Pf.20316/2011/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.316/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Karlosák Edina ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Uttó Eszter ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

1. május
2. napján kelt 26.P.20.462/2007/
3. számú ítélete ellen felperes részéről 61., alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő tőkeösszeget 3.656.390,- (Hárommillió-hatszázötvenhatezerháromszázkilencven) forintra és ennek
5. május
6. napjától számított kamataira leszállítja. A felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 500.000,- (Ötszázezer) forintra felemeli. Ezt meghaladóan helybenhagyja. az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett fellebbezését Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 400.000,- (Négyszázezer) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 7.058.945,- forint összeget kártérítés címén és ezen összeg után 2005.június
7. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatot. Az ezt meghaladó kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte a megyei bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 305.269,- forint perköltséget. Úgy rendelkezett, hogy egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes "A"tól vette bérbe a "Helység"1, .... szám alatti üzlethelyiséget, ahol kürtőskalács sütő műhelyt kívánt kialakítani.
8. október 30-án rendeltetés-változási engedély beszerzésére irányuló eljárást kezdeményezett, amely során megállapításra került, hogy a bérbeadó "A" nem tulajdonosa az üzlethelyiségnek, annak tulajdonosa a Magyar Állam.
9. május 14-én a felperes az eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a tulajdonosi hozzájárulást nem tudta beszerezni. Az eljárás ideje alatt azonban az üzlethelyiségen átalakításokat végzett, a kürtőskalács sütéshez szükséges alapanyagokat, eszközöket megvásárolta, és szerződéseket kötött kürtőskalács szállítására. Felperes és "A"
10. szeptember 16-án kötött bérleti szerződést, amelyben "A" mint bérbeadó 25.000,- forint + áfa bérleti díjért határozatlan időre adta bérbe a felperes részére az üzlethelyiséget. A szerződést
11. szeptember 26-án módosították írásban akként, hogy
12. október 1-től
13. októberéig állapították meg a bérleti szerződés időtartamát. 2003.január 6-án a bérleti díj összegének szüneteltetése megnevezésű okiratban foglalt megállapodás jött létre a felek közt, amelyben - visszautalva a szeptemberi megállapodásra rögzítették, hogy szóbeli megállapodásuk éves megújítással 5 évre szól. Megállapodtak abban, hogy a bérleti díj és rezsiköltség kifizetését mindaddig szüneteltetik, amíg a bérlemény tulajdonjoga és a tulajdonosi hozzájárulás kiadására jogosult kiléte tisztázódik.
14. decemberében a felperes a "B" kft-vel, "C"-vel, és a "D" ABC-vel szállítási szerződéseket kötött kürtőskalács rendszeres szállítására. A perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény szerint a kürtőskalács készítő vállalkozó egy év alatt 4.536.740,- forint elmaradt hasznot érhetett volna el, havi 4.800 darab előállított és értékesített kürtőskalács alapulvételével. A Tatabányai Városi Bíróság 2006.december 12-én jogerős 4.P.20.682/2006/
15. számú közbenső ítéletével az alperes kártérítési felelősségét a kürtőskalács sütő műhely vállalkozás beindításával kapcsolatos károkért megállapította. A felperes többször módosított kereseti kérelmében kárigényének összegszerűségét elsődlegesen 27.741.016,- forint, másodlagosan 25.377.729,- forint elmaradt haszonban jelölte meg. Ezen túlmenően évi 600.000,- forint vállalkozói kivét alapulvételével elmaradt jövedelmét 3.000.000,- forint összegben határozta meg, továbbá 387.395,- forint bejárással felmerült költségnek, valamint perköltségnek megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kifejtette, hogy a bérleti szerződést 5 éves időtartamra kötötte és a szállítási szerződésekkel bizonyította, hogy ezen időszakon belül a kürtőskalácsra folyamatos kereslet lett volna. Alperes a kereset elutasítását kérte. A felperes által megjelölt 220.275,- forint összegű dologi kárból 169.173,- forint összeget ismert el. Az elmaradt haszon címén előterjesztett igényeket elutasítani kérte arra hivatkozással, hogy induló üzlet ilyen összegű jövedelmezőséget nem érhet el. Vitatta az "A"-val kötött bérleti szerződés öt éves időtartamát is. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet részben találta megalapozottnak. A felperes által az üzlethelyiség takarításával, javításával, festésével felmerült munkák anyag- és munkadíj költségeként az elsőfokú bíróság számlák hiányában is életszerűen elfogadható mértékűnek tartotta a felperes által megjelölt 220.275,- forintot. A bejárási költség címén megjelölt kárigényt a kért üzemanyagköltség 50 %-ában, azaz 33.560,- forintban fogadta el. Az elmaradt haszon összegének meghatározása körében az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a felek között bérleti szerződés írásban, egy éves időtartamra szólóan jött létre. Szóbeli megállapodásuk azonban lehetőséget biztosított a szerződés évenkénti megújítására, ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperest kártérítési felelősség az egy éves időtartamon túlmenően is terheli. A felperes vállalkozói tevékenységét
16. januárjában kezdhette volna meg, így elmaradt jövedelem iránti igénye is ezen időponttól számítható. A felperest a Ptk.340.§.