Pf.20523/2011/4 – Debreceni Ítélőtábla

...-I ÍTÉLŐTÁBLA Pf. III. .../2011/

1. szám A ...-i Ítélőtábla a Gyulai & Beregszászi Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Gyulai Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Tucsek Gábor ügyvéd (ügyvéd címe), és a Csontos Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Csontos Krisztián ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében, a ...-i Bíróság
2. május
3. napján meghozott 23.P.../2010/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett és
6. sorszám alatt kiegészített fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a
7. február
8. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét pedig részben megváltoztatja, és az alperes által a felperesnek - a N. típusú személygépkocsi megváltási árán túlmenően - fizetendő marasztalási összeget 1 378 308 (Egymillió-háromszázhetvennyolcezer-háromszáznyolc) Ft-ra felemeli és a felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 200 000 (Kettőszázezer) Ft-ra leszállítja, míg az alperes által az állam javára fizetendő feljegyzett kereseti illetéket 111 000 (Egyszáztizenegyezer) Ft-ra felemeli; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 6000 (Hatezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A peres felek
9. június
10. napján kötött házasságát a ...-i Városi Bíróság a 31.P.../2008/
11. számú,
12. május
13. napján jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta. A peres felek ... szám alatti, az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint ½-½ tulajdoni hányadú családi házának használatát akként szabályozta, hogy a felperes a lakóház alsó szintjének (beleértve a fodrászüzletet), az alperes pedig a tetőtéri szintjének kizárólagos használatára vált jogosulttá azzal, hogy az alsószinten található konyha, fürdőszoba és mellékhelyiségeket mindkét fél használhatja. A ...-i Városi Bíróság az ítélete indokolási részében megállapította, hogy a peres felek házassági életközössége 2008 augusztusában szűnt meg teljes körűen. Ugyanakkor Dr. P.E. közjegyző a K.../2008/O. szám alatti közjegyzői okiratában a felek nyilatkoztak, hogy a házassági életközösségük
14. január 1-jén szakadt meg, és a ... szám alatti lakást elkülönítetten használják. Rögzítették a felek a közjegyzői okiratban azt is, hogy közöttük házassági vagyonjogi szerződés nincs, de ettől az időponttól kezdődően külön gazdálkodnak, valamint, hogy az utolsó közös lakásuk vonatkozásában egymással szemben ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogi igényük nincsen. Az alperes nevén került nyilvántartásra a ... frsz-ú N. típusú, 940 000 Ft értékű személygépkocsi, amelyet az életközösség megszűnését megelőzően vásárolt. A felperes a pontosított kereseti kérelmében az alperessel fennállt házastársi életközösség megszűnésére tekintettel a házastársi közös vagyon megosztását kérte. A házastársi vagyonközösség részét képező ... frsz-ú N. típusú személygépkocsi 940 000 Ft értéke fele részének megtérítésére kérte kötelezni az alperest a gépjármű tulajdonába adása mellett. A házassági életközösség alatt keletkezett közös adósságokkal összefüggésben pedig a következő kereseti kérelmet terjesztette elő: A ... Rt-től felvett kölcsön összegét 627 918 Ft-ban jelölte meg, és annak felére, 313 959 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A 2 000 000 Ft-os ...-i hitelből és annak kamataiból álló -
15. márciusi - 2 862 884 Ft összegű tartozás fele részére, 1 431 442 Ft-ra is igényt tartott. A helyi adó tekintetében az általa megfizetett 183 460 Ft fele részének, 91 715 Ft-nak az elszámolását is kérte. A rezsiköltségekkel összefüggésben a
16. január 1-jétől
17. március 30-ig terjedő időszakra járó gázdíj általa megfizetett 1 532 894 Ft összegének fele részét valamint a gázdíjon kívül felmerült 244 000 Ft fűtési költség fele részét is érvényesítette 843 443 Ft összegben. A telefondíj tekintetében 22 500 Ft-ra, a kábeltévé előfizetési díj általa megfizetett összegéből 150 117 Ft-ra, illetve a vízdíj és a villanyáram díja tekintetében a felmerült költségek 1/3 részére tartott igényt az alperessel szemben, amelyet a villanyáram díja tekintetében 141 151 Ft-ban, a vízdíj vonatkozásában 43 121 Ft-ban jelölt meg. Kérte kötelezni továbbá az alperest a felperes édesanyjától felvett, de csak általa kiegyenlített 1 500 000 Ft kölcsönből az alperesre jutó 750 000 Ft illetve annak késedelmi kamata megtérítésére. Mindemellett a felperes kérte, hogy a bíróság a ... szám alatti ingatlan tekintetében állapítsa meg, hogy az ingatlan ¾ része az ő tulajdonát képezi, és az alperest abból csak ¼ tulajdoni illetőség illeti meg. Ennek indokául előadta, hogy az ingatlan az alperessel kötött házasságkötése időpontjában már kb. 90 %-os készültségi állapotban volt, és az ingatlan-nyilvántartás szerint az ő tulajdonát képezte, miután az előző férjétől elvált, azonban ezt követően „hagyta magát meggyőzni, hogy az ingatlan ½ tulajdoni hányada az alperes nevére kerüljön". Az alperes érdemi ellenkérelmében a házastársi vagyonközösség megszüntetését nem ellenezte. Az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben előterjesztett kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint ugyanis az ingatlanon lévő felülépítmény kivitelezését a felperessel együtt fejezték be, és a jelenlegi ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni viszonyok megfelelnek a szerzési aránynak. A N. személygépkocsi tekintetében állította annak különvagyoni jellegét. A ... Rt-től felvett kölcsönnel összefüggésben 234 772 Ft-ot hajlandó volt megfizetni. A ...-i hitellel összefüggésben elismerte, hogy
18. vagy
19. évben vették fel, de állítása szerint azt az életközösségük megszűnésekor már visszafizették és 2008-ban a felperes önállóan vett fel ismét ...-i hitelt, amely így a külön adóssága. A felperes édesanyjától kapott kölcsön tekintetében kérte a kereset elutasítását. Állította, hogy kölcsönszerződés nem jött létre, ezért az e címen érvényesített követelés megalapozatlan. A helyi adókból csak 22 565 Ft tartozást ismert el, a feleket közösen terhelő kommunális adó és a talajterhelési hozzájárulás 45 135 Ft-os összegének a fele részét. A rezsiköltségekkel összefüggésben nem vitatta a fizetési kötelezettségét, az ingatlan fenntartásával felmerült kiadások 1/3-a tekintetében. Állította, hogy túlnyomórészt a felperes és családja használta az ingatlant, és az ő használatuk eredményeként merültek fel a rezsiköltségek, ezért azok 2/3 részét ők kötelesek viselni. A gázdíjak tekintetében 242 734 Ft-ra, a vízdíj vonatkozásában 18 257 Ft-ra tett elismerő nyilatkozatot. A kábeltévé díját nem volt hajlandó részben sem megfizetni, mert állította, hogy csak a felperes vette igénybe azt a szolgáltatást. A villanyáram díjával összefüggésben utóbb pontosította a nyilatkozatát, és állította, hogy
20. évben 219 221 Ft összegben ő fizette be a villanyszámlákat, ezért a felperesre eső 2/3-nak, 146 147 Ft-nak a megfizetésére a felperestől igényt tartott. A
21. január, február, március, május hónapokra általa fizetett villanyszámlák tekintetében pedig 79 319 Ft összeg elszámolását kérte. Mindezek mellett állította, hogy a S.Mné-tól, közös ismerősüktől - az életközösségük időtartama alatt - kölcsönkért 500 000 Ft-ot - az életközösség megszűnése után - teljes egészében ő egyenlítette ki, ezért a felperes tartozik neki 250 000 Ft-tal. Hivatkozott arra is, hogy a felperesnek 350 000 Ft-ot megfizetett a rezsiköltségekre. Az elsőfokú bíróság az alperes tulajdonába adta a ... frsz-ú N. típusú személygépkocsit azzal, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 470 000 Ft-ot. Mindemellett kötelezte az alperest arra is, hogy fizessen meg a felperesnek 1 278 308 Ft-ot, és annak
22. szeptember
23. napjától járó késedelmi kamatait, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 208 000 Ft perköltséget az alperesnek. Az elsőfokú bíróság a peres felek egyező nyilatkozata alapján azt állapította meg - a házassági bontóperben rögzítettektől eltérően -, hogy a peres felek házastársi életközössége
24. január
25. napján szűnt meg. A felperesnek a ... szám alatti ingatlan tulajdoni hányadainak módosítására vonatkozó (rész)kereseti kérelmét elutasította, ugyanis a felperes annak a bizonyítási kötelezettségének, hogy indokolatlanul történt az alperes részére az ingatlan ½ tulajdonjogának átruházása, nem tudott eleget tenni. A N. személygépkocsi tekintetében azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta igazolni, hogy a gépkocsi a különvagyona, ezért közös vagyoni ingóságként számolta el. A peres felek kölcsönügyleteivel összefüggésben pedig arra a következtetésre jutott, hogy a felperes édesanyjának adott kölcsön létezését az alperes vitatta, a csatolt okirat tartalmát nem ismerte el, ezért a felperest terhelte a bizonyítás a kölcsönadás tényére vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az iratokhoz 15/F/
26. alatt csatolt nyilatkozat szerint D.Jné, a felperes édesanyja, mint kölcsönadó
27. október 1-jén kijelentette, hogy 1 500 000 Ft-ot a mai napon a felperes részére visszafizetett. Ezt az okiratot aláírta a nyilatkozatot tevő, valamint tanúként M.Jné és Zs.Ené is. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el Zs.Ené tanúvallomását, mert megállapította, hogy az nem egyértelmű, illetve a felperes folyamatosan - a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint különböző megjegyzéseket tett a tanú irányába, a kihallgatása során és befolyásolta őt halk megjegyzéseivel. A felperes csatolta ugyan 24/F/
28. alatt az édesanyja nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy „2010 őszén a lányom visszaadta nekem az 1 500 000 Ft-ot", azonban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy önmagából a nyilatkozatból és a közjegyzői tanúsításból nem derült ki az, hogy a nyilatkozat tartalmát tevő személy azt sajátjának ismerte volna el. A felperes pedig az édesanyjának tanúkénti kihallgatásának indítványozásától utóbb elállt, ekként a nyilatkozata a bizonyítás körében, mint okirat került kizárólag felhasználásra, azonban az e keresetrész tekintetében érvényesített igény körében a bírói bizonyosság megállapításához nem volt elegendő, ezért a vagyonközösség megosztása során a felperes által állított 1 500 000 Ft kölcsönt az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. A ... Rt. személyi hitellel összefüggésben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a házassági életközösség megszűnését követően 616 188 Ft-ot fizette meg a felperes, ezért annak a fele összegét 308 094 Ft-ot köteles az alperes számára megfizetni. A ...-i hitel kapcsán pedig azt állapította meg, hogy
29. december
30. napján a hiteltartozás 1 589 478 Ft volt, amelynek fele részére 794 739 Ft az alperessel szemben a felperes igényt tarthat. Az alperes által érvényesített, a peres felek közös ismerőse S.Mné által kölcsönadott összegek tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a csatolt okiratok szerint
31. december
32. napján került sor 300 000 Ft, a
33. január
34. napján pedig 200 000 Ft kölcsönadására, azzal, hogy mindkettő tekintetében a lejárat napja
35. március
36. S.Mné akként nyilatkozott, hogy azokat mindkét peres félnek adta, és
37. május
38. napján az alperes részére visszafizetett 500 000 Ft-ot. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kölcsönök felvételére olyan időpontban került sor, amikor a felek házastársi életközössége fennállt, illetve S.Mné-nak annak megszűnéséről tudomása nem volt. Mivel a kölcsönt csak az alperes fizette vissza, ezért annak fele összegére, 250 000 Ft-ra igényt tarthat. A rezsiköltségek tekintetében az elsőfokú bíróság figyelemmel volt a Ptk.
39. §-ára, amely szerint a dolog fenntartásával járó, és a dologgal kapcsolatos kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. Megállapította, hogy a rezsiköltségek vonatkozásában az alperes nem tudta bizonyítani (kivéve a felperes által elismert villanyáram-, és vízdíjat), hogy csak azok 1/3-a terhelné. A befizetésekről szóló igazolásokat pedig annak a félnek a javára számolta el, aki azokat a perben első alkalommal csatolta az iratokhoz. Mindezek alapján a helyi adóból alperes által elismert 22 566 Ft, a vízdíjból 35 406 Ft, a telefonköltségből 22 500 Ft, a kábeltévé díjából 129 117 Ft, a gázdíjból 532 896 Ft, a megvásárolt szén árából 77 000 Ft megfizetésére kötelezte az alperest. A rezsiköltségekből és a két hitelből eredő alperesi tartozás összege 1 922 317 Ft, amelyből levonta a S.Mné-tól felvett és az alperes által teljes egészében kifizetett kölcsönből a felperesre eső 250 000 Ft-ot és a rezsiköltségekbe 2009-ben alperes részéről kifizetett 350 000 Ft-ot. A villanyáram díja tekintetében a teljes befizetési összeget 701 193 Ft-ban állapította meg az elsőfokú bíróság, amelyből a felperes 423 453 Ft-ot, az alperes 277 740 Ft-ot igazolt, abból az 1/3 rész 233 731 Ft, ehhez képest az alperes igazoltan túlfizetett díj 44 009 Ft. Az elsőfokú bíróság a fentiekben írt elszámolás eredményeként kötelezte az alperest 1 278 308 Ft megtérítésére a felperes javára. A peres felek pervesztességének-pernyertességének arányában kötelezte a tulajdoni igénye tekintetében is pervesztes felperest az alperes (rész)perköltségének megtérítésére. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat megváltoztatását, és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Előbb arra hivatkozott, hogy az alperes a rezsiköltség tekintetében úgy terjesztette elő az igényét, hogy az általa már korábban csatolt csekkeket használta fel. Utóbb a fellebbezését akként pontosította, hogy a S.Mné-val kötött kölcsönszerződésből eredő tartozás közös adósságként való elszámolásának mellőzésével kérte az ítélet megváltozatását. Állította, hogy S.Mné az alperes szeretőjeként tudomással bírt az életközösségüket érintő körülményekről, ezért nem helytálló az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az életközösség megszűnéséről nem tudott. Álláspontja szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy őt a házasság felbontása iránti perben tanúként jelentették be. Állította, hogy a kölcsön az alperes által a barátnőjétől felvett külön adósság, amelynek teljesítése kizárólag az alperes kötelezettsége. A ...-i hitelből eredő alperesi kötelezettséggel összefüggésben arra hivatkozott, hogy 2 000 000 Ft-ot vettek fel, annak összege érdemben változatlan maradt. Az elsőfokú bíróság tévesen - egy számlaforgalomról szóló kimutatást értékelt, ezért - álláspontja szerint - 1 000 000 Ft tartozást kell az alperes terhére elszámolni. Sérelmezte azt is, hogy az édesanyjával kötött kölcsönszerződésből eredő közös adósság iránti igényét nem fogadta el az elsőfokú bíróság, annak ellenére, hogy a kölcsön visszafizetését tanúsító okiraton az édesanyja aláírásának közjegyzői hitelesítése megtörtént. Állította, hogy az édesanyja aláírásának hitelesítésére idős kora miatt került sor, nem tudhatta, hogy megéli-e még a perbeli tanúskodás lehetőségét. Megítélése szerint a megállapodásuk tartalmi elemeit, annak tartalmát az alperesnek érdemben nem sikerült vitatnia, az elsőfokú bíróság pedig nem tudott olyan tényeket feltárni, amelyek az állítását megingathatták volna. Az alperes telefax útján a tárgyalás napján,
40. február 14-én csatlakozó fellebbezést nyújtott be, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását akként kérte, hogy kötelezze az ítélőtábla a felperest a közös lakás használatával felmerült rezsiköltség 2/3 arányban történő jövőbeli megfizetésére. Sérelmezte, hogy a gépjárművön kívüli közös ingóságaik nem kerültek megosztásra, ezek körében a fiától kapott konyhabútorra tart igényt, amelynek értékét 1 000 000 Ft-ban jelölte meg. Az ítélőtábla az alperes csatlakozó fellebbezését, annak elkésett volta miatt a másodfokú tárgyaláson meghozott végzésével elutasította. A felperes fellebbezése részben alapos. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett körben a peres felek egymással részben ellentétes előadásának, a kihallgatott tanúk vallomásának, valamint a csatolt okirati bizonyítékok adatainak az egymással való egybevetése, azok okszerű, logikai ellentmondásoktól mentes, és a Pp.
41. §