Győri Ítélőtábla Pf.V.20.080/2011/4.szám A Győri Ítélőtábla a Nyerges és Nyerges Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr.Bódai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szavatossági igény, kártérítés iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 4.P.21.333/2007/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 567.300,- (Ötszázhatvanhétezer-háromszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 (Kettőszázötvennégyezer) forint másodfokú perköltséget. napon belül 254.000,- Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesnek az alperes hibás teljesítésére alapított, 4.034.682,- forint javítási költség, 282.550,- forint felmerült költség, 3.338.118,- forint elmaradt árbevétel, 1.800.00,- forint elmaradt haszon, valamint 4.034.682,- forint tőke után
- napjától, 5.420.668,- forint tőke után
- napjától járó késedelmi kamat megfizetésére irányuló keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 567.300,- forint feljegyzett illetéket, az alperesnek perköltségként 313.430,forint előlegezett tolmács- és szakértői díjat, valamint 500.000,- forint + áfa ügyvédi munkadíjat. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a "A" Rt-vel kötött lízingszerződéshez kapcsolódóan
- április 4-én szállítási szerződést kötött az alperessel a ... frsz-ú ... 4 tengelyes, összkerékmeghajtásba kapcsolható, hátrabillenthető felépítménnyel szerelt tehergépjármű szállítására. A lízingbeadó a lízingszerződéssel a lízingbevevőre engedményezte a szállítóval szemben a szállítási szerződés alapján fennálló összes jogait, beleértve a garanciális és szavatossági jogok érvényesítését. A szállítási szerződés 2.2.3.pontja szerint az alperes a gépjárműre 18 hónapig kilométer korlátozás nélkül, a hajtásláncra - amely a motor, váltó és terepváltó alkatrészeket jelentette a garanciális csekkfüzetben rögzített feltételekkel további hat hónapig vállalt jótállást. A felperes a gépkocsit a szervizkönyv szerint
- május 11-én, ténylegesen
- május 10én vette át az alperestől és ezt követően azt a helység 3-i kőfejtéses szénbányában használta a "B" Bt-vel
- április 20-án kötött, majd
- december 14-én módosított vállalkozási szerződés alapján. A perbeli gépjármű hatósági vizsgáztatásának előkészítését
- májusában a "C" Kft végezte, majd
- novemberében a gépkocsi a helység 1-i márkaszervízben volt felülvizsgálaton. A decemberi leállást követően a felperes
- március 5-én, 6-án kezdett el újra dolgozni a gépjárművel, amely azonban 3-4 munkanap után meghibásodott. Mivel a helység 1-i márkaszervíz a javítási munkákat nem vállalta, a gépkocsit saját lábon a helység 2-i "D" Szervízbe vitték. Munkafelvételkor a perbeli gépjármű által megtett távolság 52.370 km volt, 4692,6 üzemórai működés mellett. A javítás során az alperes és a gyártó cseh ... gyár a jótállási igények érvényesíthetőségétől elzárkózott arra hivatkozva, hogy a jótállási idő már eltelt, illetőleg a meghibásodást a futóműbe bejutott idegen anyag (homok) okozta, illetőleg az a futóműben nem elegendő olajmennyiséggel áll összefüggésben. A felperes a szerviz javaslatára az ún. "D" tengely komplett cseréje mellett döntött, a javítási munkák ellenértéke 4.034.682,- forint volt. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a jótállásra alapított igényét arra tekintettel nem találta alaposnak, hogy a perbeli gépjármű meghibásodásáig a jótállásként vállalt 18 hónapos határidő már eltelt, a további 6 hónapos garanciavállalás pedig azért nem vehető figyelembe, mert az ún. „D" tengely nem tartozik a tételesen felsorolt főbb alkatrészek (motor, váltó, terepváltó) közé, vagyis nem képezi a hajtáslánc részét. Utalt arra, hogy a garanciális csekkfüzetben a további, hat hónapos jótállás feltételeként vagylagosan meghatározott 2500 üzemóra is eltelt a meghibásodás bejelentésekor. A Ptk.305-309.§-aira alapított szavatossági igénnyel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes az általa hivatkozott rejtett hibát (gyári hibát) bizonyítani nem tudta. A felperes által felkért "E" magánszakértői véleményét, az alperes által felkért "F" magánszakértői véleményét, valamint a perben igazságügyi szakértőként kirendelt "G" és "H" igazságügyi szakértői véleményeit értékelve az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gépjármű perbeli meghibásodása nem beállítási, beszabályozási vagy anyaghibára, hanem arra vezethető vissza, hogy a differenciálmű házba idegen abrazív anyag jutott. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a perben elsőként kirendelt "G" igazságügyi szakértő szakvéleményét a "F" magánszakértővel történt együttes meghallgatását követően számos ponton módosította, nem tartotta fenn és így szakvéleménye bizonytalanná és értékelhetetlenné vált. Rámutatott, hogy a "F" féle magánszakértői vélemény és a "H" féle igazságügyi szakértői vélemény egyező megállapítást tartalmazott arra nézve, hogy a nagyfokú abrazív elhasználódást a tányérkerékagy egyes részeinél nem gyári beállítási hiba, hanem a bejutott idegen külső anyag okozta. A cseh ... gyárban "G" igazságügyi szakértő és "E" magánszakértő jelenlétében lefolytatott vizsgálatsorozat ezzel egyezően ugyancsak nem talált sem gyártási, sem szerelési hibát és a gyártó minőségbiztosításának vezetője által tett tanúvallomás alapján a hiba okaként ugyancsak a differenciálmű házba bejutott idegen abrazív anyag állapítható meg. Kiemelte, hogy az abrazív anyag jelenlétét az olajban sem "E" magánszakértő, sem "G" igazságügyi szakértő nem vitatta. Álláspontja szerint a felperest a cseh gyár vizsgálata során hátrány nem érte, mert azon "E", a felperes által megbízott magánszakértő is jelen volt. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az ítéletében megállapított tényállás nem a cseh ... gyár vizsgálatán, mérési eredményein, hanem a "H" által készített igazságügyi szakértő véleményen alapul. E szakvélemény pedig aggálytalan abban a részében, mely szerint a perbeli meghibásodás kiváltó oka az volt, hogy a gumiharang sérülése miatt abrazív anyag juthatott a „D" tengelybe. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes ugyan a Ptk.315.§-a alapján felelős lehetne a jótállás, szavatosság körében végzett javítások kapcsán a márkaszervizek munkájáért, a "C" Kft. azonban
- májusában a gumiharang-cserét nem e körbe tartozó tevékenység körében végezte. "I", valamint "J" tanúvallomása alapján megállapította, hogy a napi karbantartás körébe tartozó feladat volt a ... gépkocsiknál a gumiharangok ellenőrzése, cseréje. Utalt arra a megyei bíróság, hogy nem bizonyított az sem, hogy a "C" Kft-nél történt gumiharang csere előtt került homok a „D" tengelybe, mert ez megtörténhetett akkor is, amikor a gumiharang cserét "I" végezte. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy ehhez képest annak nincs ügydöntő jelentősége, hogy a felperesnek a bekövetkezett káresemény miatt az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek ... Műszaki Könyv és Adószakértői Intézete által adott szakértői vélemény szerint minimálisan 3.642.392,- forint, maximálisan 3.703.364,- forint bruttó összegű jövedelem kiesése keletkezett. Az elsőfokú perköltségről a bíróság a Pp.77-78.§-ai alapján rendelkezett, az alperes képviseletében eljáró ügyvéd munkadíját a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet alapján állapítva meg. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének való teljes körű helyt adást, az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a széles körben lefolytatott bizonyítási eljárást követően helytelen következtetéseket vont le a tényállás megállapítása során és így jogi okfejtése is megalapozatlan. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően sérelmezte, hogy az alperes a felperes megkérdezése nélkül vitte el a megbontott alkatrészeket a szervizből és az olajminta vizsgálatánál egyik szakértő sem vett részt. Előadta, hogy a cseh gyártónál vizsgált olaj és gépjármű alkatrészek egyértelműen nem azonosíthatóak a perbeli gépjárműnél használt olajjal illetőleg annak alkatrészeivel. Ezzel kapcsolatban támadta az elsőfokú ítéletet arra hivatkozva is, hogy az aggálytalanként elfogadott "H" által készített igazságügyi szakértői vélemény megállapításai kizárólag a vitatott gyári vizsgálati anyagokon alapulnak. Rámutatott, hogy a kereseti kérelemben hivatkozott szavatossági hibákat a "G" által készített igazságügyi szakértői vélemény teljeskörűen alátámasztotta. Támadta az elsőfokú ítéletet azzal is, hogy az iratellenesen tartalmazza azt, hogy "G" igazságügyi szakértő a szakvéleményét megváltoztatta. Ellentmondásos az elsőfokú ítélet azért is, mert e megállapítás mellett rögzíti, hogy "G" változatlanul fenntartotta azt a véleményét, mely szerint az axiális és radiális elváltozások nem a cseh gyár által megállapított abrazív anyagra vezethetők vissza, hanem azokra az okokra, amelyeket "E" magánszakértő vélelmezett. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a felperes terhére rótta annak bizonyítatlanságát, hogy a "C" Kft. nem tájékoztatta őt az olajcsere, illetve az átmosás szükségességéről. Hangsúlyozta, hogy a negatív tény bizonyítása lehetetlen. Fellebbezéséhez csatolta a "K" szakértő által készített magánszakértői véleményt, valamint bizonyítási indítványt terjesztett elő az elsőfokú eljárás során "E" magánszakértő és "G" igazságügyi szakértő által hivatkozott műszeres vizsgálatok elvégzése tárgyában. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy "G" igazságügyi szakértő szakértői véleményét az eljárás során számos lényeges ponton módosította. A "H" által tett szakértői megállapítások összhangban vannak "L" tanúvallomásával, valamint a ...-gyár által készített vizsgálati anyaggal. Hangsúlyozta, hogy az abrazív anyag jelenlétét és annak koptató hatását az eljárás során senki nem vitatta. Rámutatott, hogy a felperes a fellebbezést megelőzően nem vonta kétségbe, hogy a különböző időpontokban a szakértők, illetőleg a gyártó által végzett vizsgálatok ugyanazon a perbeli gépjármű - alkatrészeire vonatkoztak. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos: Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatti jegyzőkönyvben foglalt, a Pp.3.§.
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatást követően a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatva, a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűen, a Pp.206.§.
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelve a tényállást helyesen állapította meg, az így megállapított tényállás alapján az érdemi döntése helytálló, az annak alapját képező jogi indokolással az ítélőtábla teljeskörűen egyetért. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az alperes jótállási felelősségére eredménnyel nem hivatkozhat, mert a sérült alkatrészekre a meghosszabbított hat hónapos határidő már nem terjed ki, illetőleg a vagylagos feltételként meghatározott 2500 üzemórás működtetési idő is letelt (Ptk. 248.§
(2)bekezdés). Erre tekintettel a Ptk. 305.§ szerinti alperesi hibás teljesítés tényét a felperesnek kellett bizonyítania ( Pp. 164.§
(1)bekezdés). Helytállóan állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy "G" igazságügyi szakértő a
- sorszám alatt írásban előterjesztett igazságügyi szakértői véleményét utóbb többször módosította. A
- sorszám alatti írásbeli igazságügyi szakértői vélemény szerint a meghibásodás több egyidejű, vagy egymást követő szerelési, illesztési illetőleg anyaghibára vezethető vissza. Anyaghiba, szerelési illetőleg illesztési hibaként az igazságügyi szakértő az ún. Seeger-gyűrű eltörésére, elkopására hivatkozott akként, hogy végső soron ez okozta a kúpgörgős csapágyaknál a megengedettnél nagyobb csapágyhézagot. Utalt arra, hogy a nagyobb csapágyhézag gyári beállítási hibára is visszavezethető. Ehhez képest a
- sorszám alatti jegyzőkönyvben a szakvéleményét akként pontosította, hogy a "E" magánszakértő által tett megállapításokon annyiban túlment, hogy a „D" tengely meghibásodását alapvetően a Seeger-gyűrű hibájára vezette vissza azzal, hogy lehetséges, hogy abban a csapágyhézag fennállta is közrehatott. A
- sorszám alatti jegyzőkönyvben azonban már azt adta elő, hogy nem elsődleges okként kezelte a Seeger-gyűrű hiányát. Szakértői véleményét éppen a cseh ...-gyári vizsgálat alapján módosította e körben. A
- sorszám alatti jegyzőkönyvben az alperesi képviselő kérdésére pedig akként nyilatkozott, hogy „három megjelölt ok kellett végül is a meghibásodáshoz (abrazív anyag, Seeger-gyűrű elveszése, csapágyillesztési problémák)." Ezt követően ezt az előadását akként pontosította, hogy a hiba okaként az abrazív anyag kizárható, majd az
- sorszám alatti jegyzőkönyvben "F" magánszakértővel egybehangzóan akként nyilatkozott, hogy a differenciálmű házba rövid időn belül extrém körülmények között bejuthat annyi homok, amely a perbeli hibát eredményezheti. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy "H" igazságügyi szakértő a szakértői véleményének elkészítése során kizárólag a cseh gyártónál lefolytatott vizsgálat anyagára volt figyelemmel. Ennek ellentmond a
- sorszám alatti igazságügyi műszaki szakértői vélemény
- oldala, mely szerint a szakértő a teljes periratanyag áttanulmányozását követően szemlét tartott, amelyen vizsgálta a megbontott illetve szétszerelt hátsóhíd-alkatrészeket, amelyek 5 darab tároló konténerben voltak elhelyezve, majd
- augusztus 17-én a gépjármű második szemléjére is sor került. Ugyancsak alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a cseh gyártó által végzett vizsgálat során az egyes alkatrészek nem voltak megfelelően azonosíthatóak. Az nem volt vitatott, hogy a vizsgálaton a felperes által felkért magánszakértő "E", valamint a perben elsőként kirendelt igazságügyi szakértő "G" részt vett. "G" igazságügyi szakértő a
- sorszám alatti jegyzőkönyvben a cseh gyártó által lefolytatott vizsgálattal kapcsolatban akként nyilatkozott, hogy a kiszerelt és megvizsgált alkatrészek beazonosíthatóak voltak. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló magánszakértői és igazságügyi szakértői véleményeket helyesen értékelte, e körben indokolási kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság logikus, okszerű indokolásának felülmérlegelésére a másodfokú eljárásban nincs lehetőség. A Pp.235.§.
(1)bekezdés alapján a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. §
(6)bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. Az elsőfokú bíróság a 86. sorszám alatti jegyzőkönyvben figyelmeztette a feleket a Pp. 141.§
(6)bekezdésben foglaltakra. A felperes fellebbezésében iratellenesen hivatkozott arra, hogy a "E" magánszakértő illetőleg a "G" igazságügyi szakértő által a
- sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben említett műszeres vizsgálat elvégzésével kapcsolatban az elsőfokú eljárás során bizonyítási indítvánnyal élt. Ilyen bizonyítási indítvány előterjesztésére a felperes részéről nem került sor annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság
- sorszám alatt foganatosított, a Pp.3.§.
(3)bekezdésén alapuló kioktatása kitért mind a jótállási, mind a szavatossági alapon érvényesített igényekkel kapcsolatban a felperesre háruló bizonyítási kötelezettségekre. Sem a peres felek által felkért magánszakértők, sem a perben eljárt igazságügyi szakértők nem tettek olyan nyilatkozatot, mely szerint a kopásokra vonatkozó műszeres vizsgálat nélkül megalapozott szakvélemény nem adható. Ebből következően az elsőfokú ítélet alapjául szolgáló "H"-féle igazságügyi szakértői véleményt nem teszi aggályossá az, hogy ilyen vizsgálatra nem került sor. A felperes fellebbezéséhez csatolta a "K" igazságügyi szakértő által 2011. február 3-án elkészített újabb magánszakértői véleményt, semmilyen előadást nem tett azonban arra nézve, hogy az elsőfokú eljárás alatt mennyiben volt elzárva attól, hogy újabb magánszakértői véleményt szerezzen be. Az ítélőtábla rámutat, hogy az elsőfokú bíróság 83II. számú felhívását követően a peres felek az elsőfokú eljárás során bizonyítási indítványt már nem terjesztettek elő és a bíróság kifejezett felhívására "H" igazságügyi szakértő szakértői véleményének kiegészítését, illetőleg a szakértő tárgyalásra történő megidézését sem kérték. Ezért az ítélőtábla a Pp. 235.§
(1)bekezdés alapján mellőztea felperes másodfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványát, valamint az új bizonyítékként csatolt magánszakértői véleményt. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban pervesztes felperes a Pp.239.§. és a Pp.78.§.
(1)bekezdés alapján köteles az alperes perköltségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegéről a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(1),
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján rendelkezett. A feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére a felperes a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§.
(2)bekezdése alapján köteles. őr,
- évi március hó
- napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr.Szalay Róbert sk. előadó bíró Dr.Sarmon Hedvig sk. bíró