← Magyarország

Pf.20110/2011/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.110/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Dányi Szilárd ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Lakos Júlia ügyvéd által képviselt I.r. és a II.r. alperesek ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. február
  2. napján kelt P.20.858/2009/
  3. számú ítélete ellen az I-II.r. alperesek által
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, mellőzi az I.r. alperes vonatkozásában a felperes személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását, továbbá a magánlevélben a felperes felé nyilatkozattétellel való elégtétel adásra kötelezését. A II.r. alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő nem vagyoni kárpótlás mértékét 500.000,- (Ötszázezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Mellőzi az I.r. alperesnek a felperes javára 50.000,- (Ötvenezer) forint perköltség megfizetésében történő marasztalását. A felperes által a II.r. alperesnek 15 napon belül fizetendő perköltség összegét 75.000,(Hetvenötezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 15 napon belül összesen 50.000,(Ötvenezer) forint első- és másodfokú perköltséget. A felperes által az állam javára fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 150.000,(Egyszázötvenezer) forintra felemeli. Mellőzi az I.r. alperesnek 60.000,- (Hatvanezer) forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésében való egyetemleges marasztalását. A II.r. alperes által az állam javára fizetendő kereseti illeték összegét 30.000,(Harmincezer) forintra leszállítja. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 126.000,- (Egyszázhuszonhatezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Köteles a II.r. alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 30.000,- (Harmincezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ezt meghaladóan a felek viselik a perrel felmerült költségeiket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A felperes a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt P.20.858/2009.szám alatt folyamatban lévő perben a Ptk. 208.§.

(1)bekezdésére és 339.§.
(1)bekezdésére hivatkozva kérte, hogy a bíróság kötelezze a II.r. alperest 9.756.000,- forint elmaradt jövedelem és ezután
  1. július 16-ától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére. Az e perhez egyesített, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt P.20.859/
  2. számú peres eljárásban előterjesztett kereseti kérelmében a felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg; a "Napilap" 2009.augusztus 8-i számában a „felperes perli az A-t" című újságcikkben az I.r. alperes azzal a kitétellel, hogy a felperes „…március 14-én játszott utoljára a klub ifjúsági A-csapatában. A játékos utána eltűnt, igazolatlanul volt távol, csak június végén jelentkezett. Az ügyvezető szerint nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, így jogi úton olyan tanulmányi támogatást kér számon az A-n, amire nem szolgált rá." megsértette a felperes jó hírnevét. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az I.r. alperest nyilvános elégtételadásra. Módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze a II.r. alperest 3.000.000,- forint nem vagyoni kárpótlás megfizetésére. Az I. és II.r. alperesek valamennyi velük szemben előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérték. A II.r. alperes vitatta az elmaradt jövedelem összegét, valamint utalt arra, hogy a vagyoni kártérítéssel kapcsolatban indult eljárásra a megyei bíróságnak nincs hatásköre. Hangsúlyozta, hogy a per tárgyát képező előszerződést követően a végleges szerződés létrehozása érdekében a felperes sem tett lépéseket, így annak elmaradása miatt kártérítési igényt nem terjeszthet elő. A személyiségi jogsértés kapcsán az alperesek vitatták a jogsértés tényét, a felperes által követelt nem vagyoni kárpótlás összegét, valamint a felperes által kért elégtételadás módját. Az I.r. alperes ezt meghaladóan hivatkozott arra is, hogy nyilatkozatát a II.r. alperes képviseletében jogkövetkezmények vonatkozásában sem felel. tette meg, így azért az objektív Az elsőfokú bíróság ítéletében a P.20.858/
  3. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban a felperes keresetének részben helyt adva kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 4.800.000,- forintot, valamint ezen összeg után
  4. január
  5. napjától a kifizetés napjáig járó „a törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamatot". Ezt meghaladóan a bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. A felperest 297.000,- forint, a II.r. alperest 288.000,- forint feljegyzett kereseti illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte azzal, hogy ezt meghaladóan a felek maguk viselik a perrel kapcsolatban felmerült költségeiket. A P.20.859/
  6. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban a felperes keresetének részben helyt adva megállapította, hogy az I.r. alperes a "Napilap" című napilap
  7. augusztus
  8. napján megjelent lapszámában tett nyilatkozatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Kötelezte az I.r. alperest, hogy magánlevélben adjon elégtételt 15 napon belül az elsőfokú ítéletben írtak szerint a felperes részére. Kötelezte a II.r. alperest 1.000.000,- forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A felperest 120.000,- forint, az I. és II.r. alpereseket egyetemlegesen 60.000,- forint feljegyzett kereseti illetéknek az állam javára történő megfizetésére, az I.r. alperest a felperes javára 50.000,- forint perköltség, a felperest, hogy a II.r. alperes javára 50.000,- forint részperköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy
  9. július 23-án a II.r. alperes és a felperes között határozott időtartamú (
  10. június 30-ig terjedő) amatőr sportolói szerződés jött létre. Ugyanezen a napon a felek hivatásos labdarúgói jogviszony létesítésére vonatkozó előszerződést kötöttek azzal, hogy a végleges szerződést
  11. július
  12. napjáig fogják megkötni. Az amatőr szerződés alapján a II.r. alperes 370.000,- forint tanulmányi támogatást fizetett havonként a felperesnek, míg az előszerződés szerint a végleges hivatásos labdarúgói jogviszonyra vonatkozó szerződést a felek 5 éves időtartamban, havi nettó 400.000,- forintos díjazás mellett kötötték volna meg. Felperes
  13. január
  14. napjától a felnőtt NB-I-es keret, "B" edző távozását követően a felnőtt NB II-es keret tagja volt a II.r. alperesnél. A,
  15. március 7-i békéscsabai mérkőzés után a felperes megbetegedett,
  16. március 23-án jelentkezett "C" csapatorvosnál. Ezt követően a
  17. március 31-i konrollon még megjelent, majd az újabb,
  18. április 6-i orvosi vizsgálatot elmulasztotta. A felperest a "D" Kórházban kezelték és műtötték
  19. április 15 - április 20., valamint
  20. április
  21. - 2009.május
  22. között. A felperes
  23. május 15-én jelent meg a csapatnál, ahol "E" edző "F" erőnléti edzőhöz vitte. A felperesen elvégzett műtétekre tekintettel a csapatorvossal történt konzultációt követően az erőnléti edzés időszaka kb.három- három és fél hét volt. Időközben szóba került, hogy a felperes a II.r. alperestől eligazol, erre figyelemmel a felek az előszerződést akként módosították, hogy a végleges szerződéskötés időpontját
  24. július 15-ben határozták meg. A felperes próbajátékon vett részt a "G"nél
  25. július
  26. és július
  27. között. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes ragaszkodott a végleges szerződés megkötéséhez, de erre annak ellenére nem került sor, hogy a felperes a határidő lejárta után,
  28. július 21-én is jelezte szerződéskötési szándékát a II.r. alperes felé. A megyei bíróság rögzítette, hogy
  29. július 30-án a felperes amatőr sportolói szerződést kötött
  30. július 30-áig terjedő időtartamra a "H" Kft-vel. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
  31. augusztus 8-i újságcikkben az I.r. alperes a II.r. alperes képviselőjeként nyilatkozott. Rögzítette, hogy az MLSZ Fegyelmi Bizottságának
  32. augusztus 18-i határozatára figyelemmel a II.r. alperes 1.217.420,- forint elmaradt tanulmányi támogatást fizetett meg a felperesnek az amatőr sportolói szerződés alapján. A megyei bíróság a II.r. alperes hatásköri kifogását az elmaradt jövedelem, mint vagyoni kártérítés vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelem kapcsán arra tekintettel nem találta alaposnak, hogy a perbeli előszerződés polgári jogi szerződés, amelyben a felek mindössze azt rögzítették, hogy a hivatásos labdarúgói jogviszony létesítésére - a jelenlegi szabályozás mellett - munkajogviszony keretében fog sor kerülni. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy az előszerződést a II.r. alperes egyoldalú nyilatkozattal nem módosíthatta, ezért annak nincs jelentősége, hogy szerződéskötési kötelezettségétől utóbb szabadulni kívánt, az eljárás során pedig az nem nyert bizonyítást, hogy a felperes nem akart szerződést kötni. Utalt arra, hogy a
  33. július 21-i, az MLSZ előtti fegyelmi eljárásban készült jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatok e vonatkozásban nem mérvadóak, mert azok a szerződéskötési határidő lejárta után keletkeztek. A II.r.alperes védekezését életszerűtlennek találta arra figyelemmel is, hogy valós, végleges szerződéskötési szándék hiányában nem került volna sor az előszerződésben meghatározott szerződéskötési határidő meghosszabbítására. Ezt meghaladóan rámutatott arra, hogy a felperes teljesítményével kapcsolatos szakmai kritika megalapozottságát a II.r. alperes nem igazolta. A kártérítés mértékét illetően rögzítette, hogy a felperes az átigazolási időszak közeli lejárta miatt kényszerhelyzetben volt. Figyelemmel azonban arra, hogy a "H" Kft-vel kötött szerződést követően attól nincs elzárva, hogy hivatásos sportolói szerződést kössön, az elmaradt jövedelem körében egy éves időszakot vett figyelembe. A vagyoni kártérítés összegét nem a felperes által hivatkozott munkajogi szabályokra alapított bruttó, hanem nettó összegben számolta el. A II.r. alperes kamatfizetés kezdő időpontját a Ptk. 360.§.
(1)bekezdése alapján középarányosan határozta meg. A személyiségi jogsértés körében előterjesztett kereseti kérelem kapcsán rögzítette, hogy a felperes eltűnésével kapcsolatban a felperes és az I.r. alperes, a II.r. alperesnél alkalmazott edzők és csapatorvos ellentmondásos nyilatkozatokat tettek. Hangsúlyozta, hogy életszerűtlen az az előadás, mely szerint a felperesnek folyósított tanulmányi támogatásra, a ... jelenlét során biztosított kollégiumi elhelyezésre és étkezésre tekintettel a II.r. alperesnek nem volt tudomása a felperes hollétéről. "I" tanúvallomásával kapcsolatban rámutatott, hogy nyilvánvaló, hogy a csapatorvosnak jeleznie kellett a klub vezetése felé, hogy a felperes betegsége miatt mérkőzéseken nem játszhat. Az elsőfokú bíróság a felperes május 15-i jelentkezésével kapcsolatban elfogadta "F" tanúvallomását, ebből következően pedig azt nem látta bizonyítottnak, hogy ezen időpontot követően a II.r. alperes egyáltalán ne rendelkezett volna információkkal a felperesről. Ehhez képest pedig a perbeli sérelmezett újságcikk augusztus 8-án jelent meg. Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a keresetlevélben sérelmezett nyilatkozat megvalósította a Ptk.78.§.
(2)bekezdése szerinti jó hírnév sérelmét.. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az I.r. alperes védekezését azt illetően, hogy feladatkörében eljárva magatartását a II.r. alperesnek kell beszámítani és betudni az objektív jogkövetkezmények vonatkozásában is. Rámutatott, hogy a nyilatkozattétel ugyan ügyvezetőként történt, azonban a szubjektív szankciók alkalmazása tekintetében a nyilatkozó személy, valamint a képviselt gazdasági társaság magatartása és tevékenysége egymástól elválik, hiszen egy adott gazdasági társaságon belül különbséget kell tenni arra nézve is, hogy a cég egyik befolyással nem bíró alkalmazottja, vagy maga a cégvezető tesz nyilatkozatot, mert nyilvánvaló, hogy a nyilatkozat súlya ettől függően teljes mértékben eltérő. Tekintettel arra, hogy az I.r. alperes nevét az újságcikk tartalmazta, az erkölcsi jellegű szankciók vonatkozásában a magánszemély, míg az anyagi jellegű szankciót illetően a képviselt gazdasági társaság felel. Erre tekintettel a Ptk.84.§.
(1)bekezdés a./ pontja szerinti megállapítási keresetet az I.r. alperessel szemben alaposnak találta és a Ptk.84.§.
(1)bekezdés c./ pontja alapján az I.r. alperest kötelezte elégtétel adásra. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a perbeli újságcikk megjelenését követően már rendkívül hosszú idő telt el, így a kereseti kérelemben kért újabb újságcikkben való elégtételadás az időmúlásra tekintettel szükségtelen. A Ptk.84.§.
(1)bekezdés e./ pontja szerinti nem vagyoni kárpótlás körén belül az elsőfokú bíróság a 3.000.000,- forintos felperesi kérelmet eltúlzottnak találta. Utalt arra, hogy az különösebb bizonyítást nem igényelt, hogy az újságcikkben írtak széles körben elterjedtek és azok olyan negatív megállapításokat tartalmaztak egy nagy múltú sportklub vezetőjétől a felperesre nézve, amelyek nyilvánvalóan befolyásolták a labdarúgó értékét. Ugyanakkor a felperes ezt meghaladóan az őt ért hátrányos következményeket nem bizonyította. A megyei bíróság a perköltségről a Pp.81.§.
(1)bekezdés alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélet ellen az I. és II.r. alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, valamennyi kereseti kérelem elutasítását kérték. A vagyoni kártérítést illetően támadták az elsőfokú ítéletet azzal, hogy a bíróság a tanúvallomásokat egyoldalúan mérlegelte. Sérelmezték, hogy iratellenesen került megállapításra, hogy a felperes ragaszkodott a szerződés megkötéséhez és július 21-én ismételten jelezte szerződéskötési szándékát a II.r. alperes felé. Álláspontjuk szerint a felperes szavahihetősége megdőlt és téves az az ítéleti megállapítás is, mely szerint a végleges szerződés megkötését az alperes ok nélkül tagadta meg. E körben hivatkoztak a Ptk.208.§.
(5)bekezdésében írtakra. Rámutattak, hogy a bekövetkezett kár összegszerűségét a felperes nem igazolta. Megismételték azt az előadásukat, hogy a megyei bíróság nem rendelkezett hatáskörrel az eljárás lefolytatására. A személyiségi jogsértéssel kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelem kapcsán változatlan formában fenntartották azt a védekezésüket, mely szerint az újságcikkben megjelentek a valóságnak teljes mértékben megfeleltek. E körben sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság "C", "K" és II.rendű alperes tanúvallomásával szemben kizárólag "F" erőnléti edző vallomását fogadta el annak ellenére, hogy az ítélet szerinti „életszerűség" kategórián belül felvett kérdésekre is "K", valamint II.rendű alperes tanúvallomásai választ adtak. Az I.r. alperes előadta,hogy -amennyiben a jogsértés ténye megállapítható - az objektív jogkövetkezmények vonatkozásában nem marasztalható, mert a nyilatkozat megtételekor a II.r. alperes képviselőjeként járt el. E körben hivatkozott a Civilisztikai Kollégiumvezetők
  1. január 29-30-i Országos Tanácskozásán elhangzottakra, valamint a BDT 2008.1861.számú eseti döntésben írtakra. Az I.r. alperes sérelmezte azt is, hogy az elégtételadás körén belül a megyei bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve döntött annak módjáról, hangsúlyozva, hogy helytálló az az álláspont, mely szerint az újabb újságcikk közzététele az eltelt időre tekintettel nem indokolt. A II.r. alperes a nem vagyoni kárpótlás körén belül hivatkozott az EBH 2000.
  2. számú eseti döntésre. Kifejtette, hogy a felperes semmilyen hátrányt nem bizonyított, ekként nem vagyoni kárpótlásra sem jogosult. A felperes módosított csatlakozó fellebbezésében kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a II.r. alperes által fizetendő nem vagyoni kárpótlás összegét 3.000.000,- forintra emelje fel. E körben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy az I.r. alperes nyilatkozatát követően a felperes lehetőségei Magyarországon beszűkültek, erre tekintettel Csehországban kényszerült folytatni pályafutatását, ahol már be is mutatkozott új csapatában. Hivatkozott arra, hogy ez egyben ellentmond a felperes képességeivel kapcsolatban tett alperesi állításoknak is. Hangsúlyozta, hogy a II.r. alperesi sportklubnak a magyarországi labdarúgásban betöltött szerepére figyelemmel a sérelmezett nyilatkozat folytán a felperes „megbélyegzett" személlyé vált. Támadta az elsőfokú ítéletet azzal is, hogy az tévesen rendelkezett a perköltségről, mert a vagyoni kártérítés vonatkozásában a felperes teljeskörűen pernyertes lett. A Győri Ítélőtábla a Pf.V.20.110/2011/
  3. számú végzésével a megyei bíróság P.20.858/
  4. számú perében előterjesztett keresetet a megyei bíróság P.20.859/
  5. számú perében előterjesztett keresettől elkülönítette. A P.20.858/
  6. számú pert megszüntette és a keresetlevelet a Győri Munkaügyi Bírósághoz áttenni rendelte. A megyei bíróság P.20.858/2009/
  7. számú ítéletét ebben a körben hatályon kívül helyezte arra tekintettel, hogy a vagyoni kártérítés iránt indított per a
  8. évi I. törvény 8.§.
(2)bekezdésében, valamint a Pp.349.§.
(2)bekezdés a./ pontjában írtakra figyelemmel munkaügyi pernek minősül. A személyiségi jogsértés körén belül előterjesztett kereseti kérelemmel kapcsolatban az I. és II.r. alperesek fellebbezése részben alapos, a felperes fellebbezése nem alapos. A személyiségi jogsértés kapcsán az elsőfokú bíróság a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen, a Pp.206.§.
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelve helyes tényállást állapított meg, de abból részben téves jogi következtetésre jutott. Az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a "Napilap"
  1. augusztus 8-i számában „felperes perli az A-t" című újságcikkből a kereseti kérelemben sérelmezett azon kitétel, mely szerint a felperes „…utána eltűnt, igazolatlanul volt távol" nem felelt meg a valóságnak. Helytállóan utalt arra is a megyei bíróság, hogy életszerűtlen az a védekezés, mely szerint a II. alperes annak ellenére nem rendelkezett semmilyen információval a felperesről, hogy részére - az amatőr szerződés alapján - rendszeres támogatást kellett (volna) a klubnak fizetnie. Az „eltűnt" kifejezés nem egyszerűen a felperes távollétére utal, hanem az magában foglalja azt is, hogy a klub számára a felperes elérhetetlenné vált. Ennek azonban ellentmond II.rendű alperes tanúvallomása (
  2. sorszám alatti jegyzőkönyv), mely szerint a felperes „Amikor eltűnt, nem kerestük, illetve nem hívtuk telefonon". Ez pedig azt jelenti, hogy a II.r. alperes nem volt elzárva attól, hogy a felperessel kapcsolatba lépjen, így a felperes „nem tűnt el" a II.r. alperes számára. Ugyanakkor „a szerződési kötelezettségének nem tett eleget", valamint a „jogi úton olyan tanulmányi támogatást kér számon az A-n, amire nem szolgált rá" kitételek nem minősülnek tényállításoknak. E két cikkrészlet a valóságnak megfelelő tényekre - a felperes és a II. r. alperes között kialakult, az MLSZ előtti eljárás tárgyát képező vitára- vonatkozó, a felperesi magatartásokkal kapcsolatos értékítéletet, jogi véleményt fogalmaz meg. Ezért e kijelentések nem minősülnek valótlan tényállításnak, de vélemény nyilvánításként sem tekinthetőek túlzónak, bántónak. Így e nyilatkozatokkal nem valósult meg sem a Ptk. 78.§
(2)bekezdése, sem a Ptk. 76.§-a szerinti jogsértés. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az újságcikkben közzétett valótlan tényállítással kapcsolatban az objektív, a Ptk.84.§.
(1)bekezdés a./ és c./ pontjai szerinti jogkövetkezményeket az I.r. alperessel szemben látta alkalmazhatónak. Az I.r. alperes a II.r. alperes és a felperes között az MLSZ előtt folyamatban lévő eljárással kapcsolatban a II.r. alperes képviselőjeként nyilatkozott. Helytállóan utalt arra az I.r. alperes, hogy képviselői minősége egyértelműen kiderült és megállapítható volt az újságcikk alapján is. A II.r. alperes képviseletében eljáró I.r. alperes képviseleti jogkörét nem lépte túl, kizárólag ügyvezetői minőségében, a II.r.alperes álláspontját kinyilvánítva tett nyilatkozatot. A P.20.859/2009/8/F/1. alatti keresetmódosításban a felperes a Ptk.84.§.
(1)bekezdés a./ és c./ pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kizárólag az I.r. alperessel szemben kérte. A II.r. alperes képviseletében nyilatkozó, képviseleti jogkörét túl nem lépő, ügyvezetői minőségét a nyilatkozat során egyértelműen ismertté tevő, a II.r.alperes álláspontját kinyilvánító, következésképp „quasi II.r. alperesként" megnyilvánuló I.r. alperessel szemben azonban a jogsértést megvalósító valótlan tényállítás kapcsán, így sem az objektív, sem a szubjektív jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. A jogsértő magatartás szubjektív jogkövetkezményéért, a Ptk.84.§.
(1)bekezdés e./ pontja szerinti nem vagyoni kárpótlásért ezért a II.r. alperes nem a Ptk.348.§-a alapján, hanem mintegy a saját károkozó magatartása folytán, a Ptk.339.§-a szerint felel. E körben az elsőfokú bíróság helyesen értékelte köztudomású tényként, hogy az újságcikk széles körben ismertté vált. Helytállóan utalt arra is, hogy a további, a nem vagyoni kárpótlás alapjául szolgáló hátrányos következményeket a felperes felhívás ellenére egyáltalán nem bizonyította. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított nem vagyoni kárpótlás összegét az ítélőtábla eltúlzottnak találta és azt - a köztudomású tények körén belül értékelt sérelemmel arányosan - 500.000,- forintban látta megállapíthatónak. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. Mellőzve az I.r. alperes vonatkozásában a jogsértés megállapítására és az elégtételadásra vonatkozó rendelkezéseket, a II. r. alperes által fizetendő nem vagyoni kárpótlás összegét pedig 500.000,- forintra leszállította. Tekintettel arra, hogy az előszerződésre alapított, a végleges szerződéskötés meghiúsulása miatti vagyoni kártérítés vonatkozásában az eljárás megszüntetésre, a keresetlevél áttételre került, a perköltségről az ítélőtábla kizárólag a személyiségi jogsértés kapcsán határozott. Ez utóbbi igényt illetően a felperes az I.r. alperessel szemben mind az első, mind a másodfokú eljárásban teljes körűen pervesztes lett, erre figyelemmel az ítélőtábla mellőzte az I.r. alperes feljegyzett kereseti illeték állam javára történő megfizetésre, valamint a felperes javára perköltség megfizetésére kötelezését. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdés alapján köteles az I.r. alperes első- és másodfokú eljárásban felmerült, összesen 50.000,- forint perköltsége megfizetésére. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása folytán a felperes az elsőfokú eljárásban a II.r. alperes vonatkozásában túlnyomórészt (85 %-ban) pervesztes lett, ezért a Pp.81.§.
(1)bekezdésre figyelemmel a részleges pernyertesség alapján a II.r. alperesnek fizetendő perköltség összegét az ítélőtábla 75.000,- forintra felemelte. Az ítélőtábla ÁFÁ-t is magában foglaló ügyvédi munkadíj összegét a kifejtett ügyvédi tevékenységre tekintettel mindkét alperes vonatkozásában a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(1),
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján állapította meg A feljegyzett kereseti illetékből a Pp. 81.§
(1)bekezdés alapján a nem vagyoni kárpótlás megítélt összegének megfelelően a II.r. alperes 30.000,- forintot, míg a felperes 150.000,forintot köteles az állam javára megfizetni (6/1986.(VI.26.) IM.rendelet 13.§.
(2)bekezdés). A feljegyzett fellebbezési illeték az I.r. alperes fellebbezése folytán 36.000,- forint, a II.r. alperes fellebbezésénél 60.000,- forint, míg a felperes csatlakozó fellebbezésénél ugyancsak 60.000,- forint. A felperes a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§.
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni az állam javára az I.r. alperesi fellebbezés feljegyzett illetékét (36.000,- forint), saját csatlakozó fellebbezése fellebbezési illetékét (60.000,- forint), valamint részleges pernyertességére figyelemmel a II.r. alperes fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési illetékből 30.000,forintot. A másodfokú eljárásban részleges pervesztes II.r. alperes figyelemmel köteles az állam javára 30.000,- forint feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére. őr, 2012. évi március hó 6. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Sarmon Hedvig sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.