Pf.20268/2007/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.268/2007/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Molnár Attila Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Molnár Attila ügyvéd Dunakeszi, Szabadka utca 16/41.) által képviselt felperes neve címe felperesnek - a Balás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balás Ákos ügyvéd Szekszárd, Bezerédj utca 4-6.) által képviselt I.rendű alperes neve címe I. rendű, II.rendű alperes neve címe II. rendű, valamint a dr. Pesthy Endre eseti gondnok, ügyvéd (Szekszárd, Széchenyi utca 34.) által képviselt III.rendű alperes neve címe III. rendű alperesek ellen hagyatéki hitelezői- és egyéb öröklési jogi igény érvényesítése iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság
2. május
3. napján kelt 15.P.20.502/2006/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. és az I. és II. rendű alperesek által
6. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja az alábbiak szerint: Az I. és II. rendű alperesek által a felperesnek fizetendő tőke összegét fejenként 318.084 (háromszáztizennyolcezer-nyolcvannégy) forintra leszállítja azzal, hogy ebből késedelmi kamatfizetési kötelezettség 100.109 forint helyett 81.751 (nyolcvanegyezer-hétszázötvenegy) forint tőketartozás után áll fenn. A sz-i 0000/00 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan tekintetében a felperest az I. és II. rendű alperesekkel szemben terhelő ellenérték összegét személyenként 2.193.000 (kettőmillió-egyszázkilencvenháromezer) forintra leszállítja. A felperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 150.700 (egyszázötvenezer-hétszáz) forintra leszállítja, az I. rendű alperes által fizetendő elsőfokú illeték összegét 101.800 (egyszázegyezer-nyolcszáz) forintra felemeli. Kötelezi az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek személyenként 37.000 (harminchétezer) forint másodfokú perköltséget, valamint kötelezi a feleket, hogy fizessenek meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására - a felperes 59.100 (ötvenkilencezer-egyszáz) forint, az I. rendű alperes 147.500 (egyszáznegyvenhétezer-ötszáz) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I-II. rendű alperesek a
7. augusztus 10-én elhunyt xy első házasságából születtek, míg a III. rendű alperes a néhainak a felperessel kötött házasságából származik. xy örökösei az alperesek. A felperes özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt. Néhai xy előző házastársával, xy-nal
8. szeptember
9. napján kötött házastársi közös vagyont megosztó szerződést, mely szerint xy tulajdonába került a sz-i 0000/00 helyrajzi szám alatt nyilvántartatott, X utca
10. szám alatti ingatlan, 1.750.000 forint becsült értékben. Az ingatlant ekkor 630.311 forint tartozás terhelte. Néhai xy
11. november 1-től élettársi kapcsolatban élt a felperessel, majd
12. augusztus 15-én házasságot kötöttek. Az együttélés a Sz., X utca
13. szám alatti ingatlanban történt, amelyet tovább építettek, komfortosítottak, illetőleg közösen fizették vissza az ingatlant terhelő tartozásokat. A felperes a Szekszárdi Városi Bíróság előtt P.20.329/
14. szám alatt indított perben tulajdonjogának megállapítását kérte a X utca
15. szám alatti ingatlan 64/100 tulajdoni hányadára, míg a XXX-000 forgalmi rendszámú Opel Corsa személygépkocsira 70/100 arányú tulajdonjogának a megállapítását kérte. A Szekszárdi Városi Bíróság ítéletében a felperes tulajdonjogát az ingatlan 7/88 tulajdoni illetőségére állapította meg élettársi és házastársi közös szerzés címén. A tulajdonjog megállapítására néhai xy és a felperes által az életközösség fennállása alatt elvégzett közös beruházásokra tekintettel került sor. Elutasította a tulajdonjog megállapítása iránti keresetet azoknak a beruházásoknak az elszámolására alapítva, amelyet az örökhagyóval fennállott életközösség megszűnése után végzett a felperes és elutasította az ingatlannal kapcsolatos tartozások törlesztésére alapított tulajdoni igényt is. Mindkét követelés tekintetében azt állapította meg, hogy a felperesnek kötelmi igénye van az örökösökkel szemben ezek megtérítése iránt. A személygépkocsi tekintetében megállapította, hogy az 7/10 részben a felperes, 3/10 részben néhai xy tulajdona. A Tolna Megyei Bíróság Pf.20.128/2003/
16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A hagyatéki eljárásban kötött egyezségre tekintettel a XXX-000 forgalmi rendszámú személygépkocsi 3/10 részét a közjegyző a felperes tulajdonába adta. A felperes a Sz., X utca
17. szám alatti ingatlanon
18. augusztus 10-e után további értéknövelő munkákat végzett, amelyek
19. augusztus 29-ig 3.407.000 forinttal, majd az azt követően elvégzett munkák 873.800 forinttal emelték az ingatlan forgalmi értékét. A felperes keresetében 354.520 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az III. rendű alpereseket hagyatéki hitelezői igény címén. Kérte a sz-i 0000/00 helyrajzi számon nyilvántartott X utca
20. szám alatti ingatlan közös tulajdonának részbeni megszüntetését oly módon, hogy a bíróság az I-II. rendű alperes tulajdoni illetőségét személyenként 723.583 forint ellenében adja az ő tulajdonába. Ennek keretében kérte elszámolni az örökhagyó külön adósságából a közös törlesztés címén rá eső rész megtérítését az ingatlan forgalmi értékének növekedésével arányos összegben, valamint a
21. augusztus 10-e után általa elvégzett értéknövelő beruházások megtérítését az özvegyi joga értékének a figyelembe vételével, amelyet 4.909.000 forintban jelölt meg. Az I-II. rendű alperesek a felperes hagyatéki hitelezői igényként előterjesztett keresetét részben elismerték, a 0000/00 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, ellenezték azonban a felperes javára mind a beruházásai, mind pedig az ingatlant terhelő adósságok megfizetésével kapcsolatos értékemelkedés elszámolását. Az I-II. rendű alperesek viszontkeresetet terjesztettek elő a sz-i 0000/0 helyrajzi szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránt, oly módon, hogy a felperes az ő 1/6-1/6 tulajdoni illetőségüket fejenként 500.000 forint ellenében váltsa magához. A felperes a viszontkereset teljesítését nem ellenezte, a megváltási ár összegét azonban eltúlzottnak találta. A III. rendű alperes eseti gondnoka a kereset, illetőleg a viszontkereset teljesítését nem ellenezte, ellenezte azonban a közös tulajdon árverési értékesítés útján való megszüntetését. Az elsőfokú bíróság ítéletében az I-II. rendű alpereseket személyenként 336.442 forint és kamatai hagyatéki tartozás megfizetésére kötelezte. A Sz., X utca
22. szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdont részben megszüntetve az I. és a II. rendű alperesek 27/88-27/88 tulajdoni illetőségét a felperes tulajdonába adta személyenként 2.616.000 forint ellenérték fejében, amelynek megfizetésére a felperest 60 napi teljesítési határidővel kötelezte. A sz-i 0000/
23. helyrajzi szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdont is részben szüntette meg oly módon, hogy az III. rendű alperesek 1/6-1/6 tulajdoni illetőségét személyenként 30.000 forint ellenérték fejében a felperes tulajdonába adta. Ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes fizette ki az örökhagyó eltemettetésével kapcsolatban felmerült 109.000 forint költséget, továbbá 300.109 forint az egy örökösre jutó egyéb hagyatéki tartozás összege. Ezen belül az elsőfokú bíróság 8.608 forintban állapította meg az egy örököst terhelő tartozás összegét a K & H Bank Rt-től
24. november
25. napján felvett áruhitelből az örökhagyó halálakor még fennálló 51.650 forint tartozás tekintetében. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a hagyaték megnyíltát követően a felperes 620.000 forint lízingdíjat fizetett ki a XXX-000 forgalmi rendszámú személygépkocsi tekintetében, amelynek a fele része, 310.000 forint terheli a három örököst. A hagyatéki eljárásban kötött egyezség szerint a közös tulajdon megszüntetése címén az I-II. rendű alpereseket személyenként 84.975 forint illeti meg az autóból, amelyet leszámolva a 103.333 forintból személyenként 18.358 forint megfizetésére kötelezte a felperes javára az I. és a II. rendű alpereseket. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által xy halála után elvégzett beruházások 4.280.800 forint összegű értékemelkedést hoztak létre a Sz., X utca
26. szám alatti ingatlanban. A felperes és az örökhagyó által közösen visszafizetett törlesztésből a felperesre jutó összeg - az időközbeni értékemelkedésre figyelemmel - 2.284.000 forint. A felperes haszonélvezeti jogának értékét 4.909.000 forintban számolta el, amelyet az ingatlan 20.000.000 forintos forgalmi értékéből vont le. Mindezek figyelembe vételével 8.526.200 forint tiszta értéket állapított meg, melyből 27/88 tulajdoni illetőségnek az ellenértéke - kerekítve - 2.000.616 forint, ezért a közös tulajdon megszüntetése címén ezen összeg megfizetésére kötelezte a felperest személyenként az I-II. rendű alperesek javára. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása érdekében a felperes, valamint az III. rendű alperesek fellebbeztek. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az általa a X. utcai ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése címén az I. és II. rendű alpereseknek fizetendő ellenérték összegét 1.225.583 forintra kérte leszállítani, továbbá első- és másodfokú perköltség megfizetésére kérte kötelezni az I-II. rendű alpereseket. Az I. és a II. rendű alperesek az ítélet részbeni megváltoztatását oly módon kérték, hogy a felperes által a Sz., X utca
27. szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése fejében fizetendő ellenérték összegét személyenként 4.630.000 forintra kérték felemelni. Kérték mellőzni az Opel személygépkocsival kapcsolatos marasztalásukat annak megállapításával, hogy a felperes tartozik nekik 12.975 forinttal. Kérték a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-től felvett áruhitellel kapcsolatos marasztalásuk mellőzését is, mert a hitelből a III. rendű alperes részére vásárolt a felperes és a jogelődjük babakocsit, amelynek a vételára nem terheli őket. A fellebbezések részben alaposak. Az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényállást a másodfokú bíróság kiegészíti annak megállapításával, hogy a Szekszárdi Városi Bíróság 13.P.20.329/2001/
28. számú ítéletében arra tekintettel állapította meg azt, hogy a felperes a XXX-000 forgalmi rendszámú Opel Corsa típusú személygépkocsi 7/10 tulajdoni hányadát megszerezte, hogy az ő különvagyoni szerzésének minősítette a szerződéskötéskor befizetett összeget és a házastársának elhunyta után általa fizetett lízingdíjat, illetőleg megillette a felperest közös vagyoni szerzés címén a házassági életközösség fennállása alatt közösen törlesztett lízingdíj felének alapulvételével számított tulajdoni hányad is. Az így kiegészített tényálláshoz képest részben helyes az elsőfokú bíróság érdemi döntése. A hagyatéki hitelezői igényt elbíráló ítéleti rendelkezések támadása annyiban alapos, hogy ezen a címén az I-II. rendű alperesek személyenként 18.358 forint összegű tartozását az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg. A kiegészített tényállás szerint a hagyaték megnyílta után történt lízingdíj fizetést a Szekszárdi Városi Bíróság tulajdonjogot keletkeztető ténynek tekintette és annak figyelembe vételével a felperes javára tulajdonjogot állapított meg. Az örökhagyó tulajdonjogát mindössze az együttélés alatt történt közös havi törlesztések összege felének a teljes vételárhoz viszonyuló arányában állapította meg 3/10 részben. Ehhez képest a hagyaték megnyílta utáni törlesztések a felperes tulajdoni hányadának mértékét növelték, hagyatéki tartozást nem keletkeztettek. Az I. és II. rendű alpereseket megilleti a hagyatéki eljárásban kötött egyezség alapján a gépkocsi vételárának ¼-¼ része, fejenként 84.975 forint, de viszontkereset hiányában ennek megfizetésére a felperest a Pp. 215.§-ára figyelemmel nem lehet kötelezni és a Pp. 247.§-ának