Kfv.37544/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Ingatlan-nyilvántartási eljárás főszabálya szerint a megkereső szerv köteles megfizetni az igazgatási szolgáltatási díjat. II. Állami feladat ellátása vagy hatáskör gyakorlása önmagában nem teremt az adott szervnek személyes díjmentességet. Kfv.III.37.544/2011/4.szám A Kúria a Tisztántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felperesnek a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

1. május
2. napján kelt 7.K.30.444/2010/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Hajdú-Bihar Megyei ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 7.K.30.444/2010/
5. számú Az illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Magyar Állam tulajdonát képező és a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő 0575/5 hrsz-ú külterületi ingatlanra vonatkozóan a felperes megkereste a B. Körzeti Földhivatalt az S. folyó nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése végett. Az alperes a Körzeti Földhivatal határozatát helybenhagyva a feljegyzés iránti megkeresésnek
6. június 21-én kelt határozatával eleget tett. A Körzeti Földhivatal határozatának rendelkező részében megkereste az APEH Regionális Igazgatóságát, hogy a felperessel szemben fennálló 6.600.- Ft igazgatási szolgáltatási díj és késedelmi pótléka adók módjára történő behajtása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. A felperes fellebbezésében azt kifogásolta, hogy a Földhivatal a nagyvízi meder jogi jelleg feljegyzése tárgyában lefolytatott eljárásban nem kötelezhette volna eljárási díj megfizetésére. Az alperes a felperes fellebbezését elutasította. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának az igazgatási szolgáltatási díjfizetés megfizetésére vonatkozó részének hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a földhivatalnak hivatalból indított eljárás keretein belül kellett volna lefolytatnia az ingatlanügyi eljárást, amely nem eredményez díjfizetési kötelezettséget, valamint a felperes a Magyar Állam nevében és javára járt el, és a Magyar Államot személyes költségmentesség illeti meg. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az illetékekről szóló
7. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
8. évi LXXXV. törvény /a továbbiakban: Díjtv./ rendelkezései szerint a változással érintett ingatlanonként fizetendő tételes összegű díjfizetési kötelezettség alóli mentesülés csak jogszabály kifejezett rendelkezése alapján lehetséges. A megyei bíróság szerint a felperes díjmentességére vonatkozó igényének semmilyen jogszabályi alapja nincs, személyes díjmentességét
9. január 1-jétől jogszabály-módosítás következtében elvesztette, a jogalkotási hiányosságok kiküszöbölése pedig jogalkalmazói eszközökkel nem lehetségesek. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helyezze hatályon kívül, és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalával a kereseti kérelemnek adjon helyt. Előadta, hogy azzal, hogy a ténymegállapító, az ingatlan adataiban változást rögzítő határozatát a földhivatalnak megküldte, bejelentési kötelezettségének eleget téve hatósági nyilvántartásból adatot továbbított, a földhivatal adatot vett át. Ezzel a felperes a hatáskörében teljesítette a rá vonatkozó törvényi kötelezettséget, de a bejegyzési eljárás során már nem érdekelt fél. A feljegyzés csupán deklaratív jellegű, mivel az intézkedés célja csupán a földhivatali nyilvántartás teljes körűségének és közhitelességének biztosítása. Mivel a felperes a bejegyzés során már nem érdekelt fél, a földhivatalnak hivatalból kell az eljárást megindítania és lefolytatnia. A felperes előadta továbbá, hogy a Magyar Állam nevében és javára jár el, magának jogot nem szerez, a nagyvízi meder jogi jelleg bejegyzése esetén a jogszabályokban nevesített állami alapfeladatainak ellátását végzi. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló
10. CXLI. törvény
11. § /1/ és /5/ bekezdését, illetve Díjtv. 32/B. § és 32/E. §-át jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Díjtv. 32/A. § /1/ bekezdése szerint az elsőfokú eljárásért - ha a Díjtv. másként nem rendelkezik változással érintett ingatlanonként 6.600.- forint összegű díjat kell fizetni. A Díjtv. 32/E. § /1/ bekezdése értelmében a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. A Díjtv. 32/B. § /1/ bekezdése határozza meg, hogy mely szervek, személyek részesülnek az ingatlan-nyilvántartási díj alóli teljes személyes díjmentességben. Ezek között szerepel a Magyar Állam, a felperes azonban ebből a felsorolásból hiányzik. Jelen esetben nem jogok bejegyzéséről, hanem tény feljegyzéséről van szó. A földhivatalt a felperes a saját nevében határozatával az általa ellátott jogszabályi feladat teljesítése érdekében kereste meg az érintett ingatlanokra a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének feljegyzésével és a nagyvízi medrek használatáról és hasznosításáról szóló 21/
12. /I. 31./ Korm. rendelet
13. §-ában foglaltakra is figyelemmel az érintett ingatlanok tulajdonosai nem válnak jogosulttá, hanem őket különböző kötelezettségek terhelik. Ennélfogva az a szabály, ami a kérelem előterjesztőjét mentesítené az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól, jelen ügyben nem alkalmazható. A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének feljegyzése iránt megkeresést előterjesztő szervként - a Díjtörvény 32/E. § /1/ bekezdése értelmében - a felperest terheli az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése. Az ingatlanügyi hatóság eljárását a felperes kezdeményezte. A felperes a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006./XII.23./ Korm. rendelet
14. § /1/ bekezdés b/ pontja szerint önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, közigazgatási jogi szempontból pedig önálló feladatés hatáskörökkel rendelkező közigazgatási jogalany. A felperes nem azonosítható a Díjtv. 32/B. § /1/ bekezdés a/ pontjában teljes személyes díjmentességben részesülő Magyar Állammal. Mint a magyar állam egyik szerve, államigazgatási hatóságként önállóan igazgatja a jogszabályban hatáskörébe utalt közfeladatokat. Költségvetési szervként a Polgári Törvénykönyvről szóló
15. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
16. §-a szerint jogi személy,
17. § /2/ bekezdése értelmében a képviseletét a szerv vezetője látja el. Az állam önálló jogi személyiségét a Ptk.
18. § /1/ bekezdése állapítja meg. Utal a Kúria arra is, hogy az időközben hatályba lépett, az államháztartásról szóló
19. évi CXCV. törvény
20. § /1/ bekezdése - a már hatályon kívül helyezett, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló
21. évi CV. törvény
22. §ában foglalt fogalom-meghatározással tartalmilag egyező módon - akként rendelkezik, hogy a költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. Mindebből következően a felperes a díjfizetési kötelezettség megfizetése szempontjából akkor sem azonosítható a Magyar Állammal, amikor államigazgatási szervként fellépve rendeltetésének megfelelően - állami feladatot lát el. Állami feladat ellátása vagy állami hatáskör gyakorlása önmagában nem teremt az adott szervnek személyes díjmentességet. Ilyen mentesség - kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában csupán az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elvéből sem vezethető le. Az ingatlannyilvántartás adatai teljeskörűségének biztosítása és egy állami szervezet személyes díjmentessége vagy ennek hiánya között logikai összefüggés nem fedezhető fel. Erre tekintettel a megyei bíróság a teljes körűen felvett tényállásból helyes indokok alapján a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott, így a Kúria az ítéletet a Polgári Perrendtartásról szóló
23. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
24. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
25. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
26. március
27. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró