← Magyarország

Pf.20021/2008/7 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.021/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla ... pártfogó ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti lakos és ... alatti tartózkodási helyű felperesnek - ... jogtanácsos által képviselt BÁCSKISKUN MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 6000 Kecskemét, Batthyány u.
  2. szám alatti székhelyű alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  3. november
  4. napján kelt 10.P.21.455/2007/13-I. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes pártfogó ügyvédjének díját 6.000.- (Hatezer) Ft-ban állapítja meg, amelyet az állam visel. Az ítélet megküldésével megkeresi az ítélőtábla gazdasági hivatalát, hogy a pártfogó ügyvéd díját a felperes költségmentessége folytán az ellátmányból fizesse ki. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 80.000.(Nyolcvanezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. - 2 - INDOKOLÁS : A Kalocsai Rendőrkapitányság Körzeti Megbízotti Alosztálya
  6. január 19-én kelt 51/2005.Bü. számú határozatával a felperes feljelentését - amely arra irányult, hogy közte és a házastársa közötti, a Kalocsai Városi Bíróság előtt P.20.159/
  7. számú ügyben valótlan tartalmú iratot használtak fel - elutasította arra hivatkozással, hogy bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn. A határozat ellen benyújtott panaszt a Kalocsai Városi Ügyészség
  8. március
  9. napján kelt B.129/2005/
  10. számú határozatával elutasította. A felperes mint adós ellen a Kalocsai Városi Bíróság 5.P.20.291/
  11. számú ügyben hozott, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Pf.20.460/
  12. számú határozatával helybenhagyott ítélete alapján indult végrehajtási eljárás /végrehajtó neve/ önálló bírósági végrehajtó előtt. A végrehajtó
  13. július
  14. napján a felperes OTP Bank Rt-nél vezetett lakossági folyószámlája terhére 370.000.-Ft összegben azonnali beszedési megbízást nyújtott be. A felperes jogorvoslata folytán a Kalocsai Városi Bíróság az azonnali beszedési megbízás teljesítését megszüntette, felfüggesztette. A felperes folyószámlájához nem tudott hozzáférni, mert az OTP Bank Rt. azt zárolta. A felperesnek a végrehajtó és az OTP Bank Rt. intézkedése miatti feljelentését a Kalocsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 03030-64/
  15. Bü. számú,
  16. január
  17. napján kelt határozatával ugyancsak elutasította, mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. E mellett a felperes és a pénzintézet, valamint a bírósági végrehajtó között peres eljárás is van folyamatban. Felperes keresetében 10.000.000.-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest államigazgatási jogkörben okozott kártérítés címén. Kereseti kérelme szerint az alperes nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el a feljelentései elbírálása során, ügyét nem kellő alapossággal vizsgálta ki. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Jogi okfejtése szerint államigazgatási jogkörben okozott kártérítési felelősség megállapítására a Ptk.
  18. §

(1)bekezdése szerinti speciális és a 339. §
(1)bekezdésében írt általános feltételek együttes megvalósulása esetén kerülhet sor. A speciális feltételek fennállnak, mivel az alperes tevékenysége a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenységnek minősül. A felperes a rendes jogorvoslatot is kimerítette, amikor a feljelentését elutasító határozat ellen panasszal élt a Kalocsai Városi Ügyészséghez. Az alperes terhére jogellenesség azonban nem állapítható meg. A felperes feljelentése kapcsán a Be. rendelkezéseinek megfelelően folytatta le eljárását, amely arra az eredményre vezetett, hogy bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg. - 3 - Pf.II.20.021/2008/
  1. szám Megfelelő tájékoztatással is ellátta a felperest, hogy a pénzintézet intézkedése kapcsán a felügyeleti szervéhez fordulhat, míg a végrehajtó intézkedése ellen kifogással élhet. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel annak keresete szerinti megváltoztatása iránt. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban általa előadottak alátámasztják az alperes mulasztását, s az, hogy a feljelentését az alperes nem vizsgálta ki megfelelően, kártérítési felelősségét megalapozza. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A fellebbezés érdemi vizsgálata előtt az ítélőtábla az alábbiakat bocsátja előre: A Pp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Amennyiben a bíróság az ítélet teljességének fentiekben megfogalmazott elvét sértve rendelkezett, az ítélet a Pp.
  1. §ban foglalt feltételeknek megfelelően kiegészíthető, a perorvoslati eljárás felfüggesztésére kerül sor (Pp.
  2. §), amikor az ítélet kiegészítésére nincs lehetőség, azt a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül kell helyezni. A felperes az elsőfokú eljárásban
  1. sorszámú beadványában, illetve a
  2. számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata a Legfőbb Ügyészség alperesként való perbevonására utalt, illetve olyan előadást tett, mely szerint az alperes per tárgyává tett magatartásával a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi joga is sérült. Tekintve, hogy a felperes a másodfokú tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy fentiekre vonatkozó előadását nem kívánja keresetkiterjesztésnek tekinteni sem személyi, sem tárgyi értelemben, szándéka eredetileg sem erre irányult, a fellebbezés érdemben elbírálható volt. Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette (Ptk.
  3. §
(1)bekezdés). Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk. 339. §
(1)bekezdés). Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes kártérítési felelősségének megállapítására csak a fentiekben hivatkozott jogszabályban írt feltételek együttes megvalósulása esetén kerülhet sor. - 4 - A felperes a másodfokú tárgyaláson pontosított nyilatkozata szerint kárát abból származtatja, hogy a bíróság jogerős ítélete alapján a végrehajtó és az OTP Bank Rt. intézkedése révén kétszeresen került levonásra nyugdíjából a végrehajtandó összeg, illetve a végrehajtandó ítélet alapjául hamis okiratokat használtak fel, ez vezetett marasztalásához. Az alperes magatartásának jogellenessége abban nyilvánul meg, hogy az ezt sérelmező feljelentéseit elutasította, ahelyett, hogy a szükséges büntetőjogi intézkedéseket megtette volna. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az 51/2005.Bü. számú határozat tekintetében az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének speciális feltételei megvalósultak, amikor a felperes az ellen panaszt nyújtott be. A feljelentés elutasításának akkor van helye, ha a feljelentésből, valamint az annak kiegészítése során beszerzett adatokból a Be.174. §-ában írt elutasítási okok valamelyike kétséget kizáróan megállapítható. Az alperes a felperes feljelentését a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 174. §
(1)bekezdés b/ pontja alapján a bűncselekmény gyanújának hiányában utasította el. A csatolt büntetőiratokból kitűnik, hogy az alperes a felperes feljelentése kapcsán beszerzett, a Kalocsai Városi Bíróság előtt P.20.159/
  1. szám alatt folyamatban volt per iratainak megismerése után jutott arra a következtetésre, hogy hiányzik a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. A nyomozó hatóság e határozata mérlegelésen alapul. Az általános gyakorlat szerint nem lehet kártérítési felelősség alapja a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeként meghozott határozat, ilyen esetben kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a határozat felróható módon kirívóan okszerűtlen mérlegelés eredménye (BH.1986/417, BH.1996/362.). Ez pedig a perben nem állapítható meg. Az a bírósági határozat, amely alapján a felperes ellen - állítása szerint - szabálytalanul foganatosították a végrehajtást, független az előbbi feljelentése tárgyától. A felperes által hamisnak nevezett okiratok a közte és a házastársa közötti vagyonjogi perhez kapcsolódnak, míg a végrehajtás alapja a házasság érvénytelenítése iránti perben hozott határozat. Ez utóbbi miatti feljelentést elutasító alperesi határozat (Kalocsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 03030-64/2007.Bü.) ellen a felperes panaszt nem terjesztett elő. A felperes ennek okaként a fellebbezési tárgyaláson azt adta elő, hogy e határozattal egyidejűleg kézbesítették részére a Kalocsai Ügyészséghez a korábbi feljelentése kapcsán ismételten benyújtott panaszának a Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Ügyészséghez történő áttételére vonatkozó határozatot. Ez a körülmény a mulasztás kimentésére nem alkalmas. Ily módon e határozat vonatkozásában hiányzik az államigazgatási jogkörben okozott kártérítés megállapíthatóságának speciális feltétele. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az alperest ezen eljárása kapcsán sem terheli jogellenesség. - 5 Pf.II.20.021/2008/
  2. szám Az alperes a Be. szabályainak megfelelően járt el, amikor a feljelentést a Be.
  3. §
(1)bekezdése a/ pontja alapján elutasította azzal, hogy a végrehajtó és a pénzintézet a végrehajtás foganatosítása során bűncselekményt nem követett el. A végrehajtási eljárás felperes által megjelölt esetleges szabálytalansága nem minősül bűncselekménynek. Ez nem érinti a polgári jogi kártérítési felelősséget, amennyiben annak a feltételei fennállnak. A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviseletével felmerült 32/
  1. (VIII. 22.) IM. rendelet alapján megállapított fellebbezési eljárási költségének a megfizetésére. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint a pártfogó ügyvéd 7/
  2. (III.30.) IM. rendelettel megállapított díját a 6/
  3. (VI.26.) IM. rendelet
  4. §-a alapján, a
  5. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állam viseli. S z e g e d,
  1. május
  2. Dr. Sághy László sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.