Győri Ítélőtábla Pf.V.20.441/2011/3.szám A Győri Ítélőtábla a személyesen eljáró felperesnek a dr. Ivády Péter Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértése iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 4.P.20.948/2011/5.számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az alperes köteles 36.000,- (Harminchatezer) forint fellebbezési illeték állam javára való megfizetésére. I n d o k o l á s: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát azzal,hogy 2011.január 14én e-mailen továbbította a felperes munkahelyi vezetőjének azokat a felszólításokat, amelyek a felperes - két magánszemély által követelt - vitatott tartozását összegek megjelölésével tartalmazták. Kötelezte a megyei bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a Magyar Államnak 27.000,- forint le nem rótt eljárási illetéket. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.590,- forint tanúdíjat, mint perköltséget. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Ítéletének tényállásában megállapította, hogy felperes egyéni vállalkozóként végzett rendezvényszervezői tevékenységével kapcsolatosan "A" 2.700.000,- forint tőke és 440.118,- forint kamat, "B" pedig 1.080.000,- forint tőke és 190.908,- forint összegű kamatkövetelést támasztott a felperessel szemben. A két magánszemély
- októberében az alperest, mint behajtással foglalkozó céget bízta meg a fenti összegű követelések behajtásával. Alperes részéről eljáró "C" és "D" több ízben felszólították a felperest - írásban és telefonon is - a teljesítésre, aki azonban ennek nem tett eleget. A felperes, aki mentőápolóként dolgozik az helység 1-i mentőállomáson, a munkahelyén jelezte, hogy őt alperes mint behajtó-cég „zaklatja”, munkatársainak azonban nem volt tudomásuk a felperessel szemben támasztott követelések összegéről, jogcíméről, esedékességéről és a követelést támasztó személyek kilétéről. Tényként állapítható meg, hogy
- január 14-én az alperes dolgozói "E" nek, a felperes főnökének - a felperes részére való továbbítás célzatával - egy e-mailt küldtek, amely a felperesi tartozás megfizetésére vonatkozó felszólítást tartalmazott megjelölve a követelés összegét, jogosultját, esedékességét. Ezt követően alperes a behajtási ügyet - eredménytelenül - lezárta. Az elsőfokú bíróság - a kereseti kérelemnek helyt adva - a Ptk.75.§.
(1)bekezdése, 81.§.
(1)bekezdése és 84.§.
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát a munkahelyi vezetőjének elektronikus formában eljuttatott fizetési felszólítások megküldésével. Nem fogadta el alperes azon védekezését, hogy az e-mailben lévő adatok sem magántitkot, sem személyes adatot nem tartalmaztak. E körben az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy vagyoni vonatkozású, bizalmas adatnak - és egyben személyes adatnak is - minősül, hogy a személynek van-e és milyen összegű, akár vitatott, akár elismert tartozása. (A személyes adatok védelméről szóló 1992.évi LXIII. törvény (Ávtv.) 2.§. 1.pont és 3.§.
(1)bekezdés.) A kifizetetlen tartozás ténye az adott személy társadalmi megítélését negatívan befolyásolhatja. Alperes álláspontjával szemben az elsőfokú bíróság kifejtette,hogy a nyilvánosságra hozatal akkor is megvalósul, ha más arra nem jogosult számára a magántitkot vagy személyes adatot hozzáférhetővé teszik. Jelen esetben a felperes vagyoni helyzetére vonatkozó bizalmas jellegű információnak mint magántitoknak az annak megismerésére nem jogosult személyhez, azaz felperes munkahelyi vezetőjéhez (és a számítógépéhez esetlegesen hozzáférő további személyek részére) való továbbítással a nyilvánosságra hozatal megvalósult. Nem megalapozott alperes azon védekezése sem, hogy magántitkot azért nem sértett, mivel felperes maga tájékoztatta munkahelyi környezetét a tartozás tényéről. Felperes meghallgatott munkatársai ugyanis egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a felperest érintő követelésről korábban nem tudtak, a felperessel szemben támasztott követelésről (és a követelés nagyságrendjéről) a munkahelyi vezetőnek küldött e-mailből, illetőleg az alperes telefonjaiból szereztek tudomást. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a tartozás megfizetésére vonatkozó felszólítás, és egyéb személyes adatnak minősülő információ továbbításával magántitoksértést valósított meg a felperes terhére. Az ítélettel szemben alperes élt fellebbezéssel, amelyben a kereseti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet indokolása is tartalmazza, hogy felperes előbb tájékoztatta a munkáltatóját, mint ahogy alperes az e-mailt a munkahelyre elküldte volna. Ez a körülmény kizárja az alperesi jogsértést. Az elsőfokú eljárásban előadottakat megismételve hangsúlyozta, hogy magántitokkal való visszaélésnek minősül - többek között - ha valaki az információt jogellenesen szerzi meg, illetéktelen személy számára hozzáférhetővé teszi, vagy jogellenesen nyilvánosságra hozza. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp.206.§-ban írtaknak megfelelően, okszerűen értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. Az alperes fellebbezésében - az elsőfokú eljárásban előadottakon túlmenően - új körülményre nem világít rá, új érvelésre nem hivatkozik, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló, részletes és az elbírálás releváns szempontjait ismertető jogi indokolását kiegészíteni nem kívánja. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.254.§.
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp.78.§.
(1)bekezdés alapján kötelezte az alperest 36.000,- forint fellebbezési illeték állam javára való megfizetésére. Győr,
- február
- napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró