Kfv.35293/2011/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a közigazgatási határozat nem elégíti ki a Ket.

1. §-ban foglalt követelményeket és a hiányosság a bírósági eljárásban nem pótolható, a határozat hatályon kívül helyezése és a hatóság új eljárásra kötelezése jogszerű. Eljárási okból új eljárásra kötelezés esetén ugyanakkor a bíróságnak az ügy érdemére tartozó kérdésben mellőznie kell az állásfoglalást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.293/2011/7.szám A Kúria a hozzátartozó által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt ... Támogatások Igazgatósága (alperes címe) alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
2. január 27-én kelt 23.K.32.163/2010/
3. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Bíróság 23.K.32.163/2010/
5. számú ítéletét az indokolás módosításával hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárás illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
6. június 3-án nyújtott be az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból származó agrártámogatási kérelmet az alperesi hatósághoz, melyet az
7. január 27-én 218/0301/1 694/11/
8. számú határozatával elutasított. Az indokolás szerint a kérelmezett célra-integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram-adható maximális pontszám 100, a támogatáshoz szükséges minimális pontszám 44,2; a felperes által elért pontszám pedig 44 volt. Mivel a pontszám nem érte el a minimálist, így forráshiány miatt a kérelmet el kellett utasítani. Ezen túlmenően csak a döntés során alkalmazott jogszabályokat sorolta fel a határozat, így a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
9. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.), a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
10. évi XVII. törvény, valamint az egyes agrártámogatások részletes feltételeiről szóló további két miniszteri rendelet, a 23/
11. (IV. 17.) FVM rendelet és a 61/
12. (V. 14.) FVM rendelet vonatkozó szabályait. A határozattal szemben a felperes keresetet nyújtott bírósághoz, kérte a határozat hatályon kívül helyezését be a és az alperes új eljárásra kötelezését. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy nem felelt meg a határozat a Ket. rendelkezéseinek, mert nincs megfelelő tényállása és indokolása. Nem tudható meg miként jutott a hatóság arra az eredményre, amelynek következményeképpen a felperes elesett a támogatástól, azaz hogyan pontozott, hogy 0,2 ponttal a felperes lemaradt az alsó határtól. Kifejtette a felperes keresetében, hogy saját számítása szerint - figyelemmel a 61/2009es FVM rendeletnek a pontozás szempontrendszeréhez készített
13. számú mellékletében foglaltakra - 53 pontjának kellett volna lennie. A különbség az ún. termelői csoport, illetve szervezeti tagság fennállásának igazolása, illetőleg ennek el nem fogadása miatt keletkezett, noha az e tagságról szóló eredeti igazolást a határozathozatalkor a hatóság már ismerte. Szóbeli közléssel mégis arról tájékoztatta a hatóság a felperest, hogy már a pályázat benyújtásakor az eredeti igazolást kellett volna csatolni, de az iratok között akkor még csak egy hitelesített másolat volt. Kifejtette a felperes, hogy már
14. április 20-a óta birtokában volt az eredeti igazolásnak, de figyelmetlenségből a másolatot küldte be. Ennek azonban álláspontja szerint az eset összes körülménye alapján nem lehetett volna olyan súlyos következménye, hogy 9 pontot nem adnak meg számára. Lényegében az egész eljárást méltánytalannak tartotta, ezért kérte a bíróságot, hogy mindezek figyelembevételével instrukciókkal ellátva utasítsa új eljárásra a határozatot hozó szervet. Ezen indokait a felperes a bírósági tárgyaláson, illetőleg az akkor csatolt előkészítő iratban tovább részletezte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a támogatási kérelem benyújtási határidején túl kívánt a felperes csatolni eredetben olyan igazolást, ami ekkor már nem volt pótolható, a másolat pedig a jogszabály szerint nem volt elegendő. Kérte ezért a kereset elutasítását. A Fővárosi Bíróság 23.K.32.163/2010/
15. számú ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A döntés elsődleges oka az volt, hogy a határozat nem elégítette ki a Ket.
16. §-ban foglaltakat, a tényállás tisztázatlan maradt, és a határozat nem tartalmaz indokolást. Az új eljárásra vonatkozó instrukció a tényállás teljes körű feltárását írta elő beleértve a perben leglényegesebb körülményt, a tagsági viszony igazolásával kapcsolatos dokumentum értékelését is. Kifejtette a bíróság, hogy miután ez a dokumentum eredetben az értékelés időpontjában már az eljáró hatóság rendelkezésére állt, a pontok pedig a tagsági viszony fennállásához kötődnek (ami szintén bizonyított), így ez nem hagyható az új eljárásban sem figyelmen kívül. A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet jogsértő, kifejezetten hivatkozott a 61/
17. FVM rendelet
18. § c) pontjára, mely szerint a támogatási kérelem pontozásához szükséges dokumentumokat eredetben kell beadni. A határidő letelte után ez nem pótolható, azaz hiánypótlásra nincs lehetőség. Ily módon ezen okból a határozat hatályon kívül helyezésének nem lett volna helye, az nem volt jogszerű. Az alperes felülvizsgálati kérelméhez csatolt néhány első fokon meghozott ítéletet, melyek hasonló tényállás mellett a keresetet elutasító döntést tartalmaztak. Kérte az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesi kereset elutasítását, valamint pernyertesség esetén ügyvédi munkadíj címén perköltség megállapítását. A felülvizsgálati kérelemmel szemben a felperes ellenkérelmet terjesztett elő, kérte a felülvizsgálati kérelem elutasítását. Kifejtette, hogy a Fővárosi Bíróság nem azon jogszabályra hivatkozva utasította új eljárásra az alperest, mint amire az a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. A Fővárosi Bíróság eljárási okból - a határozat hiányossága okán - rendelt el új eljárást, mivel az nem elégítette ki a Ket. követelményeit. Lényegében szinte egy sablon határozat volt. Az FVM rendelet mikénti értelmezésére nézve a Fővárosi Bíróság ugyan adott egy álláspontot, de ez nem lehet a felülvizsgálati kérelem alapja. Az eljárási szabálysértés kétségtelen, azt az első fokú bíróság is kimondta. Nem változtat a jogi helyzet megítélésén az sem, hogy hasonló tényállás mellett születtek első fokon keresetet elutasító döntések is, amelyekből az alperes néhányat becsatolt. Ennek egyrészt nincs kötelező ereje, másrészt noha indokolásuk annyiban megegyezik, hogy az alperesi határozat azokban az ügyekben is hiányos volt, csak ebből a körülményből különböző bíróságok nem ugyanazt a következtetést vonták le. Jelen esetben az első fokú bíróság a Ket. követelményeit ki nem elégítő határozatot olyan súlyos eljárási hibában szenvedőnek értékelte, amely miatt hatályon kívül helyezést alkalmazott. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság felülvizsgálati kérelem nem alapos. megállapította, hogy a Amint arra az első fokú bíróság is helyesen hivatkozott, a mezőgazdasági támogatások odaítélésével kapcsolatos hatósági eljárásban is alkalmazandó - mintegy generális háttérszabályként a Ket., amely a tényállás tisztázása és a határozat kötelező formai és tartalmi követelményei körében az alábbiak szerint rendelkezik: A Ket.
19. §