Bf.140/2007/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.140/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten a
2. évi november hó
3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt II. r. vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 15.B.981/2003/
4. számú ítéletét II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 3.000,- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság a
5. év június hó
6. napján kelt fenti számú ítéletével a II. r. vádlott bűnösségét 10 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és 8 rb. nemzetközi kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 1 évi és 6 hónapi - a végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 50.000,- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a II. r. vádlott előzetes fogvatartásban töltött idejének beszámításáról, valamint a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésbe történő átváltoztatásáról. Ugyanakkor a vádlottat az ellene 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. III. r. vádlott bűnösségét 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettében és 1 rb. közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 250 napi tétel, napi tétel összegeként 800,- forint, összesen tehát 200.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. IV. r. vádlott bűnösségét 1rb. nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg. Ezért őt 150 napi tétel, napi tétel összegeként 500,- forint, összesen tehát 75000,forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyanakkor az első fokú bíróság a IV. r. vádlottat az ellene 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. V. r. vádlott bűnösségét a bíróság 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg. Ezért őt 150 napi tétel, napi tétel összegeként 500,- forint, összesen tehát 75.000,forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyanakkor az V. r. vádlottat az ellene 1 rb. közokirathamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. VI. r. vádlottat a bíróság 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt 150 napi tétel, napi tétel összegeként 500,- forint, összesen 75.000,forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlottat az ellene 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. VII. r. vádlott bűnösségét 1 rb. közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg és ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. Ugyanakkor e vádlottat az ellene 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. VIII. r. vádlottat 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 250 napi tétel, napi tétel összegeként 400,- forint, összesen tehát 100.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. IX. r. vádlott bűnösségét a bíróság 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg. Ezért őt 150 napi tétel, napi tétel összegeként 500,- forint, összesen tehát 75.000, forint pénzbüntetésre ítélte. XI. r. vádlottat 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt 150 napi tétel, napi tétel összegeként 1000,- forint, összesen tehát 150.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyanakkor e vádlottat az ellene 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság a X. r. vádlottat az ellene 1 rb. a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A Fővárosi Bíróság ítélete az ügyészi fellebbezések részbeni visszavonása, illetve a Fővárosi Ítélőtábla
7. május
8. napján kihirdetett 5.Bf. 189/2006/
9. számú végzése folytán III. r., VI. r. és VIII. r. vádlottak tekintetében
10. szeptember
11. napján, míg IV.r., V.r., VII.r., IX.r., XI.r.és X.r. vádlottak tekintetében jogerőre emelkedett és a kiszabott büntetések tekintetében végrehajthatóvá vált. A
12. május
13. napján megtartott nyilvános ülésen a II. r. vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Nem állt azonban az Ítélőtábla rendelkezésére a II.r. vádlott előzetes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a terhére bejelentett ügyészi fellebbezésre tekintettel a nyilvános ülésen részt kíván e venni vagy sem. Ezért vele szemben az ítélőtábla az eljárást elkülönítette. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész II. r. vádlott terhére, a felmentő rendelkezés miatt, a bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.530/2005/7-I számú átiratában a bejelentett fellebbezést a II. r. vádlott terhére a felmentő rendelkezés miatt, a bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása végett tartotta fenn. Indítványozta az ítélet
14. tényállási pontjának kiegészítését azzal, hogy II. r. vádlott bennfentes követségi kapcsolatára hivatkozva biztos vízumot ígért VII. r. vádlottnak. Az ügyészség az ítélet
15. tényállási pontját részben iratellenesnek, így részlegesen megalapozatlannak tartotta II. r. vádlott tekintetében. Ezért indítványozta a 7./ tényállási pont kiegészítését azzal, hogy II. r. vádlott a találkozásukkor azt ígérte X. r. vádlottnak, hogy a vízumot biztosan meg fogja kapni, mivel a nagykövetségen van ismerőse, aki azt elintézi. Az ügyészség álláspontja szerint az első fokú bíróság ezt a kijelentést bizonyítékként nem értékelte, nem vetette össze a többi bizonyítékkal és nem is adta indokát annak, hogy II. r. vádlott ezen kijelentését miért rekesztette ki a bizonyítékok köréből. Az ügyészség álláspontja szerint ez a kijelentés megalapozza a II.r. vádlott bűnösségének megállapítását további 1 rb., a Btk. 258/E § szerint minősülő és büntetendő nemzetközi kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében. Ezért a bűnösségi kör bővülésére is tekintettel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a II.r. vádlottal szemben szabjon ki végrehajtandó szabadságvesztést. A nyilvános ülésen az ügyészség képviselője a II.r. vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést a tényállás kiegészítése és a bűnösség megállapítása tekintetében változatlan tartalommal fenntartotta. A fellebbezést a büntetés kiszabását illetően annyiban változtatta meg, hogy a kiszabott főbüntetést nem, hanem csak a pénzmellékbüntetést indítványozta súlyosítani. A vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ügyészi fellebbezés nem vezetett eredményre. Az ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
16. § és 349.§ szerinti terjedelemben bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a vonatkozó perrendi szabályoknak megfelelően, azok betartásával, kellő alapossággal és részletességgel folytatta le. A lefolytatott bizonyítási eljárás során a II.r. vádlottra vonatkozóan vád tárgyává tett cselekmények elbírálásához szükséges valamennyi fellelhető bizonyítékot beszerezte és azokat okszerűen, az ésszerűség és a logika követelményeinek szem előtt tartásával értékelte, mérlegelte. Nem tévedett, nem vétett logikai hibát akkor sem, amikor a már megállapított tényekből további tényekre vont le következtetést. A Fővárosi Ítélőtábla mindezeket meghaladóan megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletének tényállása II. r. vádlottra vonatkozóan kisebb részében megalapozatlan, amely megalapozatlanság azonban a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető. Ezért az iratok tartalma és a nyilvános ülésen elhangzottak alapján az első fokú ítélet tényállását a következők szerint helyesbíti, illetve egészíti ki: 1./ Az ítélőtábla az első fokú ítélet 4./ tényállási pontját azzal egészíti ki, hogy VII. r. vádlott akkor, amikor az útlevelét átadta a II. r. vádlottnak, látta, hogy II. r. vádlott az átadott borítékba helyez egy másik útlevelet is. Ezt a borítékot ezután VII. r. vádlottnak címezte meg a II. r. vádlott közlése alapján egy kis vidéki településen lakó személy részére. Ezt követően a VII. r. vádlott egy alkalommal véletlenül találkozott II. r. vádlottal, aki ekkor közölte vele, hogy gondok vannak a vízummal, mert az a bennfentes személy, aki „ csinálja a konzulátuson az ügyet, majdnem lebukott." /nyomozati iratok II/
17. oldal
18. és
19. bekezdés és
20. oldal utolsó bekezdés/ 2./ Az első fokú ítélet 7./ tényállási pontját kiegészíti azzal, hogy II. r. vádlott közölte X. r. vádlottal a vízum ügyintézéssel kapcsolatosan, hogy azt biztosan megkapja, mert a követségen van ismerőse, aki elintézi. /nyomozati iratok I/
21. oldal/ 3./ A tényállás 8./ pontjának második mondatát azzal egészíti ki, hogy II. r. vádlott a XI. r. vádlottal történt találkozás során azt mondta, mely szerint az ....követségen meglévő kapcsolatán keresztül legálisan tud vízumot szerezni, de ennek ára van . /nyomozati iratok I/
22. oldal / A fenti kiegészítésekkel az első fokú ítéleti tényállás már minden tekintetben megalapozott, és mentes a Be.
23. §