Bf.26/2011/12 – Győri Ítélőtábla

(1),

(5)bekezdés a/ pont) és befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 256.§

(1),

(2)bekezdés a/ pont II. fordulat). Ezért a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. A bíróság a vádlottal szemben 2.500.000 Ft összegű vagyonelkobzást rendelt el. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéletet az első fokon eljáró ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.106/2008/3-I. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a törvényesen lefolytatott bizonyítási eljárás keretében maradéktalanul eleget tett az ügyfelderítési kötelezettségének, hiánytalan tényállást rögzített a határozatában. Döntését a bizonyítékok megfelelő értékelésével alátámasztotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Álláspontja szerint a vádlott bűnösségére a bíróság helyes következtetést vont le, cselekményeit is törvényesen minősítette. Véleménye szerint az enyhítő körülmények körét ki kell egészíteni azzal, hogy a csalással okozott kár a jelentős értékhatárt csak kismértékben haladta meg és a súlyosító körülmények közül pedig mellőzendő a büntetett előélet. Álláspontja szerint azonban nagy nyomatékú súlyosító körülményként kell értékelni, hogy a terhelt a csalássorozata, beleértve ebbe a speciális alakzatként értékelendő befolyással üzérkedést is, megközelíti az üzletszerű minősítést. Véleménye szerint a büntetés enyhítése nem indokolt, a kiszabott büntetés a büntetés céljainak megfelel. Az ítélet egyéb rendelkezéseit is törvényesnek tartotta és erre figyelemmel a megyei bíróság döntésének helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a védő fellebbezését fenntartotta. Kifejtette, hogy vádlott az eljárás folyamán mindvégig tagadta a bűnösségét, azt, hogy bűncselekményt követett volna el, így elsődlegesen a vádlott felmentését indítványozta. Másodlagosan rámutatott arra, hogy 2004ben elkövetett cselekményekről van szó, vagyis az időmúlás jelentős, melynek nagyobb nyomatékkal kellene érvényesülnie a büntetés mértékének a meghatározásakor, így erre figyelemmel a kiszabott büntetés enyhítése mindenképpen indokolt. A fellebbviteli főügyészség képviselője az írásban benyújtott indítványát a nyilvános ülésen változatlan formában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a büntetés mértékének a meghatározásakor a bíróság figyelembe vette a bűnösségi körülményeket, így az időmúlást is. Véleménye szerint nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a vádlott a történeti tényállásban megjelölt életmódra rendezkedett be, hiszen az időközben befejeződött büntetőeljárásban is hasonló cselekmény miatt került sor a vádlott elítélésére. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság döntésének a helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény szabályainak betartásával folytatta le az eljárást. A megyei bíróság a bizonyítékok felsorolása és értékelése során a jogszabályban előírt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Részletesen megvizsgálta a rendelkezésre álló személyi és tárgyi bizonyítékokat. Elemezte a vádlott vallomását, illetőleg kifejtette azt, hogy ezen vallomással szemben miért sértett vallomását fogadta el, melyet egyébként tanú1, illetőleg tanú2 tanúk vallomásai is alátámasztottak. Részletesen elemezte az eljárásban felmerült okiratokat is indokát adta annak, hogy miért nem fogadhatóak el a vádlott által a büntetőeljárás megindulását követően benyújtott iratok. A megyei bíróság részletesen megindokolta azt, hogy ezen okiratok hitelessége miért kétséges, miért aggályos mind formai, mind tartalmi szempontból. A megyei bíróság okfejtését az ítélőtábla teljes mértékben osztotta. A bizonyítékok egyenkénti és együttes értékelése alapján a megyei bíróság megalapozott tényállást állapított meg, melyből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. A bűncselekmények minősítése törvényes és ezt a bíróság helyes jogi indokolással is támasztotta alá. A büntetés kiszabása során a megyei bíróság a vádlott javára szóló enyhítő és súlyosító körülményeket felsorolta, ezeket súlyuknak megfelelően értékelte, rámutatva arra, hogy a vádlott által megvalósított cselekmények erkölcsileg is elítélendőek. A fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően az enyhítő körülmények köre kiegészítendő azzal, hogy a csalással okozott kár a jelentős értékhatárt csak kismértékben haladja meg és mellőzendő a súlyosító körülmények között a büntetett előélet. A súlyosító körülmények köre továbbá kiegészítendő azzal, hogy a csalássorozat megközelíti az üzletszerű minősítést. A megyei bíróság által alkalmazott büntetés arányos, megfelel a törvényben előírt általános és speciális céloknak, így annak enyhítésére nem kerülhetett sor. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek azzal, hogy a Veszprém Megyei Bíróság a 2011. január 11. napján kelt 9.B.963/2008/78/IV. számú végzésével a védő jelenléti díjaként 13.500 Ft-ot állapított meg, mely azonban a költségjegyzékbe nem került feltüntetésre, így a fenti összeggel az ítélőtábla korrigálta a megyei bíróság által megállapított bűnügyi költség összegét, mely helyesen 42.986 Ft. Az ítélet indokolásában a vádlott korábbi büntetésére történő hivatkozásnál nyilvánvaló elírás történt, mivel a büntetéséből, azt kitöltve nem 2007, hanem 2008 . április 5. napján szabadult volna. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Veszprém Megyei Bíróság sérelmezett 9.B.963/2008/78. számú ítéletét - a rendelkező részben foglalt pontosítással - a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. január
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: A fenti végzéssel a Veszprém Megyei Bíróság
3. január
4. napján kelt 9.B.963/2008/
5. számú ítélete
6. január
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
8. január
9. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó