bekezdése alapján hivatalból kötelező, ezért a másodfokú ítéletet a Pp.225.§.
(1)bekezdése alapján a fentiek szerint hivatalból kiegészítette. Az együttesen perelt főkötelezett I.r. alperes, valamint a készfizető kezes mellékkötelezett II.r. alperes ezen kötelezettsége a Pp.82.§.
(1)bekezdése alapján egyetemleges. A felperes meghatalmazott ügyvédje díját a fellebbezési eljárásban az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 101.600.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- március
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró